Várhatóan csökken idén a kukorica vetésterülete, de kérdés, hogy a gazdálkodók a tavalyi tapasztalatokból mit szűrnek le: a rövidebb tenyészidőt, de nagyobb biztonságot, vagy a magasabb terméspotenciált, egyben nagyobb időjárási kockázatot választják – írja a vg.hu

Tavaly azok jártak jobban, akik a magasabb FAO-számú hibridekkel dolgoztak

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta:

Már látszik, hogy az őszi kalászosgabonák területe nagymértékben növekedett, és az is előre jelezhető, hogy kukoricáé csökken

A szakértők viszont bizonytalanok abban, hogy milyen nagyságú lesz ez a termőterület-csökkenés. A VSZT-nél azt feltételezik, hogy azt a mértéket nem fogja elérni, amely tavaly megsemmisült (240 ezer hektár). Viszont abban biztosak, hogy idén a napraforgó-terület növekedni fog.

Az is kérdés, hogy a termelők milyen tenyészidejű kukoricák mellett döntenek a kisebb területek bevetése során. A tavalyi év előtt az volt a trend, hogy a a legerősebb kereslet a „300-as FAO-számú kukoricák vége, a 400-as eleje" iránt volt, de a tavalyi aszály sok mindent megzavart. A FAO-szám jelzi a kukorica tenyészidejét, minél alacsonyabb, annál rövidebb a vetéstől a betakarításig eltelt idő. Azt is lényeges tudni, hogy a magasabb FAO-számú hibridek nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek.

kukorica

A kukorica termőterülete csökkenni fog – fotó: unsplash.com

A VSZT ügyvezető igazgatója elmondta:

a fajtakísérletek azt mutatták, hogy a tavalyi aszály éppen a 300-as és 400-as FAO-számú hibrideket „találta el", ezeknek volt éppen akkor a virágzási periódusuk, amikor rendkívüli hősokk érte a növényeket

Polgár Gábor hozzátette: a 200-as és 500-as hibridek termésátlaga viszont kevésbé csökkent az aszály hatására, ami tavaly azt jelentette, hogy azok jártak jobban, akik a magasabb FAO-számú hibridekkel dolgoztak. A déli-délnyugati vármegyéknek az időjárás is jobban kedvezett: az országos átlag tavaly hektáronként 3,4 tonna volt, de Zala, Vas és Somogy jóval efelett teljesített, 7,6, 6, illetve 5,7 tonnával, de Baranyában is 4,6 tonnás volt az átlag.


kukorica

A kukorica tenyészideje központi szerepet kap az időjárási anomáliák gyakoriságának és nagyságának növekedésével – fotó: unsplash.com

A kukorica árában hamarabb lesz felfelé történő elmozdulás

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, hogy

ha egy országban egyik évről a másikra megnégyszereződik valamiből az import, miután már az előző évben is több mint három és félszeresére nőtt, akkor az a szektor újratervezést igényel. Márpedig a takarmánykukoricával ez történt

A véleménye szerint a kukorica tenyészideje központi szerepet kap az időjárási anomáliák gyakoriságának és nagyságának növekedésével, ezért mivel a gazdák óvatosak, várhatóan növekszik a rövid tenyészidejű kukoricák aránya.

A kukorica piaci helyzetét nagyban meghatározza az ukrán mezőgazdaság helyzete

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy Ukrajnában tavaly 30 százalékkal kevesebb gabonafélét és olajosmagot állítottak elő, ami ebben az évben az ukrán szakmai szervezet megítélése szerint a tavalyinál is 37 százalékkal alacsonyabb lesz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2021-estől 60 százalékkal marad el.

Ráadásul a tavaszi munkák csúsznak, elmaradoznak, a gabonafolyosó sem biztos: az ukránok próbálják gyorsítani, az oroszok lassítani a hajók mozgását.

Az ukrajnai kukorica tartósan jelen lesz piacunkon, mégpedig nyomott áron – mondta Fórián Zoltán, aki szerint ez nem tesz jót az egyébként még mindig erős termelési kedvnek. Sokan fognak veszteséget termelni a drága inputok, esetleg a kedvezőtlen időjárás vagy az alacsony árak miatt. A szakértő azt is elmondta, hogy a kukorica árában jóval hamarabb jöhet a felfelé mutató korrekció, mint a búzáéban.