A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében a tárgyidőszakban csökkentek először a műtrágyaárak 2022. első féléve óta, átlagosan 11,4 százalékkal. Ugyanakkor a növényvédő szerek ára 27,9 százalékkal, az állatgyógyászati készítményeké és a takarmányoké is valamivel több mint 16 százalékkal drágult. Az energia ára jelentősen, 42,4 százalékkal, a vetőmagok ára pedig 26,4 százalékkal emelkedett.

A műtrágya-forgalmazók 561 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2023 első fél évében. Az átlagosan 11,4 százalékkal alacsonyabb műtrágyaárak miatt 2023 első hat hónapjában a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 30 százalékkal (139 milliárd forint) volt kevesebb 2022 azonos időszakához képest. Az árbevétel visszaeséséhez hozzájárult az is, hogy az értékesített mennyiség 29,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban – emeli ki jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Hozzátették, hogy a mezőgazdasági termelők által 2023 első fél évében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 174 ezer tonna volt, 84,6 ezer tonnával (–32,7 százalék) kevesebb az egy évvel korábbinál. A hatóanyag-tartalom külön-külön (nitrogén, foszfor, kálium) 61–63 százalékkal lett alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Az NPK-hatóanyagok aránya 2023 első fél évében 89:6:5, míg egy évvel korábban 79:11:10 volt, azaz 2023-ban a nitrogén-hatóanyag aránya 10 százalékponttal nőtt, ezzel egy időben a kálium és foszfor aránya 5–5 százalékponttal csökkent.

2023 első félévében a gazdák 29,6 százalékkal kevesebb műtrágyát vettek, mint 2022 azonos időszakában

2023 első félévében a gazdák 29,6 százalékkal kevesebb műtrágyát vettek, mint 2022 azonos időszakában – Fotó: Shutterstock

A közvetlenül mezőgazdasági termelőknek értékesített műtrágya 92 százaléka (514 ezer tonna) egykomponensű, 8 százaléka pedig (47 ezer tonna) pedig összetett műtrágya volt – derül ki a jelentésből.

Kiemelik, hogy az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt jelentkezett 2023 első fél évében. A teljes műtrágyaforgalom 45 százalékát, az egykomponensű nitrogénműtrágyaértékesítés közel felét a MAS tette ki, összesen 252 ezer tonnát adtak el belőle, ugyanakkor ez a mennyiség 30 százalékkal kevesebb a 2022. első félévi bázisidőszakhoz képest.

A második legnépszerűbb termék a karbamid (56 ezer tonna) volt, amelyből 50 ezer tonnával értékesítettek többet, mint ammónium-nitrátból (6 ezer tonna). Viszont a teljes műtrágya-értékesítés közel 11 százalékát fedte le ez a két termék 2023 első hat hónapjában – emelték ki.

Az oldatműtrágyák közül a Nitrosol, DAM 30%-os típusból 71 ezer tonna fogyott, amely 28 százalékkal maradt alatta a 2022. első féléves mennyiségnek – teszik hozzá.


Az egykomponensű foszforműtrágyák teljes mennyisége a bázisidőszakhoz viszonyítva jelentősen, 80 százalékkal visszaesett, ezen belül a 18–20,5 százalék hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet pedig közel 70 százalékkal csökkent. A kálium-klorid eladása 1,8 ezer tonna lett, 5,1 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az összetett műtrágyák közül a legnépszerűbb összetétel, az NPK 15-15-15-ös 7,4 ezer tonnás menynyisége a teljes műtrágya-értékesítés 1,3 százalékát fedte le, míg az eladott összetett műtrágyák 15 százalékát ez a szer tette ki. További jelentős mennyiségben értékesített összetételnek számított még a vizsgált időszakban az NPK 8-24-24 (4,2 ezer tonna) és az NPK 15-20-10 (3,4 tonna). Részesedésük az összetett műtrágya teljes eladásából 8,7 és 7 százalék volt 2023 első fél évében – áll a jelentésben.