A Holdon még nem tudunk magyar búzát termeszteni – de Magyarországon azt kellene

A vetőmag az agrárium csúcsterméke, hiszen a benne őrzött genetikai állományból fejlődik ki az a növény, amelyeket különböző hasznosítási célra termesztünk, tehát az egész tápláléklánc alapja, mondja Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezetője, akit az AGROmashEXPO-n kérdeztünk. A szürreális felépítésű stand mellett nem lehetett szó nélkül elmenni: itt volt maga Farkas Bertalan űrkutató, az első magyar űrhajós és a leszálló egység (űrkapszula), mellyel 42 évvel ezelőtt földet ért, a világűrbe készülő magyar paprika, a Capsitron, melyben önfenntartóan termést is hoz, és természetesen a Marton Genetics cégcsoport legújabb vetőmagajánlatai.

Capsitron, a magyar űrpaprika – Fotó: Agroinform

Sándorfy Andrást először arról kérdeztük, ami mindenkinek az első, ami eszébe jut az űrhajó és a futurisztikus díszletek láttán: mégis mi köze az űrkutatásnak a vetőmaghoz?

A vetőmag-nemesítés tudományos felelősségét és bonyolultságát szeretnénk közelebb hozni az emberekhez. Az űrtechnológiáról mindenki tudja, hogy fejlett, kifinomult technológiák és óriási ötletek kellenek hozzá, az űrtechnológia egy hatalmas tudásbázist takar, csak nem részletezzük. Mi ezzel szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a magyar vetőmagban rejlő tudás, a háttérben lévő évszázados kutatás is óriási érték, napról napra gyarapodó kincs.

De nem csak szimbolikus az űrtechnológiával való kapcsolat, hiszen a Marton Genetics részt vállal a magyar űrkutatásban is. Milyen módon?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Marton Genetics közös projektjével vállaltuk fel azt, hogy a magyar űrprogramhoz mi is hosszá tesszük tudásunkat és tapasztalatunkat. A hétköznapi életben nem érzékeljük annak jelentőségét, hogy hogyan lehet termőföld nélkül, minimális helyen, minimális tápanyag felhasználásával a lehető legtöbb biomasszát önfenntartó módon előállítani. Egy űrállomás állította  termesztési korlát áthidalása, tudományos megoldása közelebb viszi az agrárkutatást a földi jövőhöz – fel kell készülnünk. De mivel a jövőben a hatékonyság lesz a vízválasztó a jövedelmező és a nem jövedelmező gazdálkodás között, ezért az űrprogramhoz kapcsolódó kutatásban alkalmazott tudást a magyar agrárium modernizációjában is fel tudjuk használni. Így kapcsolódik össze a növénynemesítés genetikája, az agrártudomány és az űrkutatás.

Sándorfy András az AGROmashEXPO-n – Fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet

Helyesnek tartom, hogy kormányzati szinten reflektorfénybe került az űrkutatás, nagyon sok muníciónk van ahhoz, hogy tudományos kutatási tevékenységgel támogassuk az űrprogramot, és mivel Magyarország agrárország, az agrártudománynak is jelentős szerepe van ebben. Hogy valami kézzel foghatót is mutassunk: a Capsitron, a magyar nemesítésű paprika két év múlva a magyar űrhajóssal fog együtt élni az űrben.

Kicsit a Földre visszatérve: hogyan értékelik az utóbbi hónapok árváltozásait a vetőmagtermesztők? Hogyan tud alkalmazkodni a Marton Genetics?

Legyünk őszinték, ma az inputanyagok közül a legolcsóbb tétel a vetőmag. Amikor a szerződött termelő gazdaságoktól felvásároljuk a vetőmagot, annak a felvásárlási ára az aktuális terménypiaci árakkal versenyez. Sokan döntenek úgy, hogy inkább mégsem vetőmagként értékesítik, mert étkezési célra hihetetlen magas áron tudják eladni, miközben nem kell számolniuk a minőségbiztosítás, fémzárolás, tárolás miatt fellépő pluszköltségekkel.

Lássuk be, a közönséges termények előállításához képest a vetőmag-előállítás 45%-kal magasabb költséghányaddal jár. Így sajnos nagyon nehéz megtartani a vetőmagágazat becsületét.

Piacvezetőként a felelős partneri magatartást tartjuk szem előtt. Erősen lobbizunk azért, hogy az EU-s keretek között is a magyar vetőmagágazat számára biztosítsunk mindent, ami ahhoz kell, hogy a szántóföldi vetőmagtermesztést továbbra is a földművelés csúcsára értékelje a piac és a szakma is.

Büszkék vagyunk a magyar vetőmagra, a hazai kutatóintézetek több mint 120 éve foglalkoznak a kiváló minőségű vetőmag előállításával, és bizonyított tény, hogy a magyar klimatikus körülmények között a magyar nemesítésű vetőmagokkal lehet elérni a legjobb eredményeket.

Az, hogy mi tudjuk, mire képes a magyar vetőmag, sajnos nem elég. Minden fórumon meg kell ezt mutatni, mint most itt az AGROmashEXPO-n is. És lám, senki nem tud elmenni szó nélkül mellettünk.

Feltett szándékunk, hogy létrehozzunk egy magyar tulajdonú vetőmagüzemet, amely a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét. 62 millió euró értékű beruházásról van szó, melynek egy részét önerőből, másik részét pedig banki, pályázati forrásokból finanszírozzuk majd. Közép-Európa egyik legnagyobb kapacitású üzemét hozzuk most létre Martonvásáron, amely várhatóan 2024-ben kezdi meg a termelését.

Ki fogunk lépni a nemzetközi, multionacionális vetőmagüzemek árnyékából, amelyeknek a hatékony kommunikációja nagyon mély nyomot hagyott a termelőkben. Ami ezeket a külföldi cégeket sikerre vitte, azt a kommunikációs képességet, hatékony termelést, tervszerű gazdálkodást fogjuk most meghonosítani a magyar vetőmag-előállításban. Úgy gondolom, hogy ezzel a magyar agrárium csak nyerhet. Mivel lehetne jobb eredményeket elérni Magyarországon, ha nem olyan vetőmagokkal, amelyek nemesítése pontosan a hazai termesztési körülmények között zajlott? De nem csak abban bízhatnak a gazdák, hogy vetőmagot biztosítunk számukra, hiszen nekünk is az az érdekünk, hogy elejétől a végéig mellettük álljunk, minden szükséges segítséget komplex rendszerben kapjanak meg, hiszen nélkülük nincs magyar vetőmag!

Az idén milyen Marton Genetics újdonságokra számíthatnak a magyar gazdák?

Martonvásári kalászos újdonságként – legalább 2-3 év felszaporítási és bevezetési idővel számolva – őszi búzából az MV Felleg és az MV Kondás lesz az, amiből a tavalyi mennyiség  ötszörösét is ki tudjuk a Marton Genetics cégcsoporttal és kereskedelmi partnereinkkel szolgálni.

Tavaly elismert korai bőtermő malmi újdonságunk az MV Seuso pedig bemutató, kipróbálandó  szakaszba érkezett. Ez azt jelenti, hogy kisebb adagokban, de az ország minden termőhelyén biztosítjuk megismerhetőségét.

Azért nevezzük meg a zászlóshajónak számító triumvirátust: az MV Nádor, az MV Ménrót és MV Nemere kihagyhatatlanságát is.

Tavaszi újdonság lesz az MV Pirkadat szálkás tavaszi búzánk, bár korlátozott mennyiségben.

Mindeközben üzemi körülmények között tesztelünk, új martonvásári durumokat, zabokat, és árpákat, készülünk a következő év őszére!

2023 tavaszára a Talabor hibridkukoricáink is szélesebb körben lesznek elérhetőek. Javaslom Facebook oldalunk nyomonkövetését, ahol szinte minden hibridünk és fajtánk sikere és kudarca nyomonkövethető, mert nem árulunk zsákbamacskát.

Dolgozunk, tesztelünk, a gazdálkodókkal folyamatos kapcsolatban vagyunk , de – utalnék az űrprorgamba jelentkezőkre – 237 szuper kiválóság pályázott, 4-5 fős alakulat kezdheti meg a felkészülést és egy jut el a világűrbe. Ezt az utat járják be a martonvásári vetőmagok is....

Az inputanyagok árának emelkedése miatt egyre nehezebb lesz a jövedelmezőséget megőrizni a gabonatermesztésben. Ön szerint milyenek a gabonatermesztés kilátásai 2022-ben?

Én örök optimista vagyok. Tény, hogy az energiaárak az egekben vannak, a mezőgazdaság, a növénytermesztés pedig az inputjai miatt, ebből „nagyfelhasználónak" számít. Én arra számítok, hogy a második negyedév végére konszolidálódik a gabonapiac, a terményárak a reál érték felé tendálnak majd. Nyilván szélsőséges időjárási attakok nyomot hagynak majd, még ha nem is Magyarországon, vagy Közép-Kelet Európában, hanem a világ bármely pontján, ami a globalizációban mindenkit, így hazánkat is érinthet.

Farkas Bertalan a Marton Genetics standján az AGROmashEXPO-n – Fotó: Marton Genetics

Számokba nem bonyolódnék, de ha nem bíznék a hazai gabonatermesztés hagyományokon alapuló további sikerében, akkor nem növelnénk a cégcsoporton belül a saját előállítású vetőmagtermesztésbe vont területeket évről évre.

Az AGROmashEXPO ideje alatt Farkas Bertalan dandártábornokot is sikerült egy kérdés erejéig elérnünk. Az 1980-as, 8 napos űrutazása kapcsán kérdeztük arról, hogy milyen kapcsolat van az akkori, kutatási feladatai és a 2022-ben ismert világunk között, mi az, amit akkor kutatott, és ma is hatással van az életünkre?

Mint mondta, többek között a Pille dózismérő műszer az, amivel dolgozott a kutatásai során. A Pille dozimétert Farkas Bertalan vitte magával először az űrbe, a Szaljut–6 űrállomásra melynek tovább fejlesztett változata ma is működő segédeszköz, egy sugárzásmérésre alkalmas műszerről van szó.

A távérzékeléssel kapcsolatos kutatásokban is részt vett, 1980-ban még a Föld adott területéről készült felvételeket elemezték. Ma már óriási előrelépések történtek ezen a kutatási területen.