Ügyelni kell azonban arra, hogy amennyiben műtrágyáznak, úgy legyen az érintett területre 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat.

Csak annyit juttassanak ki, amennyit a talajadatok és a növény igénye megkíván, tehát készítsenek tápanyag-gazdálkodási tervet is.

Nitrátérzékeny területen a termesztett növényekhez maximálisan kijuttatható nitrogénhatóanyag-értékeket az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 3-4. melléklete tartalmazza. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki. A 12% feletti lejtős terület a www.mepar.hu oldalon ellenőrizhető. Amennyiben még istállótrágya kijuttatása is tervezett, azt mindenképpen haladéktalanul a talajba kell forgatni. Ez a gazdálkodó érdeke is, hiszen így a nitrogén sem illan el ammónia formájában, hanem a növényt is táplálja.

Hígtrágya alkalmazása a talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentéssel lehetséges, ugyanakkor a szennyvíziszap, az engedélyokirattal nem rendelkező szennyvíziszap-komposzt a talajvédelmi hatóság engedélyével a tulajdonos, a földhasználó hozzájárulásával használható fel a tápanyagpótlásban, a talaj szervesanyag-ellátásában. Fontos, hogy a szerves eredetű – istállótrágya, hígtrágya, szennyvíziszap stb. – nitrogén kijuttathatósági maximuma 170 kg/ha/év.

trágyázás

Február 15. után a nitrátérzékeny területeken is megkezdhető a trágyázás – fotó: Shutterstock

Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 1. mellékletében szereplő adatok alapján meghaladta éves szinten a 120 kg/ha nitrogénhatóanyag-mennyiséget, úgy a téli legeltetés nem megengedett. Ezen esetben február 15. után már lehetséges a legelők túllegeltetésének elkerülése mellett.

Amennyiben a terület egyben NATURA 2000 védettséggel rendelkezik, úgy a legeltetéshez április 23-ig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya, míg 17% felett trágya nem juttatható ki a talajra.

Trágyázásnál ügyelnünk kell a vízvédelmi sávok betartására, melyekre az alábbiak szerint trágya nem juttatható ki:

• műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
• szerves trágya a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
• forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

A fenti szabályok a kölcsönös megfeleltetés részét is képezik, tehát be nem tartásuk ellenőrzés során az érintett területre jutó támogatási összeg csökkentését is jelenthetik.