Félegyházi Fruzsina a Magyar Talajtani Társaság és a Talajtérkép Kft. képviseletében arról beszélt a VIII. TMG Reag Talajélet Konferencián és Szakkiállításon, hogy a fogalom alatt a biológiai létezők sokféleségét, változatosságát értjük, ami a termőföldben különösen fontos. Mint mondta, a jelenleg zajló pusztulás, "szegényedés" visszafordítható, ha változtatunk a stratégiáinkon.

A gazdálkodók kezében van a megoldás

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett konferencián több előadás érintette a témát. A fajok 60 százaléka a talajban lakik, tehát óriási a felelőssége annak, aki földet művel - hangzott el. Félegyházi Fruzsina kihangsúlyozta: a növénnyel borított területeken sokkal nagyobb a diverzitás, sőt maguk a talajok is sokfélék lehetnek, hiszen élőhelyként működnek.

Rengeteg előnye van a talajbeli élet diverzitásának:

  • segíti a talajképződést
  • javítja a termőképességet
  • szűri a talajvizet
  • hozzájárul a talajszennyezés felszámolásához
  • segít alkalmazkodni a klímaváltozáshoz
  • javítja a kártevőkkel szembeni ellenálló képességet
  • támogatja az emberi egészséget

Az előadó kiemelte azonban: aktívan hozzájárul a talajok bio-geokémiai ciklusaihoz is - azaz a szén-, nitrogén- és foszforkörforgást is befolyásolja.



Gazdag az élővilág, de mélyre kell ásni

Szomorú tény, hogy az EU területén lévő talajok több mint 60 százaléka degradálódott már - részben a biodiverzitás sérülése miatt. Mindezért nagyrészt a hagyományos művelési mód a felelős. Felhívta rá a figyelmet: egy táblán belül is jelen van a talajbeli változatosság, amivel foglalkozni kell. Egy saját kísérletről is beszámolt, amellyel egy terület sokféleségét vizsgálták. Az úgynevezett szekvenálás eredménye az lett, hogy nagyon mélyre, mintegy 80-100 centiméterre kellett ásni az igazán gazdag élővilágért.


Sokat tehet a gazdálkodó, ha állatokat tart a termőföldjén, gondoskodik talajtakaró növényekről, átgondolja a vetésforgó összetételét, és kevéssé bolygatja a talajt - összegezte az előadó.

Indexkép: Pixabay