Kukoricatermelési versennyel rukkol elő a Kukorica Kör
Nem az fog nyerni, aki a legnagyobb mennyiséget hozza le egy hektárról, hanem az, aki a legtöbb profitot termeli meg. 20-30 termelő, meghívásos alapon vehet majd részt a versenyben, ezt az AGROmashEXPO-n szervezett kerekasztal-beszélgetés alkalmával jelentette be Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője. A verseny lényege az lesz, hogy kiderüljön, mi a leghatékonyabb technológia a kukoricatermelésben, az eredményeket számos vizsgálati eredmény kiértékelése után mutatják majd be. A Kukorica Kör egy évvel ezelőtt kezdte meg a szakmai munkát, a kerekasztal-beszélgetésben szót kaptak azok a gazdák is, akikkel szorosan együtt dolgozott a szervezet az elmúlt időszakban.
2022-ben az aszály volt az úr
A Lajoskomárom környékén gazdálkodó Csepregi Attila arról számolt be, hogy 2022-ben 10 tonna alatt maradt a kukorica termésátlaga, amire nem volt példa legalább egy évtizede, ennél jóval magasabb átlagokat szoktak elérni. A csapadék mennyisége bár kevesebb volt, de a hosszabb időszakra vetített átlagokhoz hasonlítva nem számottevően. Jelentős mértékben csökkent a termésátlag, miközben modern technológiával, megfelelő növénygenetikával és szaktudással rendelkeznek. A háttérben véleménye szerint az áll, hogy miközben a csapadék mennyisége stagnál vagy csökken, túl sok vizet veszítünk és használunk fel nap mint nap.
Négy okot említett:
- Egyrészt a csatornázás miatt, ami bár környezetvédelmi szempontból fontos, de rengeteg vizet vezet el egy adott területről.
- A szilárd burkolatok arányának növelése miatt is nő az elfolyás.
- A hőségnapok száma ugrásszerűen megnövekedett, ami miatt a nyári időszakban közel 60-100 mm többletpárolgással kell számolni.
- A legfontosabb tényező pedig a mezőgazdaság intenzívebbé válása: a termésátlagok, ha nem a tavalyi évet nézzük, számottevően magasabbak, mint 20 évvel ezelőtt, így sokkal több vízre van szükség a termés beéréséig, mint korábban. Egy tonna búza szemterméshez kb. 350 liter vízre van szükség, a kukoricánál ennél jóval több.
Kerekasztal beszélgetés az AGROmashEXPO-n – fotó: Agroinform.hu
Dusnoki Csaba gazdálkodó arról beszélt hozzászólásában, hogy jelentős öntözési kapacitással rendelkeznek, de ez önmagában nem jelent megoldást. Mint mondta, tudatos, szakmailag megfelelően elő nem készített öntözéssel nem megfelelő talajművelés alkalmazása mellett hatalmas károkat lehet okozni a talajállapotban, mindezt drágán.
Fischl Balázs (AgroVIR Kft.) arról számolt be, hogy a tudatosabb, pontosabb gazdálkodás rövid időn belül a gyakorlat része lesz a farmmenedzsment rendszereknek köszönhetően. Mint mondta, 400 ezer hektár adataira van rálátásuk, és a PREGA konferencián fogják bemutatni, hogyan lehet a rendszer segítségével tervezni, gazdálkodni, konkrét eredményeket fognak kapni a konferencia látogatói.
Mi várható a terménypiacokon?
Fórián Zoltán (Erste Agrár Kompetencia Központ) a terménypiaci folyamatokra világított rá hozzászólásában: jelenleg keresletcsökkenés látható a terménypiacokon, ez vezet az árak zuhanásához. Viszont emellett csökkenő termelés is látható, ami
hosszabb távon a készletek szűküléséhez vezet, amely lassan majd újra felfelé viheti a terményárakat.
Zábrák Gergely (Hungrana Kft.) szerint most egy lassú korrekció tanúi lehetünk a terménypiacokon, amely olyan sokkhatások után, amelyek 2022-ben voltak jellemzőek természetes módon következik be. Ha majd visszatér a kereslet-kínálat elve az árak alakulásában, akkor elképzelhető egy lassú áremelkedés. Kitért az ukrán kukorica Magyarországra való beáramlására is. Mint mondta, a magyar kukoricaigény általában 4,5 millió tonna évente, ennyire van szüksége a feldolgozóiparnak, az állattenyésztésnek és az élelmiszeriparnak. Most valószínűleg a feldolgozók igénye csökkent valamelyest a recessziós félelmek miatt, de azért így is 4 millió tonna körüli lenne az igény.
Ehhez képest Magyarországon körülbelül 2,5 millió tonna kukorica termett. A különbözetet importból kell fedezni annak érdekében, hogy a feldolgozók működhessenek, biztosítva ezzel hazánk élelmiszeriparának ellátását és az állattenyésztés takarmányigényét.
A kerekasztalbeszélgetés során elhangzott, hogy hosszabb távon az európai az importigény fokozódni fog, ugyanis az EU 2022. évi kukoricatermése 24 százalékkal kisebb lett a tavalyinál is. Várhatóan a tavalyi 16 millió tonnával szemben 21 milliót importál az Unió. Ennek fele Ukrajnából fog érkezni – olvasható az egyesület közleményében.
A helyzet hazánkban is hasonló, az általános esés a kukorica árát sem kerüli el. A százezer forint alatti árak a szűkös és gyenge átlagos minőségű termés fényében nehezen értelmezhetők, de a már az első tíz hónapban egymillió tonnát közelítő tavalyi import keményen megadja a választ.
Úgy tűnik az ukrajnai termés tartósan talál piacot nálunk, és erős ármeghatározó tényezővé válik.
A szakértők elmondták, hogy az ugrásszerű árzuhanások és emelkedések időszaka lejárt. Az európai piacokon a kukorica ára csökken, de nem omlik össze az elkövetkező hónapokban sem. Nálunk az ukrajnai import nyomása – az áruhiány miatt fennmarad. Így a kukorica magyarországi árai még fognak csökkeni az elkövetkező hetekben.
Fordulatra akkor számíthatunk, amikor a korlátozott kínálattal szembesül a piac.
Ez nagyban függ attól, hogy a lejáró fekete-tengeri megállapodás helyett lesz-e másik, illetve meddig marad szűkös ez a csatorna. Amennyiben a háború elhúzódik, akkor az árak nem fognak tartósan mérséklődni.
Baranyi Szabolcs (Groupama Biztosító Zrt.) kiemelte, hogy a termelők 44-45 százalékának van piaci biztosítása. Szeretnének eredményt elérni abban, hogy a termelők világosabban lássák, miért éri meg biztosítást kötni.
Az Agroinform Média Kft., az Austro Diesel és a Duplitec Kft. alapító tagként csatlakozott a Kukorica Kör Egyesülethez. Az új tagok az Agromashon, hivatalos keretek között írták alá csatlakozásukat.
„A három új tagunk által a kukoricatermesztésben érintett gazdákat szakmai tudással, tapasztalatokkal még átfogóbban tudjuk támogatni, így az Egyesület munkássága, szakmai felkészültsége tovább erősödik" – mondta el beszédében Dr. Körösi Katalin, a Kukorica Kör szakmai és operatív igazgatója.