Hol tart a gabonanemesítés? Óriási a tét!

Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n a nemesítőházak komplett fajtasorokkal készültek, hogy azokon keresztül mutassák be, merre tart a piac és milyen fajtakínálatból választhatnak a gazdák. Természetesen, adódik a kérdés, hogyan sikerül a nemesítéssel reagálni a kedvezőtlen klimatikus tendenciákra.

A repce visszaszorult, az őszi kalászosok erősödtek

Mint azt a Saaten-Union bemutató parcellájánál hallottuk, a nemesítők ezekre a kedvezőtlen folyamatokra nem tudnak egy-két év alatt hangsúlyosan reagálni, ezzel együtt a cégnél „alap", hogy valamennyi fajtájukat igyekeznek megfelelő stressztűrő képességgel felruházni. A standot felkereső gazdák azt is hallhatták, hogy tavaly valóban több őszi kalászos vetőmagot értékesítettek, a szintén őszi vetésű repce is veszített vetésterületéből a kukoricához hasonlóan. Az előadó az őszi búzák (melyek a legnagyobb népszerűségnek örvendenek a termelők körében) közül két fajtát emelt ki, melyek adottságaik miatt alkalmasak lehetnek a csapadékhiányos időszakban is a sikeres termesztésre: az egyik a Cameleon, a másik pedig az Apexus. A Cameleon kifejezetten jól termékenyülő szálkás kalásztípussal rendelkező korai és a közép-korai érésidő határán elhelyezkedő új malmi búza fajta. A fajta korai a virágzásban, de jellemzően a közép-koraiak első dekádjába eső fajtákkal azonos az érésben. Mindez lehetővé teszi a környezeti stressz – virágzás és szemkitelítődés idején jelentkező szárazság – elkerülését, melynek segítségével egy igazán produktív termésképzés lehetőségeit hordozó fajtáról beszélhetünk a hazai termelésben.

Hasonló adottságú az Apexus is. Kalászai produktívak, bennük átlagon felüli ezerszem tömegű, dekoratív szemszínű és acélos, nagyon homogén szemméretű magok fejlődnek. Szálkás kalászát a vad sem szereti, így ez a fajta alkalmas a vadjárta, vadkáros területeken is a termelésre. Gyors fejlődésű, szélsőségeknek ellenálló fajtatípus a Pannon régióra nemesített, kiváló kompenzációs adottságokkal, jó szárazságtűréssel.

Minőség és mennyiség

A Gabonakutató Kft. miniparcellájánál Garamszegi Tibor területi képviselővel találkoztunk. A szakembertől megtudtuk: a nemesítés fő iránya ma mindenütt a maximális termésmennyiség elérése minimalizált költségekkel. Ebbe viszont az is beletartozik, hogy adott fajta ne legyen annyira érzékeny a környezeti viszontagságokra, minden körülmények között stabil minőséget adjon a mennyiség mellett.

– A Gabonakutató tevékenysége alapvetően két régióban zajlik, az egyik a központunk, Szeged környéke, a másik pedig Táplánszentkereszt – bocsátotta előre a szakember. – Nyilván, az alföldi körülmények teljesen mások, mint a vasiak, kevesebb a csapadék, szárazabbak a nyarak, magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, így azt gondolom, az itt nemesített fajták eleve hordozzák magukban az ezek tűréséhez szükséges genetikai jellemzőket. Az Alpokalján pedig természetesen, a több csapadék és pára miatt a kórokozókkal, gombabetegségekkel szembeni ellenállóképességre tudunk nagyobb hangsúlyt fektetni.

A területi képviselő arról is beszélt: a hazai vetésszerkezet sajnos, a rendszerváltás előtti időszakhoz viszonyítva mára sajnos, meglehetősen egysíkúvá vált. Korábban ugyanis sokkal több szerep jutott például a fűféléknek, a pillangósvirágúaknak (borsó, lóbab, csillagfürt), vagy éppen az olajlennek, ami mára teljesen eltűnt. Ez utóbbit a Gabonakutató igyekszik újra felkarolni, mert nagy perspektívát látnak benne.

– Úgy vélem, a termelés gazdasági körülményeinek jelentős átalakulása miatt a faj-, illetve fajtaválasztás mellett rendkívül fontossá vált az is, hogy a termelési fegyelmet, a technológiát a termelők szigorúan betartsák – jelentette ki. – Nagyon kell takarékoskodni, ami nem azt jelenti, hogy egyik, vagy másik technológiai elemet elhagyjuk, hanem hogy azt csináljuk, amit kell, akkor, amikor kell és azzal, amivel kell.

Ha jót termelsz, lesz piacod is

A Marton Genetics parcellájánál Pógyor Zsolt szaktanácsadó azt mondta: a piaci árak csökkenése és az inputárak drágulása arra kényszeríti a termelőket, hogy kevés ráfordítással nagyon jó minőséget termeljenek.

– Mivel a kínálat a piacon nagy, valószínűleg a jobb beltartalmú árut lehet majd eladni, arra mindig lesz vevő jó áron – fogalmazott. – A nemesítés sajnos, a gyorsan változó külső körülményekkel nem tud lépést tartani. Azok a nemesítőházak járnak jól a jövőben, melyek kínálatában van mindenféle adottságú gabona fajtakínálat, mi azt gondolom, ilyenek vagyunk.

Hozzátette: idén egy drónos monitoringrendszert alakítottak ki, Magyarország hat régiójában a gabona fajtasorok állapotát drónokkal mérik fel, ily módon igyekeznek feltárni az egyes fajták stressztűrő képességét, a köztük lévő különbséget. Ettől azt remélik, hogy a gazdáknak személyre szabott fajtajavaslatot tudnak adni az adott régió környezeti adottságaihoz.

Kaptak egy nagy "laboratóriumot"

Az Istroseed Zrt. bemutató parcellájánál Schmall Gyula kereskedelmi menedzserrel találkoztunk, akitől megtudtuk: náluk is már évekkel korábban eltolódott a nemesítést iránya a rezisztencia erősítése és az aszálytűrő képesség maximalizálása felé.

– A tavalyi év jó példa volt arra, hogy aszályos évben hogyan szerepel egy fajta, az idei pedig arra, hogy egy növényvédelmi szempontból borzasztóan kitett évben miként reagál kórokozókra, gombás, baktériumos megbetegedésekre – közölte a szakember. – Ezért azt kell mondanom, hogy a nemesítőknek ez a két év nem jött rosszul, kaptak a természettől egy nagy „laboratóriumot", vagy ha úgy tetszik, tesztidőszakot, ami a szelekciót segíti; ilyenkor lehet jó rezisztens fajtákat szelektálni. A piac a korai, illetve mennyiségi búzafajták felé tolódott el, mi is ezt a trendet próbáljuk lekövetni. Természetesen, a koraiság az aszálytűrő képességgel van összefüggésben, a rezisztenciafaktorok erősítése pedig immár évtizedes, fontos eleme a nemesítési programoknak. Idén jól kijöttek a fajtáink rezisztencia-beli jellemzői és azt kell mondanom, hogy nagyon jól teljesítünk.