A repcék és kalászos kultúrák kezdenek kifogyni az ősszel kijuttatott tápanyagokból – sárgulásnak indultak a leveleik, azaz közeledik a nitrogén fejtrágyázás időpontja. De még mielőtt elkezdenénk a munkát, nézzük át, miért, és mire kell figyelnünk a tavaszi tápanyag-utánpótlás során – írja morvanovenydoki.hu cikke alapján a novenyvedoszer.hu.

A tavaszi fejtrágyázás során főként a nitrogén utánpótlására összpontosítunk. A növényeink termesztése során a nitrogén az egyik legnélkülözhetetlenebb makroelemünk, emellett viszont az egyik legmobilisebb is. A talajban lévő mennyiségét sok dolog befolyásolja, többek között a talaj szervesanyag-tartalma, az alkalmazott művelési mód, a rajta termesztett növények fajtája, és a környezeti tényezők is komoly hatást gyakorolnak rá.

búza

A repcék és kalászos kultúrák kezdenek kifogyni az ősszel kijuttatott tápanyagokból – fotó: pixabay.com

Tervezzük meg a tavaszi munkálatainkat

Néhány tényezőre nincs ráhatásunk, de arra odafigyelhetünk, hogy a megfelelő időpontban és formában jussanak hozzá a növényeink a szükséges nitrogénhez.

  • A leggyorsabb felvételt és hatást a nitrát-ionok biztosítják, a talajsavanyító hatása is elhanyagolható, így a savanyúbb szikes talajokra is a nitrát-nitrogén tartalmú műtrágyák lesznek az ideálisabbak.
  • Az ammónium-nitrogént tartalmazó műtrágyáknak jelentősebb a talajra gyakorolt savanyító hatása, de felszívódását tekintve hosszabb távú nitrogén ellátást biztosít a tábláinkon.
  • Megosztó a népszerűsége a karbamidtartalmú műtrágyáknak. Lassú felszívódást biztosítanak a növényeinknek, viszont a hasznosulásuk nagyban függ az időjárási körülményektől. Bemosó csapadék érkezése nélkül előfordulhat, hogy a kijuttatott mennyiség nagy része elpárolog, és nem képes hasznosulni.


Nitrogén szerepe növényélettani szempontból

A repcék a lombozatuk egy részét elvesztették a tél során, viszont a friss hajtások szépen zöldülnek. Az elmúlt napokban/hetekben meglévő tartós melegebb időjárás mellett hamarosan várható a megindulásuk, az új lombozat és az elágazódások hajtása.

Annak érdekében azonban, hogy minél nagyobb asszimilációs felülettel és minél több elágazással rendelkezzenek, energia kell, amihez nélkülözhetetlen, hogy megkapják a kellő mennyiségű nitrogént.

A kalászos területeken is hasonló a helyzet. A melegedő időjárás miatt intenzív bokrosodásnak indulnak az állományok, ehhez időben ott kell legyen számukra a megfelelően felvehető nitrogén.

Mennyi nitrogén kell?

Mint általában, itt is az arany középút lesz a megfelelő.

  • Amennyiben tavasszal takarékoskodunk a nitrogénnel, az állományunk visszamaradhat a fejlődésben, kicsi és sárgult levelekkel, megnyúlt gyökérzettel találkozhatunk, ami csökkenti a tápanyagfelvételt. Mindez megbélyegzi a jó termés lehetőségét…
  • Nem szabad azonban a másik végletbe se átcsúszni, és indokolatlan sok nitrogént kijuttatni. Egyrészt nem gazdaságos, mert egyszerre úgysem fogja tudni a növény mindet elhasználni,  csak kimosódik, denitrifikálódik. Másrészt a növénynek sem tesz jót, mert a túl sok nitrogén hatására a sejtek megnyúlnak, a növény felnyurgul, az első nagyobb széltől megdől az állomány, ami gátolni fogja a további fejlődésben, és nem könnyíti meg a betakarítást sem. Ráadásul a betegségekre is fogékonyabb lesz a túldozírozott állomány.

Mit érdemes végiggondolni fejtrágyázás előtt?

Mi volt az elővetemény?

A pillangós elővetemények a légkörből történő nitrogén kötésük miatt, többlet nitrogént hagynak a talajban, így a kultúrnövényeink nitrogén szükséglete mérsékeltebb.

Milyen a talajunk minősége?

A talaj minősége nagymértékben befolyásolja a meglévő nitrogén mennyiségét, párolgásának, kimosódásának ütemét is. Humusztartalomtól függően, 1% humusztöbblet évente még 40 kg/ha nitrogén-hatóanyagot is biztosíthat a számunkra.

Használtunk-e takarónövényt?

Az elővetemény lekerülése után alkalmazott takarónövény ugyanis csökkenti a nitrogén felesleges kipárolgását a talajból, mivel a takarónövény megköti és hasznosítja ezt.

Hányszor akarunk fejtrágyázni?

A növény szempontjából ideálisabb az elosztott, többszöri kevesebb kijuttatás, hiszen egyszerre úgysem tud olyan sok nitrogént felvenni.

Mi a céltermésünk?

Fontos meghatároznunk a betakarításkor elérni kívánt termés mennyiségét és minőségét és eszerint megtervezni a műtrágya kijuttatást.

Indexkép: pixabay.com