Erről és a csapadékhelyzetről posztolt Facebook-oldalán a minap az ismert agrár nagyvállalkozó és közgazdász, Dr. Raskó György. Mint azt írta: Hidasi Árpád, a Lajoskomáromi Győzelem Termelőszövetkezet, majd később Kft. főagronómusa 1963-tól napjainkig gyűjti a havi csapadékadatokat és sok feljegyzése van a hőségnapokról is. Érdekességük, hogy az elmúlt 60 évben a csapadék mennyisége öt éves mozgó átlagban alig változott.
A szakember feljegyzései szerint a múlt század hatvanas éveiben átlagban 621 mm, a hetvenes években 585 mm, a nyolcvanas években 607 mm, a kilencvenes évekről nincs adat, a kétezres évek közepén 638 mm hullott, a 2013-2017 évek átlaga 632 mm, a 2019-2023 éveké 622 mm, az elmúlt 60 év átlaga pedig 624 mm.
A legszárazabb évtized a múlt század 70-es éveiben, a legcsapadékosabb pedig az ezredforduló után volt. Tény, hogy a múlt században még telente hullott 30-60 mm hó is, ami aztán egyenletesen olvadt el és szivárgott a talajba. Az elmúlt évtizedben komolyabb hómennyiség nem esett, ha mégis, nem volt tartós.
_fill_540x300_0.jpg)
Viszont a múlt század hatvanas éveiben a hőségnapok (+30C felett) száma jellemzően 30-32 nap volt évente. A kétezres évek első évtizedében már 35-40 nap, 2012-ben 38 nap volt, idén pedig ez idáig 80 nap! 2012-ben a kukorica termésátlaga az említett társaságnál 2773 kg körül alakult hektáronként, mert éppen a virágzáskor érte 38-40 C hőség, amely elégette a polleneket, mielőtt azok termékenyíthettek volna. Az idén szerencsére nem volt kánikula a virágzáskor, jól sikerült a megtermékenyítés, így a csövek szépen "berakódtak".
Korai fajtákat kell vetni és minél előbb – forrás: Pixabay
"Ezért írtam július elején, hogy rekordtermés van kilátásban" – jelezte Dr. Raskó György. Aztán beütött a kánikula és a szárazság egyszerre. Júliusban mindössze 4 mm eső esett Lajoskomárom környékén, de augusztusban sem sokkal több. Ezt már nem bírta a kukorica és hetente csökkentek a terméskilátások. A 12-13 tonnáról 6-7 tonnára, de ez még így is kétszerese a 2012-es hozamátlagnak, ami a cég történetében a legrosszabb eredmény volt.
Dr. Raskó György végül tanulságként azt fogalmazta meg: korai fajtákat kell vetni és minél előbb. Ha a virágzás megkezdődik június első dekádjában, még van esély a megfelelő berakódásra, aztán már csak véletlenszerűen.
