Egyebek közt ez derül ki a Magyar Kukorica Klub Egyesület A kukoricavetés tervezése 2024 című tanulmányából, melyet dr. Szieberth Dénes elnök állított össze. Az érdekfeszítő írás az egyesület által kiadott Kukorica Barométerben jelent meg.
Mint az a tanulmány bevezetőjében olvasható: a tervezéshez szükséges szempontrendszer a saját és mások tapasztalataiból kiindulva, a kereskedelmi ajánlatokon keresztül, a tudományos kutatási eredmények tanulmányozásáig számos forrásból rakható össze. Ezek közé tartozhatnak a Magyar Kukorica Klub Egyesület által folytatott, a kukorica termőképességére vonatkozó programok és vizsgálatok eredményei. Vegyük ezeket sorra!
A Kukorica Termésverseny és eredményei
A Kukorica Termésverseny eredményei a Kárpát-medencében elérhető terméslehetőségekre világítanak rá. A környezeti és agrotechnikai feltételek szintén tanulmányozhatók, amelyek között az eredmények megszülettek. Előnyük, hogy az adatok ellenőrzött körülmények között jöttek létre, s bármikor hozzáférhetők.
A 2023. évi eredmények áttekintése:
Az 1. táblázat tanúsága szerint 5 területi régióban, 2 művelési kategóriában (öntözött és száraz) és egy alkategóriában szántás nélkül) folyt a verseny.
A táblázatból kitűnik, hogy 2023-ban az öntözés „hozott" mintegy másfél tonnát, a szántás elhagyása pedig nem volt lényeges hatással a termésre. Hozzá kell tenni, hogy öntözött parcellák csak Kelet-Magyarországon voltak (a 3. és az 5. régiók területén).
Az úgynevezett „yield gap" (azaz a lehetséges és a tényleges termés közötti különbség) elemzése ösztönzést ad az előrelépésre azzal, hogy feltárja a különbségek okát. Ezek egy részéről az elemzés során kiderül, hogy rövid távon orvosolhatók, másokról pedig hogy közép-, vagy hosszútávon, esetleg nagyobb befektetéssel, de szintén kedvező irányban befolyásolhatók. Így kiviláglik, hogy az összehasonlítási alap megközelítését – netán túlszárnyalását – milyen határig érdemes célul kitűzni. A 2. táblázat arra biztathatja a tervezőt, hogy hasonlítsa össze táblái és a kombájnok által készített táblán belüli természóna térképeket (átlagok és eltérések) a régiós átlagtermésekkel és csúcstermésekkel. Ez az összehasonlítás megkönnyíti a gazdaságos terméscél kitűzését.
Minden termőtáblára és zónára igaz, hogy az ott alkalmazott technológia hibaanalízisével és a technológiai hibák kiküszöbölésével pótlólagos ráfordítás nélkül is javítható a terméshozam, azaz szűkíthető a yield gap.
Tervek és beválás
A Kukorica Termésverseny regisztrációs folyamatában az egyesület számára a termelőnek jeleznie kell terveit és technológiai lépéseit, majd a beválást termésbecslés formájában megbecsülik a szakemberek. Az ellenőrzés dolga a kombájnoké. (3. táblázat)
A tervek beválási valószínűségére jó példa a Kukorica Termésversenyben előírt termésbecslés beküldése a betakarítási ellenőr kérésére. Dr. Szieberth Dénes úgy véli: ez ügyben nincs okunk különösebb elégedettségre, hiszen túlsúlyban vannak az éppen elfogadható (3 és 5%) pontosságú, a gyenge (5 és 10%) és a rossz (10%) feletti tervezési/becslési beválási szintek (3. és 4. táblázat).
Mind a „Vetésbeválás", mind a termésbecslés és megvalósulás nagy eltéréseket mutat (lásd szórásértékek).
Mint írja, ez arra utal, hogy a versenyzők nem ügyelnek kellően a tervezési és megvalósulási folyamatok közötti kapcsolatra, azaz a tervezés során kialakított kép megtartására a megvalósulásig. A vetéstervezéshez szükséges gondolkodási folyamat gyakorlását segíti a Magyar Kukorica Klub Egyesület honlapján található „Szemle számoló" Excel táblázat, útmutatókkal és magyarázatokkal ellátva. A táblázat segít átgondolni táblánként, vagy zónákra vetítve a szükséges agrotechnikai lépéseket, a termése gyakorolt várható hatásuk megjelenítésével együtt.
"Az általunk megkövetelt termésbecslés másik célja, hogy a saccolás helyett kialakítsunk egy „adatalapú" gondolkodást és a termésbecslést a leltározás szintjére emeljük. Magyarázatra szorulhat, hogy miért hozzuk össze a vetés tervezését a becsléssel! A válasz egyszerű: a vetéssel a termést is tervezzük. Tovább szőve a gondolatmenetet, minden szemle és minden intézkedés a vegetációs periódusban egy becslési és tervezési folyamat. A Szemle számoló lehetőséget kínál a teljes vegetációs periódus követésére, számokban. A kivetett mag és a megvalósult termőtő viszonya alapvető hatású a végeredményre" – fogalmaz írásában dr. Szieberth Dénes.
Fajtavizsgálatok – Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleti eredmények
A Top20 Kisparcellás Hibridkukorica Kísérletek a mai formájában 2007 óta működik. Az értékelések alapja a szokásos összevont értékelés a helyi eredmények bemutatásával. Mint minden átlagolásnak, előnye, hogy gyorsan rá lehet mutatni a kiválóságokra, amelyek alkalmazkodóképességük révén végül az élvonalba tartozó helyezések valamelyikét foglalják el. A gond ezzel az, hogy viszonylag több munkát jelent a részadatok közötti böngészés a biztos választás érdekében, s elsikkadhatnak olyan értékes fajták, amelyek az adott helyen jobban teljesítenének, nagyobb pénzügyi eredményt biztosítanának. További probléma, hogy csak korlátozással és meglehetősen bizonytalan feltételezésekkel használhatók a precíziós gazdálkodás céljaira. Vizsgálataik során az egyesület szakemberei kitértek a tőszám sűrítésre, az egyenetlen tőelosztás vizsgálatára, a hiányhelyek hatására és „távolhatására". A vizsgálatok eredményeképp megállapították, hogy a hibridek között ezekben a tulajdonságokban is jelentősek a különbségek. Illetve hogy a célvizsgálatok nélkül nem lehet egy adott hibridről kijelenteni, hogy biztosan aszerint reagál majd a zónabeosztáshoz igazított tősűrűségre, trágyázásra, növényvédelmi kihívásokra, ahogy terveztük. A felsorolt tulajdonságok a stressztűrés (hővel, tápanyaghiánnyal és szárazsággal szembeni tűrőképesség) elemei. A tulajdonságok feltárását a kiterjedt és változatos ökológiai körülmények között beállított Top20 kísérletek eredményeinek célszerű elemzésével végzik.
Területek zóna-értékének mérése fajtakísérletekkel
A többéves és sok termőhelyes, többszáz hibrid termésének elemzésével kapott eredmények alapján létrehoztak egy agroökológiai besorolási módszert, amelynek segítségével adott (tervezett) termésszinten vetik össze a hibrideket, s vonnak le következtetéseket a viselkedésükre (termőképesség-, szár-erősség-, virágzási idő-, tőszám-reakció, stb.).
A módszer lényege
Egyelőre és valószínűleg belátható időn belül sem tudunk elég részletet megadni adott termőhelyről ahhoz, hogy elegendő információnk legyen a biztos hibridválasztáshoz. A hibridek egymáshoz viszonyított termése (egyéb tulajdonságai) pedig jellemző lehet az adott hibridre az adott termésszinten. Ha elfogadjuk, hogy egy adott termőtábla vagy táblarész maximális termése a kiválasztott hely termőképességére jellemző, a megfelelő hibrid könnyen kiválasztható a terület által jellemzett termésszinthez. Ezután tervezhetjük – a már kiválasztott hibrid különböző szinteken mutatott sűrítési reakcióinak ismeretében – a zónákhoz igazított tőszámot.
A vetés tervezése egy nagyon összetett, kiemelt felelősséggel terhelt folyamat, amely döntő hatással van a végkimenetelre, azaz a betakarított termés mennyiségére és minőségére – forrás: pixabay
Toxikus gombabetegségekre mutatott fogékonyság
A fogyasztóvédelem és az állattartás hatékonyságával szemben támasztott gazdasági követelmények, az állatjóléti kérdések és a növénytermesztés eredményessége iránti termelői igény ma már a toxinmentességet, illetve a meghatározott értékeken belüli toxintartalom tartását megkövetelik.
Az egyesület 2010 óta folytatott vizsgálatai alapján kijelenthető:
-
Nincs olyan nemesítőház, amelynek minden terméke kiállja a fenti követelmények szerinti próbát, különösen kritikus évjáratokban.
-
Majdnem biztos, hogy mindegyik, a hazai piacon dolgozó nemesítő- és kereskedőház forgalmaz olyan hibridet, amely megfelel a fenti követelményeknek
-
A kukoricát fertőző 3 fő toxintermelő gomba ökológiai igénye eltérő, így alig fordul elő olyan termőév, amelyben valamely gomba (esetleg kettő, vagy mindhárom) ne fertőzné a kukoricát
-
Kevés az olyan kukoricahibrid, amely mindegyik gombafajjal szemben kielégítő ellenállóképességgel rendelkezne
-
Helyes választással nem kell kompromisszumot kötni, mert a különböző éréscsoportokban elegendő olyan hibrid található, amelyek mind ellenállóság, mind termőképesség szempontjából megfelelnek a követelményeknek.
Terméstanúsítás
Az elnök arról is írt: a Terméstanúsítás ötlete szülte a Kukorica Termésversenyt is. Az alapötlet olyan szolgáltatás nyújtása volt, amely cégek és termelők „házi" és „demo" kísérleteihez, termőtábla eredményeihez nyújt meghatározott mérési metodikával harmadik (független) féltől származó megerősítést. Az eredmény növeli a publikációk közlési és marketingértékét, illetve pontosabb forrást jelent a kezelési zónák tervezéséhez. A szolgáltatást bármely szántóföldi kultúrában elvégzi a Magyar Kukorica Klub Egyesület, amennyiben az adott területen a minimális területnagyság, a mérendő terület alakja és akadálymentessége, valamint a tömeg és a szükséges paraméterek mérésének feltételei biztosítottak. Reményeik szerint a szolgáltatás jelentősége növekedni fog a precíziós gazdálkodás terjedésével.
Összefoglaló
A fentiekből is látható, hogy a vetés tervezése egy nagyon összetett, kiemelt felelősséggel terhelt folyamat, amely döntő hatással van a végkimenetelre, azaz a betakarított termés mennyiségére és minőségére. A rohanó ütemű fejlődés megköveteli, hogy a tervezést számos forrás és kellő szakértelem támogassa. A Magyar Kukorica Klub Egyesület a termelőket a Kukorica Termésversenyek és a Terméstanúsítás során szerzett termelői, a Top20 Kisparcellás Hibridkukorica Fajtakísérletekben és a toxikus gombák elleni rezisztencia vizsgálatokban szerzett kutatási tapasztalatokkal és eredményekkel segíti. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a Kukorica Termésverseny eredményeinek „születésében" még mindig nagyobb a spontaneitás, mint ahogy az indokolt lenne. Az alaposabb, szakértői közreműködéssel folytatott átgondolás és tervezés még sok lehetőséget tárhat fel a termésátlagokban, a minőségben és gazdasági hatékonyságban.
Biztosítsd be a helyed a PREGA-n most!
Videók és cikkek a precíziós gazdálkodásról
A PREGA időpontja: 2024. február 6-7-8.
A PREGA helyszíne: Budapest, Aquaworld Resort ****, Konferencia Központ
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
