A kutatónő szerint lényeges eredmények érhetők el, ha a globális vetésterület egynegyedét virágos haszonnövények, többek között fűszerek, olajnövények, gyógynövények és takarmányok termesztésére állítjuk át.
Már az ENSZ konferencia előtt elkezdődött a beporzókra vonatkozó új irányelvek vitája, amely része a meglévő peszticidek felhasználásának csökkentése, fokozatos kivonása is. A Christmann által végzett kutatások arra utalnak, hogy ezt meg lehet valósítnai anélkül, hogy a gazdálkodók pénzügyi áldozatot és terméskiesést szenvedjenek el.
A kutató szerint a monokultúrát meg kell bontani, és a globális vetésterület egynegyedét virágos haszonnövényekkel kellene beültetni – fotó: Pixabay
A változtatás szükségessége egyre nyilvánvalóbbá válik. Az élelmiszernövények több mint 80 százaléka beporzást igényel, de azoknak a rovaroknak a populációja, amelyek ennek a munkának a nagy részét végzik látványos hanyatlásnak indult. Németországban a rovarpopuláció állománycsökkenése az utóbbi 25 évben akár 75 százalékos is lehet. De Puerto Rico például ennél is nagyobb csökkenést szenvedett el.
A kormányok reakciója a problémára nagyon különböző. Ez év elején Brazília, a világ egyik legnagyobb élelmiszerexportőre visszafelé lépett, amikor a kongresszusnak az agráripart támogató képviselői megszavazták a más országokban betiltott peszticidek korlátozásának visszavonását. A másik oldalon az EU betiltotta a világ legszélesebb körben használt, neonikotinoidokat tartalmazó rovarölő szereit, és több európai ország vadvirágokat ültet a rovarok vonzása érdekében.
Stefanie Christmann vizsgálata rámutatott arra, hogy a brit mézek egynegyed része a méhekre ártalmas peszticidekkel szennyezett. A kutatónő a legutóbbi öt évben üzemi kísérleteken Üzbegisztánban és Marokkóban dolgozott, amelyeket ő „alternatív beporzókkal történő gazdálkodásnak” nevez.
Ennek a technikának a lényege, hogy minden negyedik sorba virágos növényeket, többek között olajosmagvakat vagy fűszernövényeket vetnek. Emellett a kutatónő a beporzóknak olcsó fészkelőhelyeket is biztosít, pl. korhadt fából vagy tapasztott földből, ahová a földön fészkelő méhek beáshatják magukat. A szélárnyék biztosítása érdekében napraforgót is vetettek.
„Ez a módszer nem igényel nagy erőfeszítést, így bárki, még a legszegényebb ország is megvalósíthatja. Nem kell hozzá felszerelés, sem technológia, csak egy kis beruházás a vetőmagra. Nagyon könnyű. Akár mobiltelefonon továbbított képekkel is be lehet mutatni, hogyan kell csinálni" – mondta el Christmann.
A monokulturákkal szemben a "méhbarát" táblákon jelentős többlethozamot értek el – fotó: Pixabay
A tiszta monokultúrás kontroll táblákkal összehasonlítva a kutatók „bámulatos” előnyöket találtak a beporzó rovarok létszámának és sokféleségének növekedése mellett.
A növények beporzása hatékonyabb volt, kevesebb volt a kártevő, pl. a levéltetű különböző fajai, ugyanakkor a termés nagyobb mennyiségű és jobb minőségű volt.
A tanulmány által felölelt, mind a négy, különböző éghajlatú körzetben a gazdák teljes árbevétele növekedett, bár az előnyök a legmarkánsabban a degradált földeken és a háziméhek által nem látogatott farmokon mutatkoztak. A legnagyobb nyereség a félszáraz éghajlaton jelentkezett, ahol a tök termése 561, a padlizsáné 364, a babé 177, a sárgadinnyéé 56 százalékkal növekedett.
Megfelelő csapadékellátású körzetekben a paradicsom termése megduplázódott, a padlizsáné pedig 250 %-ra nőtt.
Egy másik, a német környezetvédelmi minisztérium által finanszírozott kísérletben Christmann egy ötéves sorozatban a kisparcellás projektekről a nagyüzemi táblákra vált, ahol virágosnövény sávokat fog beilleszteni a kanola és más árunövények közé a monokultúra megtörése érdekében.
Christmann azt is reméli, hogy változások lesznek a tájvédelmi politikában. A turisztikai, mezőgazdasági és távközlési minisztériumokkal együttműködve az a célja, hogy felhívja a figyelmet a vadon élő beporzók gazdasági előnyeire, és ösztönözze a vadvirágok, bogyós gyümölcsök és virágos fák kiterjedtebb ültetését.
Christmann abban is reménykedik, hogy elegendő támogatás lesz a beporzókról szóló sokoldalú környezetvédelmi megállapodáshoz a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezményhez hasonlóan.
A kutatónő elkötelezett a témában, és hozzászokott az ellenvéleményekhez is. Amikor 2010-ben, a mezőgazdasági világkonferencián először javasolta a beporzó rovarokra való koncentrálást, a résztvevők kinevették őt. Ő azonban több éven keresztül küzdött, hogy pénzt szerezzen, és két évig a saját megtakarításait használta a beporzó programokkal kapcsolatos munkáinak finanszírozásához. Most azonban a kutatónő a német kormánynak és a világ közvéleményének a támogatását élvezi, az egyedüli akadály az idő. „Ez nem várhat. A méheknek, legyeknek és pillangóknak sürgős akcióra van szükségük." – mondta Stefanie Christmann.