A múlt héten szerda kivételével mindennap többfelé is előfordult több-kevesebb csapadék az országban. A hét második felében a nyugati országrészben esett nagyobb mennyiség, 10-40 mm (Szentgotthárd térségében 100 mm), de lokálisan máshol is előfordultak felhőszakadások, melyekből több mint 30 mm hullott.

A Tiszántúl jelentős részén azonban most sem esett számottevő mennyiség, így Debrecen térségében és a keleti határszélen vannak területek, ahol augusztus első felében 1 mm-nél is kevesebb esett, és igen szárazak a talajnak nemcsak a felszín közeli, hanem a mélyebb rétegei is. A Dunántúl és a középső országrész nagy részén, valamint a Nyírség területén viszont sokfelé sáros a felszín, és a felső félméteres talajréteg nedvességviszonyai is jók. A hőmérséklet a legmelegebb órákban többnyire 30 fok körül alakult, a felhősebb, csapadékosabb tájakon volt ennél néhány fokkal hűvösebb.

A kukorica és a napraforgó jellemzően már elvirágzott, és az érés korai fázisában járnak, előbbi a tejes érés, egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni.

kukorica

Kukorica Miskolc térségében 2020. augusztus 13-án – fotó: Kovács Attila

A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.

Az aratás után a csapadékos időben sokfelé elszaporodtak a gyomok, zöldellnek a táblák. Ilyenkor a tarló elmunkálása, a talaj fölső rétegének fellazítása csökkenti a párolgást, a nedvesség így megőrződik a talajban.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július legvégére, augusztus elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé láthatunk kismértékű növekedést, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az előző időszakhoz képest már nem csökkent a vegetációs index értéke az elmunkált tarlókon, ugyanakkor augusztus első hetében sokfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék, amit meleg időjárás követett, így a learatott tarlókon a gyomosodás okozott növekedést a zöld tömeg mennyiségében. Másrészt a nyári növények túl vannak a legnagyobb zöld tömegű állapotukon, és ebben az időszakban lassan már csökken az indexértékük.

Az anomália térképen az Alföld nagy részén a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására. A Dunántúlon sokfelé, különösen a Kisalföldön erősen mozaikos a kép, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor kirajzolódnak a kevesebb csapadékot kapott kisalföldi, illetve kelet-dunántúli területek.

napraforgó

Napraforgó Miskolc térségében 2020. augusztus 13-án – fotó: Kovács Attila

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-jétől számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1100 és 1230 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a dél-keleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszegértékekhez képest mintegy 15-50 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, 20-50 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásos időben következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatja be az OMSZ ezúttal a Győr, Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon* (7., 8.  és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át lehet tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását.

A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény.

A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks – Mohács vonal maradt ki.

Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka ezzel együtt is kevesebb, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, sokfelé kiváló termés várható.

A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok. Összességében a növény számára országszerte kifejezetten rosszul indult a vegetációs időszak, majd a nyár keleten sok esőt hozott, míg a Dunántúl jobban csak július végén, illetve augusztusban ázott meg.

Az előttünk álló hét első felében még marad a sokfelé csapadékos, változékony időjárás, majd csütörtöktől a hét végéig száraz, napos, meleg időre lehet számítani. Nyugat felől már hétfő délutántól egyre többfelé lesznek záporok, zivatarok. A Dunántúlon kedd estig, keleten szerda estig várható nedves, csapadékos idő, több hullámban záporokkal, zivatarokkal, de főként szerdán eső is eshet. Területi átlagban csütörtökig összesen 10 és 40 mm közötti mennyiség valószínű. Az ország nagy részén a talajok nedvességtartalma tovább nő.

A hőmérséklet kedden és szerdán visszaesik pár fokkal, ekkor a legmelegebb órákban is többfelé 25 fok alatti értékek lesznek jellemzőek. Csütörtöktől vasárnapig anticiklon határozza meg időjárásunkat. Csütörtökön még elszórtan előfordulhat egy-egy zápor, de pénteken és szombaton sehol sem valószínű csapadék, napos, száraz idő várható többfelé 30 fok fölötti maximum hőmérsékletekkel. A jelenlegi számítások szerint vasárnap éri el nyugat felől térségünket ismét egy frontrendszer.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tízpercenként frissülő radaradatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak.