A módszer alapjában véve nem új, de ha a korábbi eljárást kiegészítjük a ma lehetőségeivel, a hatékonyság jelentősen nő. Azaz a tarlókezelés során minden esetben végezzünk baktériumos cellulózbontást is. A tarlóhántást és később a tarlóápolási munkákat tárcsával, grúberrel és ma már ritkábban ekével végezzük. Így a talaj akár csak csekély mértékű forgatása, keverése lehetővé teszi a szárbontó baktériumtörzsek talajba juttatását.

traktorTarlóhántás grúberrel és ekével – A szerző felvétele

Az országban már sokan rendelkeznek talajművelő gépre vagy traktorra szerelt kijuttatóberendezéssel. Ezekkel egy műveletben végezhetjük a tarlóhántást és a baktériumoltást. Tudom, ma még sokakban él az a téves nézet, hogy az ilyenkor kijuttatott nitrogénműtrágya cellulózbontással bír.

Szeretném ismét leszögezni, hogy a műtrágya – mint az a nevében is benne van – kémiai tápanyag, vagyis a kijuttatás helyén élő szervezeteket látja el nitrogénnel. Ezt pedig válogatás nélkül teszi. Ha a területen pl. növénypatogén gombák vannak, azok köszönik szépen az ingyen tápanyagot, és gyors szaporodásba kezdenek.

Azért a kijuttatott N-ből jut a cellulózbontóknak is? Persze! Csak kérdés, hogy kellő számban fordulnak-e elő ott és akkor. A talajok mikrovilágában működő antagonista hatások gyakran azzal járnak, hogy azok a törzsek, amelyek egy ideig kevés tápanyaghoz jutnak – és itt most nem a nitrogénre gondolok, hanem a cellulózra mint szénforrásra –, visszaszorulnak, számuk lecsökken.

Emellett azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kijuttatott N műtrágya a nyári melegben gyorsan párolog, és egy-egy nagyobb eső kimossa a talaj művelt rétegéből. Ezeket végiggondolva látszik, hogy a cél eléréséhez

a területen élő cellulózbontó törzseket kell felszaporítani.

Ezek felszaporításához nincs szükség nitrogénre? De igen! Ma három, célzottan a szárbontásra kifejlesztett készítmény áll rendelkezésre. Mindegyik mix 1-3 cellulózbontó törzs mellett nitrogéngyűjtő baktériumokat is tartalmaz. Ezek működése egymásra épül, a szárbontók a cellulózból cukrot állítanak elő, amin a nitrogéngyűjtők gyorsan felszaporodva, N-nel látják el az előzőket. Mivel az N-gyűjtés folyamatos, sem a párolgás, sem a kimosódás mennyisége nem jelentős. Csak így lehetséges a szárrészeket gyorsan lebontani.

képBioFil készítmény hatása a szójanövény fejlődésére – Saniplant Kft.

kép

A BioFil Szárbontó hatása növénypatogén gombák ellen. A kontroll-lemezek a képek bal oldalán láthatók. A felvételek a kezelést követő 35. napon készültek a Saniplant Kft. kutatólaboratóriumában – Saniplant Kft.

A baktériumoltásnak két másodlagos hatását is megfigyelhetjük. Az egyes mixekben lévő törzsek csírázást serkentő hormonokat termelnek. De hát a vetés még messze van! Viszont ha a talajban lévő gyommagvakat gyors csírázásra bírjuk, úgy a tarlóápolás során mechanikailag jelentős részüktől megszabadulhatunk.

Másrészről a korábban már említett antagonista hatás a területen lévő növénypatogén gombákat szorítja vissza a cellulózbontók felszaporodásával.

kép

A JET-tel történő kijuttatás munkaerő- és költségtakarékos – A szerző felvétele

És a költségek?

Ami a kijuttatást illeti, ha a baktériumokat JET készülékkel juttatjuk ki, az külön költséggel nem jár. Ha ez permetezőgéppel történik, annak költsége kb. azonos a műtrágyaszórás árával.

A különböző mixek ára 6.500 Ft-tól 7.600 Ft-ig terjed hektáronként, attól függően, hány cellulózbontó törzset tartalmaznak. Ez persze hatással van az eredményességükre.

Nitrogénműtrágya használatakor legalább 60 kg/ha hatóanyaggal kell számolnunk. Áruk 7.200 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjed hektáronként, típustól és forgalmazótól függően.

Ha a két módszer közül jól választunk, a tarlóhántás jó elévágás lesz a későbbi gyomirtásnál és a növényvédelmi munkák költségeinek csökkentéséhez.