Miért hasznos a másodvetés?

2014. június 30., hétfő 18:09:13 / Agroinform.hu

Az egyre népszerűbb zöldtrágya növények előnyeiről és hátrányairól.

A zöldtrágya növényeket - más néven a másodvetésű- vagy köztes növényeket – leginkább azért termesztik, hogy a termőterület a fővetésű növények tenyészidőszaka között is hasznosított legyen, de manapság a talajszerkezetre gyakorolt előnyös hatásukat is egyre többen ismerik fel.

A másodvetésű zöldtrágyanövény termesztésétől idegenkedők többnyire az aszályra és az ennek következtében vontatottan és hiányosan fejlődő növénykultúrára szoktak hivatkozni, de már ők is egyre inkább felmérik a megfelelő növényválasztás és a megfelelő vetési idő előnyeit. A kedvező eredményt ugyanis erősen befolyásolja a talajszerkezet és a fővetemény is. Ha a vetést sikerül augusztus második felére időzíteni, már többnyire nagyobb csapadékmennyiségre is számíthatunk, ami a növények gyors csírázását és fejlődését is biztosítja, de a nedvességmegőrző talajművelés és az ebben az időszakban már gyakoribb harmatképződés elegendő nedvességet biztosítanak a csíranövényeknek.

A zöldtrágyának szánt gyors növekedésű növények vetőmagja viszonylag kedvező áron szerezhetők be, kártevőik elhanyagolhatók, többségük az állattenyésztésben is hasznosítható - frissen vagy silózással tartósítva -, a tikkasztó hőségben jelentős levélzetük talajtakaró hatása, mi a napfénytől, a kiszáradástól a deflációtól és az eróziótól is véd. A zöldtrágya növények mindezeken túl még csökkentik a talajok tápanyag-kimosódását, valamint gyomelnyomó és talajfertőtlenítő hatással is bírnak, különösen a fonálférgek esetén.

Leforgatásukkal javul a talajok szerkezete és vízgazdálkodása is, mivel a talaj mélyebb rétegeiből az aktív zónába szállítják a tápanyagokat (pl. mustár, olajretek), de a talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat. Hasznosságuk mégis a soron következő fővetésű növények termesztése során mérhető leginkább.

A legnépszerűbb másodvetésű zöldtrágyanövények

Takarmányrepce
Vetése augusztus első felétől szeptember végéig javasolt, takarmányozásra – az első vetésekből – már október elejétől folyamatosan vágható. Zöldtrágya értéke igen magas, zöldhozama pedig igen értékes takarmány a tejelő állatok számára. Az állomány feletetése után földben maradó gyökérzet humuszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes. Kizárólag zöldtrágya céljából vetve késő ősszel kevesebb energiafelhasználással végezhető el a szántás, és tavasszal könnyen, kevés művelet elvégzésével készíthető el a jó minőségű vetőágy.

Olajretek
Az olajretek is jól hasznosítható szervesanyagpótló zöldtrágyanövényként. A burgonyatermesztésben jelentős mértékben szorítja vissza a burgonya vírus okozta rozsdafoltosodását és a talajban lévő cisztás fonalférgek szaporodási ciklusát is megszakítja, mérsékelve ezzel kártételüket. Mulcs-vetésben történő termesztése nagyon gazdaságos. Nagytömegű gyökérzete lazítja és levegősen tartja a talajt, igen kedvező életteret biztosítva az abban lévő mikroorganizmusoknak. Az olajretek a talajélet aktiválásával és a talajszerkezetre gyakorolt előnyös hatásával az utána következő kultúrnövények számára könnyen felvehetővé teszi a talajban lévő értékes tápanyagokat.

Fehér mustár
A rövid tenyészidejű mustár nyár végi vetését követően hamar megjelenik a felszínen – jól elnyomva a gyomokat -, de az egyre rövidülő nappalokhoz igazodva fejlődése is fokozatosan lassul, ami kedvez a vegetatív részek fejlődésének. Dombos területen a talajt óvja az eróziótól és a talajfelszín közelében visszatartja a bemosódó nitrogént. Jelentős gyökérrendszere 50-70 cm mélységig szövi át a talajt, amivel az abban lévő nitrát mennyiséget – 100-140 kg/ha – megköti, és konzerválja. Optimális vegetációs állapotát november közepére éri, akkor érdemes leszántani. A mustárral zöldtrágyázott területen tavasszal igen kedvező állapot alakul ki a magágy készítéséhez és a humusztartalom is mérhetően magasabb. (Egyes területeken lábon hagyják lefagyni, majd tavasszal egy menetben kompaktorral talajba dolgozva készítenek magágyat.)

Facélia
Az elmúlt fél évszázadban méhlegelő-növényként ismert facélia zöldtrágyaként is jól teljesít, és gyorsabban válik országszerte ismertté, mivel jelenleg sem kórokozója, sem kártevője nincs, gyökérzete pedig kiváló talajfertőtlenítő hatású, ami által a talajba később kerülő fővetemény (többnyire cukorrépa, gyökérzöldségek) “tiszta lappal indul”. Mulcs vetéshez kiváló körülményeket biztosít, a könnyen elkorhadó gyökér és szárrész, amit költségkímélő eljárásként a nyugati országokban már számos helyen alkalmaznak. Hazai viszonyok közt zöldtrágyaként augusztus végén, szeptember elején vethető, akkor még ideális mennyiségű zöldtömeget nevel. Őszi alászántása általában november közepén, végén esedékes. Gyökérrendszere révén olyan talajállapot hoz létre, amely a szántás energia-felhasználását lényegesen kedvezőbbé teszi.