A mintegy 2500 hektáron gazdálkodó Jancsó István (Abaúji Charolais Kft.) szerint a repcetermesztés sikere a következetes és feszes technológián múlik. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gazdálkodó markáns tapasztalattal rendelkezik, hiszen a vállalkozás 400 hektáron foglalkozik őszi káposztarepcével. A területek negyedét foglalja el a KWS GRANOS hibrid, mellyel 2023-ban 100 hektáron 4,7 tonnás hektáronkénti eredményt értek el.
Jancsó István gazdálkodó szerint a siker titka: magas alkalmazkodóképességű repcehibrid és a technológia szigorú betartása – Fotó: KWS
Jó eredmény a szerény termőhelyi adottságok ellenére
A repceterületek átlagos aranykorona értéke 12,5 AK/hektár. A főleg lejtős, részben erodált, agyagbemosódásos barna erdőtalajokon számukra a repce vált a fő nyereségtermelő növénnyé.
"A titok ennyi: jó hibridet választottunk és minden nap benne vagyunk az állományban. Folyamatosan figyeljük a kelést, a kártevőket, a fagyok beálltáig rajta tartjuk a szemünket. Tél végén, ahogyan kezdődik a felmelegedés, ugyancsak figyelmet igényel a repce. Sziromhullásig benne kell lenni, én az állandó fedettség elvét tartom szem előtt: valami ellen mindig védekezni kell. Akárcsak a szőlőben" – mondta Jancsó István.
Az elmúlt évek hatóanyag-kivonásai megnehezítik a repcetermesztők dolgát, de Jancsó István szerint fokozott odafigyeléssel még kezelhető a probléma. Ehhez természetesen egy jó termőképességű hibrid is kell, mint amilyen a KWS GRANOS. A középérésű hibrid előnyös tulajdonságait így foglalta össze a termelő:
- fómarezisztens, amely minden Magyarországon fennálló rasszal szemben fennáll,
- a tarlórépa sárgaság vírussal szembeni toleranciája is kiemelkedő,
- magas termőképesség, magas olajtartalom jellemzi,
- jó az alkalmazkodóképessége, legyen szó talajtípusról, évjáratról,
- jó kipergés-ellenállóság,
- kiváló fejlődési erély, télállóság.
Fontos szempont számukra az is, hogy nagy magfrakcióval érhető el a vetőmag, így alkalmas szemenkénti vetőgéppel való vetéshez.
Termesztéstechnológia
Talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás
A kalászos elővetemény lekerülése után rövidtárcsás sekély tarlóhántást végeznek. Ennek célja, hogy kikelésre kényszerítsék a gyommagvakat, a kipergett búzát és árpát. Ezek kelése után nehézkultivátorral lazítják a talajt 20-25 cm-es mélységben. Az őszi alaptrágya (40-50 kg N hatóanyagot és 40-50 kg P hatóanyag) bedolgozása rövidtárcsával történik. Tavasszal két részletben adnak ki összesen 120 kg nitrogén-hatóanyagot és 30 kg ként. Először tél végén a kénes nitrogént, majd 2-3 hét letelte után a többit.
A talaj-előkészítésnek nem része a szántás vagy más forgatásos talajművelési eljárás.
Vetés: szemenkénti vetés vs. sorbavetés
A repce vetését a kevésbé lejtős területeken szemenkénti vetőgéppel, 350 ezer/hektár tőszámmal végzik. A 12 százalék feletti lejtésű területeken a Közös Agrárpolitika új feltételességi előírása miatt viszont 50 cm helyett duplagabona-sortávval, 450 ezer/hektár tőszámmal vetnek. A területek között jó évjáratban nincs jelentős eltérés a hozamban, de szárazabb őszön szemenkénti vetéssel jobb a kelési arány.
A szemenkénti vetőgép egy gabonavetőséghez képest sokkal pontosabban helyezi el a magot 2-3 cm-es mélységben, ráadásul nyomókeréknek (PRO kerék) köszönhetően megtömöríti a magárokban a talajt. A talajpára kicsapódása folytán jobb a kelés. Gabonavetőgéppel ezt a helyzetet nem tudják elérni, viszont az új előírásokhoz így tudnak alkalmazkodni.
Növényvédelem
A növényvédelemben a legfontosabb a technológia szigorú betartása, a növényvédelmi megfigyelésen alapuló beavatkozás. A gyomok ellen őszi gyomirtással védekeznek.
Regulátorozást két alkalommal végeznek (ősszel és tavasszal), illetve 3-4 alkalommal kerül sor a rovarölő szer kijuttatására. Az állomány fejlődését bór és kén kijuttatásával is támogatják.
Betakarítás
A nyár eleji betakarítást megelőzően deszikkáló szert és ezzel egy menetben becőragasztó készítményt juttatnak ki. A 100 hektár átlagában elért 4,7 tonnás eredmény önmagáért beszél.