Növényvédelmi előrejelzés: Vannak még halaszthatatlan teendők

Ebben az időszakban, amikor a betakarítások a végéhez közelednek, az új termesztési ciklus meg még csak a vetés időszakában jár, természetes módon egy kis nyugalom köszönt be. Ez nem magától jön, sokat kellett dolgozni érte, és most is dolgozni kell.

Az elmúlt időszakban az időjárás mutatta a legnagyobb változékonyságot. Az elmúlt hét napban – az akkori előrejelzéseknek megfelelően – csapadékos időszak köszöntött be. Esett szerdán, majd csütörtökön talán még több. Aztán kevesebb esővel ugyan, de a csapadékos jelleg megmaradt még a hétvégén is. Nagyon az utolsó pillanatban jött, de nagyon sokat segített.

A talaj felső 0-20 cm-es rétegében a hasznos vízkapacitás 85-100%-ig telített lett.  Ennél mélyebben, 0-50 cm-es mélységben ez az érték 40-90% között mozog. Bár az előbbi értékek az ország nagy részére érvényesek, mégis van olyan térség – ez az Alföld északkeleti része –, amely keveset kapott ebből a csapadékból, így ott a felső rétegben s alatta is a vízhiány a jellemző.

A talajmunkákhoz és a vetésekhez nagyon kellett ez az eső. Felgyorsultak a munkák, halad a vetés. Általában jó minőségű magágyat lehetett készíteni, s az elvetett mag optimális körülmények közé kerül.

A következő időszak időjárása továbbra is változékonyságot hoz, kisebb esők eleinte még várhatók, majd egyre kisebb eséllyel. A lehűlés viszont már szerdán beköszönt, s tartósan fázni fogunk.

Kukoricában a kár csökkenését a gyors betakarítással érhetjük el

Kicsit félő volt, hogy a betakarításra váró kukoricán a visszanedvesedés hatására a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) újra fertőzi a csöveket és tovább terjed. A tegnapi szemlézésen viszont nem találtam erre utaló jelet. A korábbi fertőzés során kialakult penészgyep beszáradt, s láthatóan nem aktív.

A fuzáriumos csőpenész ott van a csöveken, de az esők ellenére szerencsére nem terjed – fotó: Tóth Miklós

Aktívak még mindig a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) egyedei, vegyes fejlettségű népessége. A csöveken és a leveleken több egyed is kereste a táplálékot, de ebben az állapotban a szemek már nem igazán felelnek meg nekik. Igazából a kinn levő kukoricatermést már csak a nagyvadak dézsmálják, a kár csökkentését a gyors betakarítással tudjuk elérni.

Mondanánk, hogy a kukoricán már nincs kártevő, de még van - a zöld vándorpoloska nagy számban van még rajta – fotó: Tóth Miklós

A repcében bőven van még tennivaló

Az őszi káposztarepce még mindig ad feladatot. Az állományok kezdenek kiegyenlített képet mutatni, bár még mindig találunk 2-6 leveles növényeket egy táblán belül. A mostani esők nyomán az elfekvő magvak most keltek ki, így a 4-6 leveles állományokban megjelentek a szikleveles növénykék is.

Szépen beállt, jól fejlett állomány (4-6 leveles) – fotó: Tóth Miklós

Nagyon valószínű, hogy ezek már nem tudnak áttelelni, de a repce képes a rendelkezésre álló nagyobb teret kitölteni.

A hiányos kelés következménye - az esők után most kel a maradék – fotó: Tóth Miklós

Az időben vetett, jó magágyba került magvakból kikelt állományok már elérték a 4-6 leveles állapotot. Még mindig károsítják ezeket is a repcedarázs (Athalia rose) álhernyói és egyéb bagolylepkefajok lárvái, de a fejlett és erős növények már kevésbé érzékenyek erre. A repcedarázs imágóinak rajzása határozottan visszaesett, s lassan a lárvája is telelőre vonul.

A repcedarázs még aktív, de ekkora repcét már nem tud megállítani – fotó: Tóth Miklós

Bagolylepkék is táplálkoznak a repcén – fotó: Lepres Luca

A levéltetvek (Aphididae) betelepedése megkezdődött az elmúlt hetekben. Egyre több kezdeti kolónia jelent meg a leveleken, de azok mostanság nem gyarapodnak, így maradt a gyenge fertőzöttség. Figyelembe véve a további lehűlést, kezelés már nem szükséges.

A repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) elsősorban a Dunántúli állományokban jelent meg. Az esős időjárásban a tartós nedvesség hatására lassan terjed.

A fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) elszórtan jelent meg észlelési szinten. A csapadékos időjárás ellenére nem terjed az állományokban. Ennek ellenére az állományok figyelése fontos.

Lassan itt az ideje a repce őszi regulátoros kezelésének. A kezelés sikere több tényezőtől függ.

Ezek között fontos a növény fajtája (hibrid), a vigor, a fejlettség, a készítmény és az időzítés. Általános érvényűként javasolható a 6-8 leveles fejlettség a kezeléshez, bár van, aki már 4-6 leveles fejlettségnél javasolja a kezelés elvégzését. A kezelés alapvetően a téli mostoha körülmények átvészelésében segít, vagyis szignifikánsan kisebb lesz a téli kifagyás.

Tavasszal jobb lesz az állomány indulása, több levél biztosítja az asszimilációt, s több oldalhajtás biztosítja a nagyobb számú becőt.

Ne felejtsük azt sem, hogy a készítmény – alapvetően egy triazol típusú vagy azt tartalmazó – védelmet biztosít néhány gombabetegség ellen is, így tipikusan csökkenti a fómás levélfoltosság fertőzését.

A gyomirtás alapvetően sikerült, de a Cirsium erős ellenfél, ezzel még foglalkozni kell – fotó: Tóth Miklós

Vetik az őszi búzát, árpában a táblák ellenőrzése szükséges

Vetik az őszi búzát. Ehhez jó a talajállapot, van nedvesség a csírázáshoz. Kelést még kevésbé lehet látni, de csírázást már igen. Kb. 1 hete vetett területen már 1 cm-es csírákat találtam, melyek várhatóan 1-2 napon belül áttörik a talajfelszínt.

Elvetették az őszi búzát, de itt elég száraz volt még a talaj – fotó: Lepres Luca

Az őszi árpa már szépen kisorolt, általában már 1-3 leveles fejlettségű. Egyedüli aggasztó a levéltetvek (Aphididae) betelepedése, a kis kolóniák megjelenése. Remélhetőleg az újabb lehűlés ezeket is visszafogja. Ennek ellenére a táblák ellenőrzése szükséges, hogy a vírusos fertőzést csökkentsük, s a tavaszi sárgulást megelőzzük a vektor ellen időben végzett kezeléssel.

A gyümölcsösök, csonthéjasok és a szőlő helyzete

A gyümölcsösökben – alma, körte, birs, dió kivételével – befejezték a betakarítást. A kivételekhez tartozó kultúrákban is halad a munka, fokozatosan ott is leszedik a termést. Csonthéjasoknál a levelek már színesednek, s ebben szerepet játszik a természetes öregedés is, meg a betegségek okozta foltosságok is.

Cseresznyében és meggyben a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii), míg őszibarackon a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) váltott ki korai levélhullást. Készülni kell az őszi lemosó permetezésekre.

Szedik a szőlőt, bár már sok helyen befejezték a szüretet, vagy csak a kései fajták fürtjei vannak a tőkén. Eddig az időjárás és a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) nem adott okot az ijedelemre, így sokan a különleges minőséget megcélozva hagyják még a fürtöket a tőkéken. A fürtök rothadása nem erősödött, a korábbi fertőzések is beszáradtak (a gomba felélte a bogyók nedvességét).

A lisztharmat (Uncinula necator) még mindig terjedt a leveleken, de ami fontosabb, hogy a leveleken, vesszőkön kifejlődtek a kazmotéciumok, s beértek, már feketék. Van telelő képlet bőséggel.

Érett kazmotéciumok a szőlő levelén – fotó: Lepres Luca

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) idén kisebb gondot okozott, de az ősz folyamán kicsit erősített fertőzésében, hajtáscsúcsokon jelent meg. A Dunántúlon erősebb a terjedése. A telelő képletek itt is megjelennek.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!