Miért a jövő növénye a szója?

Új irány van kialakulóban a növénytermesztők körében, ami tartós szója vetésterület-emelkedést vetít előre.

Tavaly az aszály, idén pedig a megemelkedett inputanyagárakkal párosuló alacsony terményárak, csökkent jövedelmezőség és a nehézkes terményértékesítés jelent egyre nagyobb kihívást a növénytermesztőknek.

szója

A szója termesztése olcsóbb, mint a kukoricáé – fotó: pixabay.com

Soha ennyi érv nem szólt a szója vetése mellett:

Magasabb jövedelmezőség: az idei évben a szójatermesztők átlagosan 200.000 Ft/ha haszonra tehettek szert. Sőt, még a tavalyi aszályos évben is eredményesen volt termeszthető a szója.
Könnyebb, gyorsabb értékesíthetőség: a szója értékesítése könnyebb és gyorsabb, ugyanis hazánkban, sőt az egész EU területén is a szükséglethez képest lényegesen kevesebb mennyiség áll rendelkezésre.
Keresleti termény piac: az Európai Unióban az összes szója igény eléri a 35 millió tonnát. Ehhez képest az idei évben összesen 3 millió tonnát állatottunk elő az EU27 területén. Sőt! Ukrajnában az idei rekord szójabab termés sem érte el az 5 millió tonnát. A túltermelés az EU-ban tehát még hosszú távon sem fenyeget. Nem véletlen, hogy a szabad szójabab termények már 2-3 hónappal a betakarítás után eltűnnek a piacról.
N-mentes termesztési lehetőség: minőségi vetőmaghasználat és a javasolt termesztéstechnológia mellett olcsóbban, akár nitrogén műtrágya mentesen is termeszthetjük a szóját. 2022-ben a hagyományos utat követő szójatermesztők, több mint 37.000 Ft/ha összeget szórtak ki a szója alá nitrogén formájában. A Karintia Kft. innovatív ajánlása mellett még tovább csökkenthető az amúgy is alacsonyabb inputanyag-költség.
Stabilabb terméseredmények: 2022-ben az évszázad egyik legszárazabb évében is az országos átlagterméssel számolva több volt a bevétel, mint a költség a szójával. A szója stabilabb terméseredményeinek egyik oka, hogy a szója káros hőmérsékleti küszöbértéke a legnagyobb tavaszi kultúráknál 5 ^°C-kal magasabb.
Alacsonyabb inputköltségek: a szója termesztése olcsóbb, mint a kukoricáé. Ez a kevesebb tőkeigény mellett, alacsonyabb kockázatot is jelent. A kisebb befektetett összeg pedig halasztott fizetés esetén, alacsonyabb kamatköltséget jelent.
Szárításmentes tárolási lehetőség: igen korai (000) és korai (00) fajták vetése esetén jó eséllyel elkerülhető a drága szárítási költség. A modern szója genetikákkal pedig már a terméseredményekben sem kell kompromisszumot kötni.
Alacsonyabb logisztikai költségek: a szója esetében egy hektárról ½ - 1⁄3 akkora mennyiséget takarítunk be, tárolunk, és szállítunk a legnagyobb tavaszi kultúrához képest. Ez a hektárra vetített lényegesen alacsonyabb logisztikai költségek mellett, kevesebb raktárkapacitást és kevesebb szállítóeszköz-igényt jelent.
Optimálisabban szervezhető munkacsúcsok: a szója és a kukorica munkacsúcsai elkülöníthetőek egymástól.
Jelentős szemesfehérje-támogatás: a biztos pontnak tekinthető extra támogatás összege a termelési költség 20-25%-át fedezi! A 2022. évi termés után járó extra támogatás összege meghaladta a 74.000 Ft/ha összeget, mely keretösszege az idei évtől további 22%-al emelkedett. 2023-as termés után a szójatermesztők pedig kalkulációnk szerint több mint 93.000 Ft/ha extra támogatásban részesülnek.
Kedvező utóvetemény-hatás: a szója nehezen számszerűsíthető „utóhatása” az ökölszabály alapján 0,5 - 1 t/ha kalászos többlettermést jelent.
FENNTARTHATÓBB JÖVŐ: a kisebb inputanyag-használat, a kedvezőbb logisztika és a helyben történő termelés jelentette import csökkenés miatt. A Donau Soja tanúsítvánnyal rendelkező szójabab például akár 90%-kal kevesebb kibocsátással rendelkezik a tengerentúlról származó szójababhoz képest.