A költségnövekedések, az aszály és a talajok kizsigerelése előtérbe helyezheti a természetes műtrágya-helyettesítők használatát, amire már elérhető lehetőségeik vannak a hazai növénytermesztőknek - írja a vg.hu

műtrágya

A műtrágya ára megháromszorozódott – fotó: pixabay.com

Erőteljesebben kell ellenőrizni a költségeket

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke egy konferencián beszélt arról, hogy amíg a 2021–22-es szántóföldi szezonban a kalászosok termelésének önköltsége hektáronként 430–470 ezer forint körül alakult, addig ez a jelenlegi szezonban már 660–700 ezer forint lesz. Ez olyan hatalmas emelkedés, ami a gazdálkodókat rákényszeríti a költségeik sokkal erőteljesebb és komolyabb ellenőrzésére.

A termelők érthető módon ahelyett keresnek majd olcsóbb alternatívát, ami drága. Ilyen a műtrágya is, aminek a beszerzése nagy költséget jelent, így sokan gondolkodnak a helyettesítésének a lehetőségeiről. Petőházi Tamás szerint léteznek olyan megoldások, amelyek jót tesznek a növényeknek is, ráadásul a talajok minőségét is javítják.

A termelőkre ránehezedik a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások súlya, de tudni kell, hogy a mezőgazdászok eddig környezettudatosak voltak, csak most ezt már le is kell papírozni, hogy megkapják a támogatást

– mondta a GOSZ-elnök.


Az alginit sokat javíthat a növények vízellátásán

A Magyar Huminsav Társaság elnöke, Csicsor János szerint az elmúlt 50–100 évben drámaian csökkent a talajaink szervesanyag- és mikroelem-tartalma, ez pedig már az élelmiszerekben is megmutatkozik. A zöldségek és gyümölcsök tápértéke már csak a töredéke a 30 évvel ezelőttinek, és tekintettel arra, hogy a nemesítési eljárások a nagyobb termésmennyiséget célozzák, ez csak tovább fog csökkenni.

Magyarországon komoly hagyományai vannak a talajjavításnak, az 1960-as években évi 100 ezer hektáron történt ilyen beavatkozás, mára viszont ez elsikkadt, és már a KSH sem tartja nyilván a talajjavító anyagok felhasználását

– mondta Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke hozzátéve, hogy az alginitet már 50 éve ismerik, az elhalt algák maradványából kialakult kőzetet ugyanis akkor fedezték fel. Az alginit jó vízmegkötő-képeséggel rendelkezik, ezért sokat javíthat a növények vízellátásán, ráadásul hatvan mikro- és makroelemet és ásványi anyagokat is tartalmaz. Az anyagra a biogazdálkodók már felfigyeltek, Solti Gábor szerint a mezőgazdaságban is nagy hasznát lehetne venni.

hígtrágya

A termőföld tápanyagellátását a légköri nitrogén megkötésére alkalmas baktériumokat tartalmazó készítményekkel is lehet javítani – fotó: pixabay.com

Alacsonyabb költséggel több termés érhető el

Juhos Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) agrárkörnyezettani tanszékének adjunktusa szerint a termőföld tápanyagellátását a légköri nitrogén megkötésére alkalmas baktériumokat tartalmazó készítményekkel is lehet javítani. Bár nehéz azt pontosan felmérni, hogy mennyi nitrogén megkötésére képesek, de jó tudni, hogy a talajoltó baktériumkészítmények a  tartaléktápanyagok feltárására is alkalmasak és a kijuttatási költségük alacsonyabb, mint a műtrágyáké.

A baktériumkészítmények a tápanyagfeltárással javítják a kijuttatott műtrágya hasznosulását is.

Erre nagy szükség is van, hiszen például egy foszfor-műtrágya hatóanyagának 50–70 százaléka tartósan megkötődik a talajban

– tette hozzá Futó Zoltán, a MATE szarvasi Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője. ​​​Elmondta, hogy az élő kultúrákat tartalmazó készítmények több év alatt javítják a talajszerkezetet és növelik a humusztartalmat. Olcsóbbá válik a gazdálkodás is, mert a talaj szerkezetének javulása üzemanyag-megtakarítást eredményez, hiszen a műveléshez 10-15 százalékkal kisebb vonóerőre lesz szükség.

A készítmények használata pozitív növényi reakciókat vált ki

A 2022-es év a szárazságstressz tipikus példája: a kalászosok már tavasszal is tartós vízhiánnyal küzdöttek, amit a növény megpróbált túlélni, ebben pedig nagy segítségére voltak a rendelkezésre álló tápanyagok és a jó talajszerkezet. Szarvason az alkalmazott talajjavító készítmények 15-20 százalékot hozzátesznek a termésátlaghoz. Futó Zoltán szerint

már rövidtávon is kiváltható lenne a felhasznált műtrágya legalább 50 százaléka, de a hosszú távú előny sem elhanyagolható, hiszen ezek használata a talaj szerkezetének javulását eredményezi.

Komoly mennyiségi visszaesést mutattak a műtrágyapiacon a tavalyi első kilenc hónap adatai: az agrártermelőknek értékesített mennyiség az egy évvel korábbinál 31,4 százalékkal volt kevesebb, ami nem csoda, hiszen a műtrágyaárak átlagosan több mint megháromszorozódtak. Sokan keresik azokat a lehetőségeket, amellyel a műtrágya kiváltható.