Elindult az árpa aratása. A munkálatokat követően is be kell tartanunk egyes területalapon nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó előírásokat – írja a nak.hu, majd a tájékoztatójában ezekből az előírásokból emel ki néhány aktuális tudnivalót annak érdekében, hogy a tervezésnél ezekre figyelemmel lehessenek a gazdálkodók.
Aratás után is lesz még teendő – fotó: pixabay.com
Hogyan biztosítható a talajtakarás?
A minimális talajborításra vonatkozó előírások szerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ennek több lehetséges módját határozza meg a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az alábbiak szerint:
Talajtakarás biztosítható:
- őszi kultúra – beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül – amely max. 30 nap - el kell vetni,
- amennyiben a fentiek szerinti betakarítás és a vetés között 30 napnál több idő telik el, úgy a tarlót mindaddig fenn kell tartani, míg a vetés előtti max. 30 napot elérjük,
Fentieken túl a talaj takarásának másik lehetséges teljesítési módja az, hogy a tarlót szeptember 30-áig megőrizzük. A tarlón legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.
A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő ültetvényeken legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról – mely lehet spontán kialakuló zöld növényi borítottság is, figyelemmel annak megfelelő gondozására -, az előkészítő munkálatokhoz szükséges indokolt időre tekintettel – írja a nak.hu
Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után – fotó: pixabay.com
A talajtakarás előnyei
_fill_540x300_0.jpg)
A talajtakarás biztosítása véd az erózió ellen, segíti a talajéletet, a szervesanyag-képződést, a talajszerkezet javítását, a vízvesztés megelőzését. A talajban lévő élő gyökérzet folyamatos táplálékul szolgál a talaj élőlényei számára.
Fontos, hogy a talajt óvjuk-védjük szabályozva a hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót, és védve szerkezetességét.
Láttunk már kicserepesedett, széttöredezett talajt, amit perzsel a nap, szárít a szél, az eső veri. A talajélet ott korlátozott. A talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert a zöld növény, vagy szármaradvány védi. Tehát ezen feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.
Talajtakarással akár a vadon élő károsítókkal szemben is védekezhetünk, pl., ha a vetést mulccsal egyből letakarjuk, akkor a varjak nehezebben (vagy egyáltalán nem) szedik ki az elvetett vetőmagot.
A talajtakarás biztosítása véd az erózió ellen, segíti a talajéletet, a szervesanyag-képződést, a talajszerkezet javítását, a vízvesztés megelőzését – fotó:pixabay.com
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Feltételesség előírás az is, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés szabályait be kell tartani – írja a nak.hu
További tudnivalókról a NAK kiadványában részletesebben olvashatsz:
_jpg_fill_540x300_0.webp "A szélsőséges időjárás az európai erdőket sem kíméli")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Mit érdemes tudni a többlethasználati megállapodáson alapuló erdőgazdálkodásról?")
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
