Golyvásüszög: pont olyan káros, mint amilyen finom?!

Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozata ezúttal kevésbé ismert, mégis a legtöbb gazda számára fontos témát tűzött műsorra, nézzük meg a legújabb kisfilmet a golyvásüszög kártételéről!

Takács Géza előadása több éves vizsgálatok eredményeit dolgozza fel a golyvásüszög témakörében.

Mi is az a golyvásüszög?

A golyvásüszög (tudományos nevén Ustilago maydis) az üszöggombák rendjébe tartozó gomba kártevő, amely a kukoricát károsítja. Mindenütt megtalálható kórokozó, fertőzése és kártétele azonban évjáratonként változó.

A golyvásüszög üszögspórákkal telel a talajban, növényi maradványokon. Az intenzíven fejlődő növényre kerülve sebzéseken és légzőnyílásokon keresztül hatolnak be. A daganatok ezt követően két héttel jelennek meg, majd 8-10 nap múlva teljes nagyságukat elérve beérnek. Esős meleg nyár, rovar és jégkár elősegíti a fertőzést. A spórák hőmérsékleti optimuma 26-34°C.

Mi a legnagyobb probléma ezzel a kórokozóval?

Hazánkban a kukoricát állandóan fertőzi a golyvásüszög, fertőzése és kártétele azonban Magyarországon is évjáratonként változó. A gomba által képzett daganatok energiát vonnak el a növénytől.

Alacsony fertőződésnél nem okoz nagy termésveszteséget, viszont erősen fertőzött táblákon, ahol főleg a cső károsodik, igen nagy terméskieséssel kell számolni.

Az országban végzett több éves felmérések szerint a veszteség 2–10 % körül alakul. Legsúlyosabb károkat a csőfertőzés esetén okozza, ilyenkor a beteg növény termésvesztesége elérheti akár a 50 %-ot is.

A golyvásüszög legfontosabb fertőzési forrása a talaj, ugyanis az elsődleges fertőzés a talajba került és ott áttelelt spóráktól ered.

Igaz, hogy a golyvásüszög szinte bármikor, bárhonnan megfertőzheti a kukoricatáblát?

A spórák a talajon kicsíráznak és a belőlük felszabaduló légkonídiumok a szél, az eső, az öntözés, a művelő gépek és a kártevők segítségével is a növényre jutnak és a sebzéseken, sérüléseken keresztül megfertőzik azt. A daganatok a növény bármely részén megjelenhetnek.

Egy közepes méretű golyva több mint 200 billió spórát tartalmazhat. Valamennyi merisztéma, azaz osztódó szövet fogékony a fertőzésre.

A jelenlegi szélsőséges időjárás szintén segíti a fertőzés kialakulását, főleg a szélviharok, a homokverés jelent újabban nagy gondot.

Súlyos mértékű golyvásüszög fertőzöttség aszálytól szenvedő, könnyű talajon, viharvert, legyengült növényállományon – fotó: Takács Géza

A spórák csírázása különböző talajadottságok mellett eltérő. A könnyű, homokosabb talajokon egy kisebb szél is könnyen felemeli és viszi a spórákat. Az istállótrágyázás, a bőséges nitrogén ellátás és az öntözés fokozza a növények fogékonyságát.

Általánosságban elmondható, hogy minden növényi sérüléssel járó mechanikai behatás (kultivátorozás, címerezés, rovarrágás – fritlégy, kukoricamoly, kukoricabogár, gyapottok bagolylepke-, vadkár, jégeső) jelentősen növeli a fertőzés valószínűségét.

A kukorica fiatalkori megbetegedése összefüggésben van a fritlégy kártételének fellépésével, ugyanis a fritlégy által fertőzött tövek nagyobb arányban fertőződnek.

Technológiai ajánlások a golyvásüszög elleni védekezéshez

A kukorica golyvásüszög elleni védekezés komplex odafigyelést igényel:

• Agrotechnikai eljárásokkal mérsékelni lehet a kártételt.
• Mivel a fertőzés elsősorban a talajból indul ki, ezért a szármaradványok mély alászántása a betegség megelőzése szempontjából igen fontos.
• A vetésforgó alkalmazása, a monokultúra elkerülése nagymértékben elősegíti a kórokozó elleni védelmet.
• Az egyoldalú nitrogéntrágyázást kerülni kell, kiegyensúlyozott tápanyagellátást alkalmazni, valamint optimális állománysűrűséget alkalmazni szükséges.
• A kukorica vetőmag csávázása kötelező (kivéve ÖKO termesztés), így a jelenleg alkalmazott fungicides kezelések kellő védelmet nyújtanak a kórokozóval szemben.
• Elengedhetetlen a rovarok elleni vegyszeres védekezés is, amely a sebparazita golyvásüszög rágásokon keresztüli fertőzését előzi meg.
• A nemesítők munkájuk során vizsgálják a hibridek ellenálló képességét és a fogékony szülőkből származó hibrideket nem engedik a termesztésbe.

A golyvásüszög, mint élelmiszer

A kártételen túl, ejtsünk egy pár szót a golyvásüszög hasznáról is, hiszen a címer csúcsán, a csövön, vagy a száron megjelent daganatoknak különleges íze van és egyes országokban csemegeként fogyasztják.

• Hasznossága: drága élelmiszer.
• Különösen magas kereslet jelentkezik iránta a vegetáriánusok körében.
• Mexikóvárosban évente közel 500 tonnát fogyasztanak belőle júliusi – augusztusi hónapokban.

A golyvásüszög (azték neve huitlacoche) édes, kicsit füstre emlékeztető ízét már ősidők óta kedvelik Mexikóban. Más országokban ínyencfalatnak számít. Van, ahol mexikói szarvasgombaként utalnak rá.

A kutatók feltárták, hogy „az umami* ízhez kötődő négy aminosav közül három megtalálható a huitlacochéból vett mintákban (Journal of Agricultural and Food Chemistry). A huitlacoche enyhén édeskés ízét a többi ehető gombáénál nagyobb szénhidráttartalma adja. Magas tápértékű (nagy fehérje tartalom), erős aroma anyagokkal, mint a szotolon (3-hidroxi-4,5dimetilfurán-2(5H), vagy a vanília.

Bár a huitlacochénak az íze a legcsábítóbb, a tápértéke sem elhanyagolandó  (egyéb tápanyagok mellett C-vitamint, foszfort és kalciumot is tartalmaz).

Nem meglepő hát, hogy az aztékok értékesnek tartották a huitlacochét. Ők a cuitlacochin nevet adták neki, melynek a jelentése szunnyadó kinövés (kóros képződmény).

Mexikóban a huitlacochét úgynevezett quesadillában, azaz összehajtogatott, házi készítésű tortillába töltve szokás fogyasztani, de gyakran használják ennél valamelyest bonyolultabb ételekhez is, úgymint palacsintákhoz, levesekhez, illetve mártásokhoz. Mostanában a gomba a génkutatók laboratóriumába is bejutott, ahol azt próbálják kikísérletezni, hogy miként lehetne kereskedelmi célokkal még több ilyen gomba kifejlődését előidézni.

Van még egy jelentős üszög kártevő!

A Rostos üszög (Sorosporium holci-sorghi) is mindenütt előfordul, ahol valaha kukoricát termesztettek.

• Az üszögspórák talajból fertőznek, ahol 5-7 évig életképesek maradnak.
• Tipikus csírafertőző, a rügyhüvelyen át fertőz, majd a fertőző micélium felnő a virágzatokig.
• A fertőzött csőben csak a rostok (edénnyalábok) maradnak meg, innen az elnevezése.

A Rostos üszög elleni védekezés lehetőségei:

• csávázás (TMTD),
• optimális tápanyag ellátás,
• időbeni vetés (késeiek jobban fertőződnek).

A kukorica kártevői után az RAGT kukorica vetésidő kísérleteiről tudhattunk meg fontos információkat – Szemerits Balázs fejlesztőmérnök előadásában.

Az alábbi vetésidő-kísérletek eredményei 2018 és 2021 között segítséget nyújthatnak a gazdálkodóknak a területi adottságokhoz mért legideálisabb hibrid kiválasztásában.

Szívesen tudna meg többet a RAGT Vetőmag Kft. kukoricahibridjeiről? Esetleg egy különleges golyvásüszög-receptre vágyik?

Keresse bizalommal az RAGT Vetőmag Kft. szakembereit bővebb információkért!