Klímaváltozás? Legjobb védekezés az alkalmazkodás

Sándorfy András a PREGA Gyakorlati Nap megnyitóján 2021. július 21-én – Fotó: Agroinform

2015 körül volt az első nagyobb, termelőknek szóló konferencia Martonvásáron, melynek célja az volt, hogy a termelők megismerkedhessenek a legmodernebb, kézzel fogható és elérhető technológiákkal. Ennek szervezésében az Agroinform-nak is nagy szerep jutott, mely azután a PREGA konferenciák sorával folytatódott. „5-6 évvel ezelőtt azt gondoltam, gyorsabban fognak elterjedni ezek a technológiák. De nem lehet feladni, a digitalizációról és a precíziós gazdálkodásról nem lehet eleget kommunikálni!”

Nemesítés és adatkezelés

A genetikai adatbázisokban óriási adatmennyiség gyűlik össze. Mai szoftveres módszerek nélkül lehetetlen lenne ezeket az adatokat feldolgozni és használható, a termelésben hozott döntéseket támogató információvá alakítani. Napról napra ismerjük meg a különböző növényfajták különböző genetikai tulajdonságait, és napról napra szembesülünk azokkal a kihívásokkal, amelyeket a klímaváltozás okoz.

Kísérleti gabonaparcellák – Fotó: Marton Genetics

Martonvásáron 2021-ben, csak a tenyészkertben és az üvegházban közel 200 ezer porzást végeztek el a szakemberek: a nemesítési folyamat és a kutatások során rengeteg adat keletkezik, ráadásul az adathalmaz korábbi elemeit is folyamatosan használni szükséges, így azt mondhatjuk: „robbanásszerűen nő az az adatmennyiség, amelyből lehetőleg minél gyorsabban használható információkat kell nyerni.

Az adat ugyanis önmagában nem elég. A globális klímaváltozás hatására a telek átlagosan enyhébbé, a nyarak szárazabbá és forróbbá válnak. Ugyanakkor a szélsőséges időjárási események fellépésének gyakorisága nő. Ilyen klimatikus körülmények között a hazánkban nemesített búzafajták alkalmazkodóképessége kiemelkedően értékes tulajdonság. Egy-egy búzafajta előállítása a keresztezéstől számítva legalább 10 évet vesz igénybe. E hosszú időszak alatt a búzáink a lehető legkülönbözőbb időjárási körülményekkel találkoznak, és közülük kizárólag az juthat el az állami elismerésig, amely minden környezetben jól teljesít.”

Kísérletek a vetőmag-nemesítés és vetőmag-előállítás során

A vetőmagok felszaporítása során is folytatódik az adatok halmozódása. A folyamat során keletkező információk nyomon követése az eljárás lelke: mikor jelenik meg a bibe, mikor virágzik, stb,. Folyamatosan keletkeznek az adatok, és mind fontos információtartalommal bírnak. „Ezt másképp nem lehet követni, csak precíziósan!

A martonvásári kalászos gabonanemesítési programban az innovációs lánc az új genetikai források azonosításától, létrehozásától a kereskedelmi forgalomban kapható fajták előállításáig tart. A nemesítési anyagban meglévő rendkívüli genetikai változatosság és elhivatottságunk jelenti a biztosítékot arra, hogy a jövőben is a gazdák igényeit kielégítő és a klímaváltozáshoz jól alkalmazkodó új gabonafajták szülessenek.

Célunk, hogy a hét évtizedes hagyományra alapozva, de a legmodernebb nemesítési módszereket és genetikai alapokat együttesen alkalmazva a martonvásári kalászos gabonafajták sikertörténetét további fejezetekkel, Önökkel szoros partnerségben bővítsük.” – mondta Sándorfy András.

A fajtakísérletek és a vetőmag-előállítás során évente előkerülnek ugyanazok a kérdések, melyek alapján összehasonlíthatóak az eredmények, amelyek alapján le lehet vonni a megfelelő következtetéseket. Ebben az esetben is óriási jelentősége van az adatfeldolgozásnak, a szükséges szoftveres megoldásoknak, hiszen gyorsan kell hozzájutni a válaszokhoz, hogy a szakemberek pontosan lássák, mi lehet a következő lépés a még alkalmazkodóbb, stressztűrőbb, vagy még nagyobb terméshozamú fajták érdekében.

Kalászosok esetében a termésbiztonság alapja a lehető legkorábbi aratás – Fotó: Marton Genetics

Idén tönkretette a hőség a búzatermés nagy részét

„A Martonvásári fajták koraiak, most is jó eredményeket hoztak” – mondja Sándorfy András. Az árpát már országszerte betakarították, és szinte mindenhol kiváló termésátlagok voltak, ami elsősorban az árpa korábbi érésével magyarázható. A kíméletlen hőség előtt ki tudott fejlődni a gabona.

Ez fontos tanulság más kalászosok termesztéséhez is.

A búza nagy részét is betakarították már a gazdák, és az látható, hogy a hektáronkénti termésátlagok 5-6 tonna körül alakulnak, viszont a legtöbb martonvásári fajta esetében 8 tonnás átlagok realizálódtak.

A természeti tapasztalaton kell, hogy legyen a hangsúly: az elmúlt 10 év alapján ugyanis világosan látható, hogy a kalászosok esetében a termésbiztonság alapja a lehető legkorábbi aratás, amihez pedig a minél korábbi vetés elengedhetetlen. Az egy évtizede folyamatosan júniusban betörő hőhullám okozta károk így jelentős mértékben csökkenthetőek.

„Hozzá kell szoknunk, hogy amit termesztéstechnológiáról tanultunk, azok mára már nem feltétlenül igazak.”

A termelők is megtapasztalták, hogy

a legjobb védekezés az alkalmazkodás.

Köszönhetően a martonvásári kutatásoknak és fejlesztéseknek elmondható, hogy a martonvásári kalászos fajták megfelelnek ezeknek a kihívásoknak, hiszen korai érésűek.

Modern gépek nélkül nem megy

A korai vetés természetesen nem csak döntés kérdése, hiszen 2020 őszén a betakarítások elhúzódása, a hosszú, csapadékos időszak miatt megmunkálhatatlanná váló talaj miatt sok helyen kitolódott az őszi búza vetése. Ezek azok a problémák, amelyekhez szintén alkalmazkodni szükséges, viszont ehhez a legmodernebb gépészeti megoldásokra van szükség.

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia megnyitó eseményéről ITT írtunk.