Mire van szükség a sikeres családi gazdaság működtetéséhez? – Megkérdeztük

Hétszáz hektáron gazdálkodunk, Kaposvártól északra, Somodor környékén. Mi viszonylag jó helyzetben vagyunk, itt gazdag termőföldek vannak (24-28 AK), de tőlünk néhány kilométerre már gyenge termőképességű talajokat is lehet találni. A földjeink nagy része családtagok tulajdonában van.

Pongrácz Máté pályázati forrásból tudott előre lépni az öntözésfejlesztésben – Fotó: Pongrácz Máté

Elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, de van egy kisebb állatállomány is, kecskék, szarvasmarhák, birkák. Takarmányozási céllal lucernát is termesztünk, a szántóföldi területeken pedig a szokásos vetésforgó mellett 6-7 féle vetőmagot is előállítunk. A változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás eredményeként a tavaszi árpa termesztésébe vittünk egy kis csavart: ősszel vetjük, így jóval magasabb termést tudunk betakarítani. Tavaly 8,2 tonnás átlagtermést értünk el, ami tavaszi vetés esetén alacsonyabb lenne.

Milyen előnyökre lehet még számítani, ha ősszel veted el a tavaszi árpát?

Az őszi káposztarepce és a napraforgó után nagyon jó a vetésforgóban a tavaszi árpa, kevesebb műtrágyára van szükség, egy alkalommal kevesebb permetezés is elég más gabonákhoz képest. Az aratás pedig előbb lezajlik, mint a többi szántóföldi kultúra esetében. A búza aratását például általában a nyár közepén érkező esőzések szokták hátráltatni, viszont a tavaszi árpát még ez előtt le tudjuk aratni, ha időben vetettünk. Szintén fontos szempont, hogy a sörárpát nem kedvelik a vadak (szúrós), így az erdővel szegélyezett táblákon optimális növény lehet. A gabonafélékből egyre nagyobb területen állítunk elő vetőmagot az áru gabonák helyett.

Vessünk egy pillantást arra, hogy hány fővel és mekkora gépparkkal tudjátok megművelni ezt a területet

Jelenleg a családtagok mellett 9 alkalmazottunk van. A szántóföldi gépek tekintetében a szükséges teljes gépsorral, valamint a teljes zöld-gépsorral is rendelkezünk. Emellett több mint tízezer tonnás raktár kapacitás és saját szárító-tisztító rendszerünk is van.

Hogyan zártátok a 2020-as évet?

Mezőgazdasági szempontból nem volt rossz év a tavalyi. A koronavírus-járvány minket közel sem érintett annyira, mint egyéb ágazatokat. Az alkalmazottak tudtak munkába járni, az első, 2020. tavaszán bevezetett lezárások idején sem volt emiatt fennakadás, de most is minden óvintézkedést megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a fertőzést. Az Agrárminisztériumon és a MAGOSZ-on keresztül is hozzájutottunk minden szükséges információhoz, a munkavégzéshez szükséges nyomtatványokhoz.

A mi terményeink eladhatóságát csak kis mértékben befolyásolta a járványhelyzet, mivel raktározni is tudunk. Véleményem szerint inkább a kertészeti és az állattenyésztési ágazat járt rosszul a vendéglátóipar nagymértékű korlátozása miatt. Az év utolsó harmadában a terménykereskedelmi árak is jól alakultak, mind a gabonafélék, mind a kukorica ára felszökött, ami nagy részben a jelentkező kínai keresletnek volt köszönhető. Így a magas áraknak és a jó termésátlagoknak köszönhetően mondhatjuk, hogy jól alakult a 2020. év.

Az utóbbi néhány évre visszatekintve, hogy látod, milyen növény termesztésével volt leginkább érdemes foglalkozni?

Az Európai Uniós Vidékfejlesztési Program támogatásából 122 hektáron alakítottuk ki az öntözéshez szükséges infrastruktúrát: így egészen más számokat lehet elérni és olyan növényeket is termelésbe tudunk venni, amikre eddig a magas termelési költségek és az időjárási kockázatok miatt nem volt lehetőség. Szántóföldi növénytermesztésben a hibrid kukoricával érdemes leginkább foglalkozni, de emellett a vetésforgóba több egyéb, eddig nem termesztett vetőmagfélét is sikerült berakni.

Öntözéssel nagyobb lehet a terméshozam és a termésbiztonság is – Fotó: Agroinform

Folytassuk a technológiával! Gondolom, nektek már megéri kihasználni a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Természetesen! A kijuttatást és betakarítást végző gépeinken mind van RTK (Real Time Kinematic). Precíziósan és kijuttatási térképpel folyik a permetezés, a műtrágyázás (a folyékony és a szilárd is) és a kultivátorozás is. Utóbbi azért lényeges, mert a kultivátorral folyékony műtrágyát juttatunk ki a napraforgóban és a kukoricában.

Az aratásnál hozamtérkép készül, melynek köszönhetően visszaigazolást tudunk kapni az egész éves munkákról, és már a következő vetésnél is tudjuk használni a megszerzett adatokat. Készítünk tápanyag-gazdálkodási tervet drónos technikával, illetve műholdas adatokra támaszkodva is.

Bemutatnád röviden, hogy hogyan zajlott a drónos permetezés tesztelése?

Néhány évvel ezelőtt kezdtük tesztelni a Duplitec Kft.-vel közösen a drónos permetezést is, az általuk forgalmazott DJI drónos permetezővel. Egy Matrice 200 típusú drónnal és a hozzá csatlakozó Slantrange multispektrális kamerával sor került a növények állapotfelmérésére: megmértük a növények fejlettségi szintjét, a stresszességét, a gyomosodást.

A kamera emellett színképelemzést is végzett, majd az adatokat egy szoftverrel dolgoztuk fel, ezek alapján készültek el a kimutatások. A permetezéshez pedig egy DJI MG-1S drónt használtunk. Árvakelésben folytak a tesztek: ugyanakkora mennyiségű hatóanyag felhasználása mellett a hagyományos permetező 250 liter permetlé/hektár kijuttatással haladt, a drón pedig mindössze 20 liter permetlé/hektáros töltéssel. Sok szakember vizsgálja azt jelenleg, hogy mi az ideális arány a drónos permetezés esetében, nálunk a tesztelés így zajlott, és eredményes volt.

A drónos permetezés egyik előnye, hogy a talaj átázottságától nem függ a permetezés időzítése – Fotó: Pongrácz Máté

Eddig bevált, a végleges drónszabályozás most van folyamatban, mi felkészülten várjuk, hogy élesben is lehessen velük permetezni. Az egyedüli probléma egyelőre a sebesség, mivel óránként maximum 4-5 hektárral tud csak végezni egy permetező drón, ami jelentős mértékben elmarad a hagyományos technológiához képest, amivel a talajviszonyoktól, az előírt hatóanyagdózisoktól függően akár 16-24 hektár is lepermetezhető óránként.

Az előnyeit nagyon jól ki lehetne használni azokban az időszakokban, amikor folyamatosan esik az eső és csak néhány nap száraz idő áll rendelkezésre a permetezéshez. Ennyi idő alatt a földek nem száradnak ki annyira, hogy a hagyományos permetezés szóba kerüljön, de egy drónnak ez nem volna akadály. A jelenlegi gyorsasággal leginkább a kertészeti ágazatokban lehet hasznos, szántóföldi termesztésben akkor tud szélesebb körben elterjedni, ha az óránkénti 18-20 hektáros sebességet hozni tudja, vagy, ha több drónt is egyszerre lehet reptetni.

Elvileg ezeket a drónokat össze is lehet kapcsolni négyesével-ötösével, úgy már hatékonyabban működhet, főleg, ha arra gondolunk, hogy a hagyományos módszer esetében két traktorosra van szükség: az egyik permetez, a másik pedig hordja a vizet. A drónokhoz, és az utántöltéshez egy ember is elegendő lenne.

A tesztelés során a Kaposvári Egyetemmel (jelenleg Szent István Egyetem, majd 2021. februárjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) is kapcsolatba kerültünk, diákcsoport is érkezett, hogy megismerjék az új technológiát. Az egyetemmel való együttműködés hosszú távon nagyon hasznos volna: segítené a mezőgazdaság fejlődését, ha egyre több diák végezné a kutatásait a gazdálkodóknál. A precíziós gazdálkodáshoz, az öntözésfejlesztéshez, vidékfejlesztéshez, a vertikális gazdálkodáshoz kapcsolódó diplomatémák választása BSc vagy MSc szinten is előremutató lépés lenne a hallgatók részéről.

Jelenleg a mezőgazdaságban "digitális forradalom" zajlik, rendkívül fontos az adatok kezelésével felhasználásával, az új technológiákkal kapcsolatos kutatások, és ezek beillesztése a termelésbe. Ezekben a témákban rengeteg lehetőség van a gazdálkodóknál így támogatva a minőségi gazdálkodás számára profitábilis kutatások és diplomamunkák elkészültét.

A képen gabona árvakelés drónos permetezésének eredménye látható: a benyúló faágak miatt a drón a tábla szélét nem közelítette meg. Ez azt is jelenti, hogy kikerüli az akadályokat és valóban nem jelent veszélyt például az erdei életközösségekre – Fotó: Pongrácz Máté

A január elsején bevezetett adóreformmal és a családi gazdaságok átszervezésével kapcsolatban mit gondolsz? Talán mondhatjuk azt, hogy lépéskényszerben vagytok.

Jelenleg egyéni vállalkozóként, őstermelőként és családi gazdasági formában is dolgozunk, a tevékenység egy részét pedig korlátolt felelősségű társaság formájában végezzük. Még nem tudjuk, hogy pontosan melyik működési formát válasszuk. Fél évünk van arra, hogy átgondoljuk a működés legideálisabb kereteit. Véleményem szerint az adóreformmal sok gazdálkodó életét könnyítették meg, de a pontos működési rendjét még ki kell ismerni mielőtt döntenénk.

Van-e olyan tapasztalatod, amit mindenképpen szeretnél még megosztani a gazdálkodókkal?

• Nem kell félni a hitelektől, mi is csak ezek segítségével tudtuk a fejlesztéseket elkezdeni. Természetesen fontos, hogy megfelelő hitelkonstrukciót találjunk, irreális kockázatok bevállalása árán nem érdemes belevágni, de vannak olyan fix kamatozású, forint alapú hitelfelvételi lehetőségek, melyeket érdemes kihasználni.

• Fontos, hogy a jogi szabályozással tisztában kell lennünk, ehhez érdemes szakember segítségét is igénybe venni!

• Folyamatosan követni kell, hogy merre halad a világ, mire van kereslet, és milyen technológia alkalmazását preferálja a piac. Újítani kell ahhoz, hogy versenyképes maradhasson a tevékenység. Mi is ezért vágtunk bele az öntözésfejlesztésbe! A földterületek növelésére kevés lehetőségünk volt, ezért a hatékonyságot akartuk javítani, ami az öntözéssel valóban eredményre vezet.

• Figyelni kell a pályázati felhívásokat: a Vidékfejlesztési Program minimum 50%-os támogatási felhívásait nem érdemes nem kihasználni! Mi is nyertes pályázatokkal tudtunk előrébb lépni. Folyamatosan benne vagyunk az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG), LEADER keretében is számos pályázatot adtunk be. Csak olyanra pályázunk, amire valóban szükség van, mindenkinek ezt ajánlom!

• Fontos utána járni a felmerülő kérdéseknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerepe többek között az, hogy a mi érdekeinket képviselje, ezért közölni kell velük, mit tartunk fontosnak, akár amikor az új adóreformokról vagy a Vidékfejlesztési Program felhívásaival kapcsolatban kérdeznek minket.