A gazdák többsége talajmunkákkal igyekezett segíteni a szomjazó növényeinek, s ez sokat segített a csapadék megfogásában is. A talajok befogadták a vizet, nem folyt el a felszínen, s így jól hasznosult.
Most kissé szárazabb időjárást ígér a meteorológiai előrejelzés. Visszatér a nyár (nagyon nem is ment el tőlünk), újra 30 oC körül alakul a nappali csúcshőmérséklet, s éjszaka sem hűl le túlságosan a levegő. Csapadék már sokkal ritkábban hull, akkor is csak helyi záporok formájában.
Liszteske paradicsomon – A szerző felvétele
A melegigényes növények is gyorsan fejlődtek, láthatóan megnyúltak. Az őszi kalászosok már az érés kezdetén vannak, legalábbis az őszi árpa szőkül, az őszi búza inkább még csak a virágzás vége, szemfejlődés kezdete stádiumban található. Még ez a – helyenként későn érkezett – csapadék is segített a szemeket kinevelni, s a repcebecők is teltebbek lettek. A viharos szélnek és a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esőnek köszönhetően sok helyen megdőltek a kalászosok.
A kalászfuzáriózisnak ugyan kedvezett a május végi eső, azonban a preventív védekezéseknek köszönhetően jelentős fertőzöttség nem alakult ki. Késői tünetmegjelenés még előfordulhat.
Az őszibúza-állományokban a szeptóriás levélfoltosság fertőzése nem növekedett, az érzékeny fajtákon továbbra is közepes mértékű, kalászon csak néhány esetben látni tüneteket. A lisztharmat előfordulása a növények ~8-10%-át érinti, a zászlós levelet és a kalászt eddig nem érte el a fertőzés.
A sárga- és vörösrozsda-tünetek továbbra is fellelhetők az őszibúza-állományokban, a védekezéseknek köszönhetően a telepek gyengén sporulálnak, gyakorlatilag a betegség terjedése megállt. Ennek ellenére a későbbi fejlődésű állományokban fokozott figyelmet érdemel az ellene való védekezés.
A kártevők vonatkozásában is eltérő kártételi helyzet alakult ki a csapadékosabb Dunántúlon és a szárazabb Alföldön. Az Alföldön a gabonapoloskák közepes szinten vannak jelen a táblákban, 15 poloska/10 hálócsapás esetén szükséges a védekezés ellenük. A gabonaszipolyok betelepedése megkezdődött, de egyelőre még csak észlelési szintet ért el a számuk.
A levéltetű-fertőzöttség továbbra is erős. Ezzel szemben a Dunántúlon a levéltetvek csak gyenge fertőzöttséget értek el, a gabonapoloskák jelenléte csak észlelési szintű, s a gabonaszipolyok alig találhatók a táblákban.
Őszi árpán a lisztharmatfertőzés gyakorisága hasonló az előző időszakhoz, a növények 10-15%-át érintve. A hálózatos levélfoltosság fertőzés mértéke közepes mértékű, érzékeny fajtában a növények ~15-20%-án.
Kalászon a pelyva barnulását előidéző szeptóriás foltosság (Septoria nodorum) előfordulási gyakorisága nőtt a Dunántúlon, különösen az érzékeny fajtákban. A kalász felülete általában 10-15%-ban fertőzött. Az Alföldön kevésbé terjedt a betegség, de itt is figyelni kell a betegség térhódítására.
Az őszi káposztarepce-állományokra a becőfejlődés-becőérés a jellemző. A májusi esők sokat segítettek a magvak fejlődésében, a becők is egyre teltebb képet mutatnak.
Néhány helyen, észlelési szinten megjelentek a káposztapoloskák a táblaszegélyekben, de számuk nem fenyeget nagy kárral, így növényvédelmi védekezés nem indokolt. A csapadék nem teremtett olyan tartósan nedves körülményeket, ami a betegségek veszélyes támadását elindította volna, fehérpenészes szártőkorhadást nem lehet találni az alföldi állományokban, a Dunántúlon is csak 1-5%-ban fordul elő.
Dunántúlon megjelent a becő alternáriás betegsége is, a növények 5-10%-án fordul elő. A szárazodó időjárás és az érés előrehaladása remélhetőleg megakadályozza e betegségek terjedését.
A kultúrnövényhiányos táblákban jelentős a gyomnyomás, a T4-es gyomok intenzíven csíráznak és fejlődnek.
A kukorica 7-9 leveles állapotot ért el, általában szépek az állományok. A gazdák sok helyen kultivátorozással erősítették a gyomirtást, s ezt a növények meghálálták.
A levéltetvek betelepedése folyamatos, a száradó kalászosok után zsengébb növényzetet keresnek, így szegélymenti fűféléken folytatják szaporodásukat vagy a kukoricatáblákban.
Az eső, a meleg és a kultivátorozás hatására sokat nőtt a kukorica – A szerző felvétele
Gyengén rajzik a kukoricamoly, alig fognak a fénycsapdák. Védekezés még nem indokolt.
A napraforgó-állományok is szépen fejlődtek, napjainkra a 8-10 leveles állapotot érték el, bár a Dunántúlon találhatók ennél kevésbé fejlett növények is.
A gombás fertőzéseknek kedvezett az elmúlt hét időjárása, a fehérpenészes szártőkorhadás és a diaportés szárrothadás megjelenése várható. A preventív védekezések már megkezdődtek a különböző szár- és levélbetegségek ellen, így remélhetőleg kevésbé tudnak fertőzni a fenti károsítók. Ebben az időszakban ajánlott egy bórtartalmú termésnövelő készítmény kijuttatása is.
A levéltetvek megjelenése gócokban közepes mértékű, a mezei poloskák észlelési szinten vannak jelen az állományokban.
A zöldborsó már virágzik. Az aszkohitás fertőzésnek csak félig kedvezett az idő, a párás, esős idővel nem párosult alacsonyabb hőmérséklet, így az kevésbé lépett fel. A borsórozsda viszont gócokban megjelent, s terjed. Ezeken a helyeken szükséges védekezni ellene. A heves esőzések ellenére a levéltetvek továbbra is szaporodnak, szívogatnak a táblákon, rovarölő szeres védekezés indokolt.
A burgonya fejlődésének kedvezett a meleg, nedves talajállapot, az alapi oldalhajtások képződése intenzív. A burgonyabogár populációja csökkent az elmúlt héthez viszonyítva. Az imágók száma észlelési szintű, főleg tojás-, illetve lárvaállapot jellemző, jelenleg kártételi küszöbszint alatti értékkel (4-6 fiatal lárva/növény). Természetesen e tekintetben sem egységes az országos kép, így az állományok helyi ellenőrzése nem nélkülözhető.
Az almaültetvényekben már láthatjuk a formálódó, növekedő gyümölcsöket, méretük elérte a 4-5 cm-es méretet is. Emellett erős a hajtásnövekedés is. Az almafalisztharmat továbbra is terjed, számára kimondottan kedvezően alakult az elmúlt időszak időjárása. A terjedésében mostanság már a konídiumos fertőzés a meghatározó. Az Alföldön nagyobb a fertőzési nyomás. Kezelt ültetvényekben a betegség csak lassan terjed, köszönhetően az intenzív védekezésnek. Az Alföldön a hajtások 10-15%-a fertőzött, a Dunántúlon kevéssel ez alatt maradt. A kezelésekkel nem szabad leállni.
Az újabb esőzések és a párás időjárás együttesen kedveztek az almafa-varasodásnak. A levélnedvesség-borítottság a legtöbb ültetvényben veszélyes szinten alakult (gyakran 10 óra felett), amely nemcsak a levél-, hanem a gyümölcsfertőzést is előidézte, főképpen a Dunántúlon. Ott a levelek gyenge-közepes mértékű (6-25%) fertőzöttséggel jellemezhetők, de az érzékeny fajtákban nőtt a fertőzés mértéke közepesre. A gyümölcsök ~1-2%-a fertőzött, gyenge mértékben. Továbbra is erős a fertőzési nyomás, 9-11 napos lappangási idővel lehet számolni.
Folyamatos védelem szükséges az újabb gyümölcsfertőzések megakadályozására.
A Dél-Alföldön az almafa-varasodás későn lépett fel, igazából a májusi esők indították el az első fertőzéseket. Az aszkospórák kiszóródása e térségben még mindig jelentős. Fontos, hogy a betegség e korai szakaszában fékezzük meg a betegséget, óvjuk meg fáinkat.
Az almamoly hernyói már a gyümölcsöket kezdik károsítani, itt kell különösen figyelni a lárvakelésre és a berágásra. Ez a rövid időszak ad lehetőséget a kezelésre. Az imágók rajzása újra megindult, jelenleg 4-6 db hím/csapda/nap értékkel. Az almalevél-aknázómoly és a lombosfafehérmoly rajzása észlelési szintű. A kaliforniai pajzstetű lárvarajzása szintén megindult a fertőzött ültetvényekben, a pajzsok alól a lárvák rajzása ~30%-os. A védekezésre fel kell készülni!
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása folyamatos, töretlen. Tömeges a tojások (ezek vannak többségben) jelenléte a fiatal hajtásokon, és a lárvák által kiválasztott mézharmat jól látható a növényeken. A lárvák kelése folyamatos, védelem indokolt.
Körtében a varasodásfertőzéshez is kedvezett az időjárás. Lenti, Mura térségében továbbra is gyenge-közepes mértékű a betegség fellépése (6-25%-os fertőzés), mely a levelek 60-80%-át érinti! A gyümölcsök ~50-60%-a fertőzött (megkésett védelem), elsősorban a kocsányrészen, de több gyümölcsön 2-3 folt is megfigyelhető.
Az erwiniás hajtásfertőzés tünetmegjelenése nőtt az időszakban, helyenként 3-4%-os hajtás- és gyümölcsfertőzés is megfigyelhető. Továbbra is a szemlézés, a levágás és a rezes kezelések a védekezés lépései.
A csonthéjasok közül a kajszi- és őszibarackfákon intenzív a gyümölcsfejlődés. Őszibarackban helyenként és jellemzően az érzékeny fajtákon (pl. nektarin típusú fajtákon) a sztigminás levéllyukacsosodás ütötte fel a fejét. A fertőzöttség az észlelési szinttől a gyenge fertőzöttségig terjed, de a Dunántúlon ennél magasabb értékek is előfordulnak (gyenge-közepes fertőzöttség a levelek 30-40%-án). A korai lombvesztés megakadályozására feltétlen kezelni kell.
Először a tafrina miatt, majd a sztigminás levéllyukacsosodás hatására bekövetkezett levélhullás után kopasz az őszibarackvessző – A szerző felvétele
Kajsziültetvényben az apiognómiás levélfoltosság tünetei jelentek meg, egyelőre ez is gyenge fertőzöttséget mutat. A levéltetvek minden tápnövényen ott vannak, a kolóniák nagysága, elterjedtsége igazából a védekezésektől függ. Dunántúlon a keleti gyümölcsmoly rajzása csökkenő mértékű, minimális, 4-6 db hím/csapda/3 nap, az Alföldön lényegesen magasabb, akár 20-30 db hím/3 nap. A kis hernyók már a gyümölcsbe rágnak.
A keleti gyümölcsmoly eddig a hajtásvéget károsította, mostantól a gyümölcsbe rág – A szerző felvétele
A cseresznye- és meggyültetvényekben már szedik a korai fajták termését, a későbbi érésűek még nevelik gyümölcsüket. Sajnos a moníliás gyümölcsrothadásnak rendkívüli módon kedvezett az elmúlt időszak időjárása. A heves zivatarok megsértették a zsendülő gyümölcs héját, vagy éppen a bőséges eső idézte elő a gyümölcs felrepedését. A nedves, párás, meleg időben a kórokozó gyorsan megfertőzte a gyümölcsöt, s a rothadási folyamatot igen nehéz megállítani. Leginkább a gyors szüret ad megoldást. Jelenleg a gyümölcsök 5-10%-a beteg, de a fertőzés gyorsan terjed.
A cseresznyelégy rajzása intenzív, a csapdák 25-40 egyedet fognak hetente. A nyű károsítása terjed, s besegít a moníliának is. Meggyben a levéltetvek újabb betelepedése észlelhető, ha szükséges, egy kontakt rövid várakozási idejű szert válasszunk.
Szilvalevéltetű – A szerző felvétele
A szőlő délen már a virágzás vége állapotában van, északabbra még tart a virágzása. Emellett óriási a hajtásnövekedés is. A nappali felmelegedések és a nagy mennyiségű csapadék kedvezett a peronoszpóra betegségnek, az első olajfoltok megjelenése várható a közel jövőben, illetve a Dunántúlon, a Lenti-Mura régióban már láthatóak a tünetek. Még gyenge mértékű a betegség előfordulása, de a kórokozó számára kedvező körülmények miatt intenzív védelem szükséges.
A lisztharmat megjelenését már korábban jelezték, bár még mindig nem általános a betegség fertőzése. Ahol kivártak a kezeléssel, most már ott is javasolt a védekezések megkezdése, illetve folytatni kell ott, ahol már korábban kezdték a szükséges védelmet. Az esők, zivatarok, helyenként jégeső indokolja a szürkerothadás elleni preventív védekezést. Az amerikai szőlőkabóca és az amerikai lepkekabóca lárvakelése elkezdődött, az elhúzódó folyamat és az egyelőre kis számú kártevő miatt még érdemes kicsit várni a védekezéssel.
Elkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése – A szerző felvétele
Szedik a szamócát országszerte, s aggódnak a termelők az időjárás, illetve a szürkepenészes rothadás miatt. Az esők miatt sok helyen már a növényen megrothadnak a gyümölcsök. A kórokozó folyamatosan fertőzi meg az érő gyümölcsöt, erős a fertőzési nyomás. Védekezés ellene csak a mihamarabbi szedés lehet, s a gyümölcsök kíméletes szállítása, tárolása nyújthatja meg egy-két nappal a friss gyümölcs fogyaszthatóságát.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
