Növényvédelmi előrejelzés: Gyorsan gyarapodik a kukoricabogár-népesség

A relatív páratartalom is folyamatosan magas szintet ért el, s ez is a kórokozóknak kedvezett. Így nem csoda, hogy a betakarításra váró kalászosok növényegészségügyi állapota kicsit romlott, s az ültetvényekben is meg-megújulnak a gondok, feladatok.

A kalászosok mindegyike beérett, innentől kezdve csak az időjárás és a kombájnkapacitás határozza meg a termés magtárba kerülését. A megdőlt gabonatáblákon a korompenész egyre nagyobb felületeken jelent meg. Emellett a kalászfuzárium is terjed, s ebben az időszakban már egyetlen lehetőségünk maradt, a minél gyorsabb aratás, majd tisztítás, rostálás. Hozzá kell tenni, hogy

a későn betakarított termés minősége romlik,

s a csapadékos időszakban megdőlt táblákon ez a folyamat csak erősödik.

Hasonló mondható el az őszi káposztarepce állapotáról is, halad a betakarítása, kb. a termés 50%-a már magtárban van. Növényvédelmi teendő már itt sincs, pontosabban a gondos és előre tervező növényvédős ilyenkor megy ki a repcetarlóra, s nézi meg a növénymaradványokat, legfőképpen a vágás alatti szármaradványt. A termesztés és növényvédelem sikeréről is kap egy visszaigazolást, és némi útmutatót a következő évek vetésváltásához is.

A kukorica továbbra is szépen mutat, folyamatosan nő, erősödik a növényállomány, emellett a fenológiai állapota is halad előre. Az Alföldön már a virágzás vége állapothoz közelít, míg a Dunántúlon kicsit elmaradva még virágzik. Ilyenkor kezdenek a kártevői felszaporodni, amelyek aztán „megdézsmálják” a termést. Most is megfigyeltük ezt a jelenséget, sőt az idén a szokásosnál korábban jelentek meg.

A tipikus kukorica-kártevők közül elsőként a kukoricamoly jelentkezett, már június elején rajzott. A rajzása alacsony egyedszámmal történt, s a lárvák is csak alig okoztak tüneteket. A jelenlegi időszakban még mindig alacsony számban repülnek az imágók, a csapdák alig fogják őket. Ez arra enged következtetni, hogy a második nemzedék is kisebb kárral fenyeget. Természetesen a helyi csapdázás mutathat ettől eltérő eredményt, vagyis az nem nélkülözhető, s a védekezés időzítése, a technológia kialakítása is annak függvénye.

Kukoricamoly kártétele – A szerző felvétele

Kevéssel a kukoricamoly után jelent meg a gyapottok-bagolylepke, de az is kis népességgel. Jelenleg e kártevő is kis számban repül, egyelőre ez sem fenyeget nagy kárral.

Az amerikai kukoricabogárról nem mondható el ilyen pozitív megállapítás. Már 2-3 hete megjelentek az imágók, de felszaporodásuk igazából lassan indult el. Ennek ellenére elhamarkodott következtetés lenne, hogy az idén ezek sem okoznak gondot. Főleg, ha az utóbbi napok fogásait nézzük, de a kukoricatövek szemlézése is arra mutat, hogy a kártevő népessége gyorsan gyarapodik. A fogás 100-120 db imágó/csapda/3 nap. A csapdákban megjelentek a nőstények is. A rágáskár egyelőre még nem látványos, de további kedvező időjárás esetén emelkedhet, vagyis a védekezésre fel kell készülni a fertőzött táblákon.

Szerencsésen alakult a kukoricabogár lárvakártétele, s a tünetek mennyisége. Ismeretes, hogy a „lúdnyak” tünetet mutató, megdőlt tövek nagymértékben kitettek további károsításoknak, illetve a későbbi betakarításuk sem egyszerű. Éppen ezért örülhetünk annak, hogy a kukoricatövek a csapadékos időjárásban elegendő vizet találtak a megrágott gyökerek regenerálásához, így a lúdnyaktünetek alig jelentek meg. A szárazabb vidékeken, pl. a Dél-Alföldön mutatkozik néhány tő.

A levéltetvek lassú szaporodása figyelhető meg a táblákon, illetve a szárazabbra forduló időjárás az atkák megjelenését is magával hozza. Ezeket is követni kell a szakmailag megalapozott döntésekhez.

Kukorica-levéltetű – A szerző felvétele

A kukoricára azt a megállapítást tettük, hogy szépek az állományok, nos, ez a napraforgótáblákra még inkább igaz, hisz teljes virágzásban vannak. Úgy tűnik, az idei tavaszi, kora nyári időjárás inkább a tavaszi kultúráknak kedvezett eddig.

A poloskák, levéltetvek kártétele jelenleg nem fokozódott, de a virágzáskori védekezés során rovarölő szert célszerű tenni a tankkeverékhez. Az alsó leveleken az alternáriás levélfoltosság fertőzés erőssége nem nőtt, gyenge mértékű, a gyakoriság ellenben igen, a növények 2-10%-a fertőzött.

Köles a napraforgóban – A szerző felvétele

Szárbetegséget csak kevés helyen, illetve alacsony fertőzöttségi szinten figyeltek meg, s a lehetőségekből leginkább a fehérpenészes szártőkorhadás jelent meg. Továbbra is fenyeget a diaportés szárfoltosság és az alternáriás szárfoltosság fellépése.

Tányérbetegség egyelőre nem jelentkezett, de a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, így a preventív jelleggel végzett kezelés mindenképpen indokolt. A virágzáskori gombaölő permetezésnél célszerű bór- vagy foszfortartalmú lombtrágyák kijuttatása is a kötődés elősegítésére. A poloskák számának további emelkedése nem várható, ellenben a levéltetvek eddigi gyenge fertőzése még emelkedhet.

A napraforgótáblák teljes virágzásban vannak – A szerző felvétele

A parlagfű-ellenőrzések és -mentesítési eljárások július 1-jétől indultak, így a táblákra, táblaszélekre figyelni kell.

Van, aki szereti a parlagfüvet – A szerző felvétele

A burgonya gumófejlődése továbbra is látványos, az idén remélhetőleg szép termést, nagy gumókat fognak betakarítani. Több helyen megkezdődött a korai fajták szedése. A károsítók közül az alternáriás levélfoltosság tüneteinek előfordulási gyakorisága kismértékben nőtt az előző héthez viszonyítva. A fertőzés erőssége továbbra is gyenge szinten alakul, de a fertőzött növények aránya a 10-15%-ot is eléri.

A burgonyavész elleni intenzív védekezések továbbra is indokoltak. Ezt már hetek óta ismétlődően hangoztatjuk, de most különösen aktuális, figyelembe véve, hogy az Alföldön gyenge-közepes fertőzöttséggel megjelent a betegség. Mint ismeretes, a kórokozó nem áll meg, a csapadékos napok újabb fertőzések kialakulását teszik lehetővé. A betegség lappangási ideje 6-8 nap között alakul.

A burgonyavész elleni intenzív védekezések továbbra is indokoltak – A szerző felvétele

Az alma is ígéretesen fejlődik, már több helyen elérte a 80-90%-os gyümölcsméretet, s a fajtára jellemző színeződés kialakulása megkezdődött. A csapadékosabb Dunántúlon nagyobbak a gyümölcsök, az Alföldön kissé elmaradnak méretben.

A varasodás fertőzésveszélye újra közepes fokozatúra nőtt, amely a kifejezetten hosszú levélnedvesség-időtartamoknak tudható be. A betegség lappangási ideje a hűvösebb időjárás miatt 9-11 napra nőtt. A gyümölcsök fertőződése általában gyenge mértékű (2-3 kisebb folt/gyümölcs), a levelek ellenben – érzékeny fajtán – közepes mértékben fertőzöttek (26-50%), vagyis a konídiumok képződése, lefűződése, fertőzése szinte folyamatos.

Szintén érzékeny fajtában megjelentek a fillosztiktás levélfoltosság jellegzetes tünetei, a lomb gyenge mértékű (1-5%) fertőződésével.Az erwiniás hajtásfertőzés tünetei erősödtek, újabb tünetek viszont már nem jelentek meg.

A lisztharmatfertőzés az elmúlt időszakban hasonló volt az előzőekhez, nem nőtt, sőt a Dunántúlon a már fertőzött hajtásokon a kórokozó pusztulása látható sok esetben. Az Alföldön továbbra is kedvező körülményeket talál a kórokozó, így ott a fertőzés további terjedése várható.

Az almamoly rajzása folyamatos és tömeges, 24-26 db hím/csapda/3 nap értékkel. Az almalevél-aknázómoly rajzása enyhén csökkenő, de folyamatos, 38-40 db hím/csapda/3 nap.

A zöld almalevéltetű ellen továbbra is érdemes védekezni, bár az előző időszakhoz viszonyítva valamelyest csökkent a jelenlétük, a hajtásvégek ~5-10%-án. A szárazabbra forduló időjárás az atkák fertőzését segíti. Az Alföld déli részén már megjelentek, de jelenleg még a kártételi küszöbérték alatt maradt a népesség.

A csonthéjasok közül a cseresznye és a meggy szedése befejeződött, a szilva korai fajtáit már szedik, míg a kajszi kevés termésének betakarítása gyorsan véget ér. Megkezdődött az őszibarackszezon is, vagyis kapható már hazai gyümölcs a piacon.

Az érés közeledtével egyre inkább a kártevőkre kell figyelni, leginkább a molyokra (szilvamoly, keleti gyümölcsmoly). A molykártétel nyomán a monília jelenik meg, s rothasztja meg az érő gyümölcsöt. A keleti gyümölcsmoly rajzása növekvő mértékű, nagy egyedszámú, 40-60 db hím/csapda/3 nap. A Drosophila suzukii csapdázása folyamatos, a nagyobb ültetvényekben egyelőre nem találtuk meg a kártevőt. Egyéb muslicafajok megjelenése szintén észlelési szintű. A szilvamolycsapdák is emelkedő számban fogják a hímeket, a heti fogás 60-80 db hím/csapda.

Az intenzív gyümölcsösökben a levélbetegségek megjelenése nem jellemző, ellenben a lomb fokozott sárgulása, helyenként már hullása is megfigyelhető.

A szőlő fürtzáródás-fürtzáródás vége állapotban található, de a korai fajták zsendülése már megkezdődött. A károsítók közül a lisztharmat tünetei a lombon továbbra sem nőttek, sőt a korábbi fertőzések telepei a dunántúli megfigyelések szerint a csapadékos időben jelentős mértékben elpusztultak (elfeketedtek). A betegség legfeljebb gyenge-közepes fertőzéssel fordul elő leveleken. Fürtön továbbra is észlelési szintű-gyenge a betegség megjelenése.

A bogyók érzékenysége egyre csökken a kórokozó támadásával szemben, így kevésbé fertőződnek meg. A lomb fertőzésének nagyobb az esélye, vagyis a védekezéseket fenn kell tartani, de lassan át lehet térni a kontakt szerek használatára.

A peronoszpóra felszaporodása és terjedése néhol intenzív, néhol alig észlelik a betegség jelenlétét. Nehéz részletes képet adni a betegség elterjedéséről, de az Észak- és Nyugat-Dunántúlon jelentős, terjed Bács, Csongrád megye területén, míg a Mátraalján, Bükkalján, Tokaj-hegyalján és a Baranya megyei borvidékeken alig találkozni vele. Az előbbiek miatt a helyi megfigyelések elsődleges jelentőségűek.

Az említett Észak- és Nyugat-Dunántúlon a szőlőtermő területek 10-40%-án erős fertőzést állapítottak meg lombon, és megjelent a betegség fürtön is. A sporuláció folyamatos, és az időjárás miatt elhúzódó fenológiai állapot indokolttá teszi a jövőben is az intenzív védelmet. A betegség mértéke közepes-erős fokozatú, a levelek ~30-50%-át érintve! A fürtökön megjelentek a rothadásos betegségek is – elsősorban szürkepenészes rothadás, különösen a jégvert vagy bármely sérülést elszenvedett állományokban. Megelőző fürtvédelem indokolt.

A Dunántúlon ESCA jellegű tünetek megjelenését figyelték meg, ami az elmúlt héten fokozódott. A tarka szőlőmoly második nemzedékének rajzása folyamatos még enyhén emelkedő tendenciát mutat, 38-40 db hím/csapda/3 nap.

Az amerikai szőlőkabóca imágóinak rajzása még nem figyelhető meg a csapdákban, de megfigyelésére a sárgalapok kihelyezése mindenképpen javasolt.

A sok eső nemcsak a betegségek terén mutatta meg hatását, a Délnyugat-Dunántúlon a házatlan csigák okoznak komoly károkat.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.