Kivételes alkalom, hogy a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület által idén hazánkban szervezett Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia gyakorlati napjának előadói magyar nyelven is bemutatják azt a KEVE Zrt.-nél megvalósuló szakmai munkát ami egy nemzetközi tudományos konferencia eseményén is megállja a helyét.

Egy tematikus állomáson 3 szakmai előadás hangzott el, 15-15 percben: egy állomáson 3 különböző cég a saját technológiájáról, megoldásairól számolt be, és a korábbi évek eredményeiről is beszélt.

A szakmai rendezvény a martonvásári Brunszvik-kastélyban kezdődött, majd a talaj, a vetés, a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem témájához kapcsolódó precíziós megoldásokat a KEVE Zrt. baracskai telephelyén ismerhették meg a gazdálkodók.

Szakmai nap a KEVE Zrt. baracskai telephelyén – Fotó: Agroinform

Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a PREGA Gyakorlati Nap lehetőséget ad arra, hogy a Marton Genetics Cégcsoportnak és a KEVE Zrt.-nek köszönhetően a gyakorlatban ismerhessék meg a gazdálkodók a precíziós gazdálkodás bevált gyakorlatait

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke „az új generáció képviselőit köszöntötte”, azokat, akik nyitottak az új típusú gazdálkodásra. Szavaiban felsorolta azokat a kihívásokat, amelyekkel nap, mint találkoznak gazdálkodók: többek között a túlnépesedés, a klímaváltozás, az input anyagok árának emelkedése, a világjárvány miatt kialakult helyzetekre kell megnyugtató megoldásokat találni. Ebben hosszú távon a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció adhat segítséget, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pedig folyamatos információátadással támogatja a gazdálkodókat. Kitörési lehetőséget jelenthet a most induló precíziós pályázat.

A KEVE Zrt. képviseletében Szabadhegy Kristóf köszöntötte a megjelenteket. „A KEVE Zrt. 7-8 évvel ezelőtt indult el a precíziós gazdálkodás útján, amely a hatékonyabb termelés mellett személetváltást is magával hozott.  Őseink a termőföld minden egyes részét pontosan ismerték, most visszatérünk ehhez, de már egészen más eszközökkel.”

A rendezvény házigazdája, a Marton Genetics Cégcsoport ügyvezetője, Sándorfy András kiemelte: az innováció csíráját Martonvásár adja a vetőmag-nemesítéssel. Szavai szerint az agrárgazdaság a leginnovatívabb ágazat, de folyamatos kihívások érik a környezet és a társadalom részéről is, így percről percre kell tudni válaszokat adni. Szabad kutatói gondolatok, és innováció nélkül erre nincs lehetőség.

Sándorfy András: az innováció csíráját Martonvásár adja a vetőmag-nemesítéssel – Fotó: Agroinform

Adatok a precíziós gazdálkodás mögött

Fisch Balázs (AgroVIR Kft.) Digitalizációs fejlődés lehetőségei rendszerbe foglalva című előadását azzal kezdte, hogy a digitalizáció nem méret- és korfüggő, hanem elsősorban a gazdálkodó igénye határozza meg, hogy ki milyen lépéseket tesz a modernebb termelés érdekében. Jelenleg mindenki azzal küzd, hogy a digitalizációs káoszban megtalálja az utat, és elinduljon a termelés kontrollálásának és nyomon követésének útján. A gazdálkodók egyelőre különböző szintű digitalizációs innovációkra fogékonyak, a cél az, hogy kialakuljon egy olyan rendszer, amely mindenki számára egyértelmű és jól használható. Fontos azonban, hogy az agrárinformatikai rendszerek sem működnek maguktól, szükség van a tervezésre ezen a területen is.

A szakmai nap témája: talaj, a vetés, a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem precíziósan – Fotó: Agroinform

Dr. Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.) Vantage – digitális mezőgazdasági megoldások az AXIÁL Kft-től című előadásában arról beszélt, hogy a mezőgazdaság digitalizációja számos területen előnyös változást hozhat, mind a termelők, mind az ágazat többi szereplőjének, nem utolsó sorban a fogyasztók számára. Bevezetése ugyanakkor kihívás elé állítja az érintetteket. Előadásban a szántóföldi növénytermesztést folytató gazdálkodók szemszögéből járta körül a kérdést, kitérve az ezzel kapcsolatos kihívásokra és az elérhető megoldásokra.

Mindennapi gyakorlati problémák, melyekkel a gazdálkodók szembesülnek: a vegyes gépparkok adatainak kezelése, az egységes adatállományok létrehozásának és fenntartásának nehézségei, helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás gyakorlati megvalósítása.

Kecskés Zsolt (KITE Zrt.) A jövő mezőgazdasága jelen van a KITE Zrt. precíziós gazdálkodási rendszerében című előadásában kiemelte, hogy a termelés hatékonyságát és a fenntarthatóságot szolgáló technológiák megismertetése, elterjesztése a magyar mezőgazdaság résztvevőinek együttes érdeke. Ezt felismerve határozta el a KITE Zrt., hogy elindít egy komplex, minden gazdasági méret mellett hasznosítható precíziós szaktanácsadási rendszert.

A Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) három, egymást támogató részegységből tevődik össze, melyek a 2010 óta fejlesztett Precíziós technológia, a precíziós szolgáltatásokon alapuló Partner Profit Program és a digitális alkalmazásokat tartalmazó PrecZone.

A PrecZone alkalmazások egy olyan informatikai szolgáltatásrendszer részei, amely képes a felhasználónál képződő és egyéb forrásból elérhető adathalmaz összegyűjtésére, rendszerezésére, majd ezek feldolgozásával segíti a gazdálkodót a döntéshozatalban. A döntéstámogató alkalmazások köre rendkívül széles és a gépüzemeltetéstől a tápanyag-gazdálkodáson át, egészen a növényvédelemig számos területen nyújt segítséget.

A talajnál kezdődik minden

Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem egyetemi docense Talajtani adottságok és a táblán belüli változatosság feltárása a precíziós termesztés támogatására című előadásában arról beszélt, hogy a talajadottságokhoz alkalmazkodó művelés csökkenti a költségeket, a környezeti terhelést, illetve a leghatékonyabb eszköz az okszerű növénytermesztés talajművelési, víz- és tápanyag-gazdálkodási alrendszereinek okszerű meghatározásában. Az előadás célja elsősorban az volt, hogy a talajtani adottságok, a talajban lezajló folyamatok, illetve azok hatásait, illetve a jelenleg a piacon fellelhető „talajtérképezési” módszereket egységes rendszerben segítse elemezni.

Kovács Zsolt (PHYLAZONIT Kft.) előadása: Baracska határában kukoricatáblában állítottak be üzemi kísérletet, ahol a teljes tábla – a betakarításkor kapott hozamtérképekre és egyéb műholdas adatokra és a talajvizsgálati eredményekre alapozva differenciált tőszámmal került elvetésre. A kísérletben a Phylazonit Talajoltó és Talajregeneráló készítményeink dózisait a tőszámhoz igazították. Van olyan tábla, ahol homogénen juttatták ki a baktériumot (homogén kontroll), de vannak olyan beállítások, ahol a tőszámhoz igazították az alkalmazott dózist. Vizsgálták a hatást „homogenizáló” és „heterogenizáló” elv alapján egyaránt, vagyis voltak táblák, ahol a tőszámváltozás mértékével arányosan növelték a kijuttatott terméket, és voltak olyanok, ahol azzal ellentétesen alakították a dózist. Azon a táblán érték el a legjobb eredményt – a homogén kontrollhoz viszonyítva -, ahol a csökkent tőszámhoz nagyobb kijuttatást rendeltek.

precíziós gazdálkodás

PREGA Gyakorlati Nap 2021. július 21. Martonvásár-Baracska – Fotó: Agroinform

Dr. Virág István (AGROTEC Magyarország Kft.) és Dr. Pecze Zsuzsanna (IKR AGRÁR Kft.) CropXplorer – Innovatív talajvizsgálati megoldások című előadásukban bemutatták, hogy a termésben megfigyelhető heterogenitás nagyon szoros összefüggésben van a termőhelyi adottságokkal. A CropXplorer rendszer érintésmentesen, az elektromágneses technika révén nem csak a teljes terület térképezésre, hanem valós idejű munkagép-vezérlési megoldásokra is alkalmazható. Eltérő mélységű talajművelés vagy differenciált tőszám-szabályozás az aktuálisan érzékelt vezetőképesség alapján, egyetlen komplett rendszer segítségével.

Precíziós vetés

A precíziós, változtatott tőszámú kukoricavetés – alulnézet – Dr. Szieberth Dénes (Magyar Kukorica Klub) előadásában a műholdakról vezérlet végrehajtási láncnak tart görbe tükröt: felülről (a műholdakról) egyszerűnek látszik megmondani, mit hogyan és hova, hiszen a technika olyan fejlett, és az információ-észlelés-irányítás-utasítás-végrehajtás lánc olyan tökéletes, hogy a hibák szinte kizárhatók. Azonban vannak dolgok, amelyeket még mindig innen, alulról kell intézni.

Bársony Csaba (Syngenta Magyarország Kft.) előadásában a kukorica differenciált tőszámajánlásáról osztott meg indormációkat a hallgatósággal: napjainkban a növénytermesztés egyre nagyobb kihívások elé néz a politikai, gazdasági döntések, valamint az ökológiai változások miatt. A táblákon belüli eltérő talajadottságokból származó anomáliák kiküszöbölését a differenciált tápanyag-utánpótlás mellett, differenciált tőszámok alkalmazásával is elősegíthetjük. Ezáltal alapot teremtünk az újabb fajták magasabb genetikai potenciáljának táblaszintű hatékonyabb kihasználásához. A Syngenta digitális fejlesztésének és szolgáltatásának egyike a differenciált tőszámú vetés tervezése (mesterséges intelligencia (AI) felhasználásával) a Syngenta fajtákat vásárlók részére.

Bereczki Anna (SMAPPLAB Kft.) Csapdahálózatok a kártevők monitorozására című előadásában a globális felmelegedés okozta problémákról beszélt növényvédelmi szempontból. A kártevők életmódjára, rajzásdinamikájára is nagy hatással van. A gazdák életét nagyban megnehezíti az, hogy kiszámíthatatlanná vált a molyok kártétele és egyre növekszik a rovarkártevő-nyomás, így a termésük biztonsága került veszélybe. A SMAPP LAB-nél egy olyan digitalizált csapda családot fejlesszenek ki, amivel az integrált növényvédelemhez szükséges különféle kártevők elleni hatékony védekezési pontok előrejelezhetőek. A digitális kártevő monitorozást nem pontszerűen, hanem regionális vagy országos digitális csapdarendszerek kiépítésével valósítják meg.

Vetés állomás – Fotó: Agroinform

Tápanyag-gazdálkodás precízen

Balassa György (AGRON Technologies Kft.) Az őszi búza fejtrágyázásának kidolgozása és a kijuttatás eredményei című előadásában a szélsőséges környezeti viszonyok miatt a célzott és tudatos beavatkozási módok fontosságára hívta fel a figyelmet. A precíziós gazdálkodásban a drónoknak kiemelt szerep jut, hiszen szakértő kezekben hasznos információval szolgálnak például a tápanyag-gazdálkodási folyamatokban. A gyakorlati nap alkalmával bemutatásra került egy Baracska melletti őszi búza tábla fejtrágyázásának kidolgozása és a kijuttatás eredményei.

Szabó Annabella a METOS Magyarország Kft. képviseletében Növényvédelmi adatok használata kukorica és napraforgó kultúrákban címmel tartotta meg előadását, amelyből kiderült, hogyan nyerjünk az adatokból információt. A konferencia keretein belül iMETOS meteorológiai állomásokat és kamerás rovarcsapdát helyeztek ki. Előadásában bemutatta az állomások által mért legfontosabb paraméterek értelmezését, valamint előrejelző szoftverek használatát napraforgó és kukorica kultúrák esetében.

PREGA Gyakorlati Nap 2021. július 21. Martonvásár-Baracska – Fotó: Agroinform

Szabari Szabolcs (Yara Hungária Kft.) az Atfarm-ról, a Yara új digitális megoldásáról tartott előadást. Az Atfarm a Yara által kifejlesztett (immáron 17 országban és 14 nyelven elérhető, internet és mobil applikációs alapú) digitális eszköz, amellyel a gazdálkodó: idősoros műholdfelvételek alapján nyomon követheti  növényállományainak fejlettségi állapotát, és változtatható dózisú N-műtrágya kijuttatási tervet és térképet készíthet el.

Növényvédelem intelligensen

Dr. Borsiczky István (Tomelilla Kft.) az intelligens szórófej rendszer-prototípust mutatta be sávpermetező rendszerekhez. A globális felmelegedés miatt nagyobb kihívás a növényvédelem, mint valaha, az egyik megoldást  a mechanikai gyomirtással kombinált, sávpermetezéssel megoldott vegyszeres növényvédelmi technológia jelentheti. A technológia lényege, hogy a sorközművelő kultivátor megfelelő részeire szórófejeket szerelnek, amelyek két oldalirányból kezelik le a sorokban lévő gyomnövényzetet.

A sorközművelő kultivátor megfelelő részeire szórófejeket szerelnek, amelyek két oldalirányból kezelik le a sorokban lévő gyomnövényzetet – Fotó: Agroinform

Gyovai Szabolcs (PlantaDrone Kft.) Drón alapú automatizált precíziós növényvédelem című előadásában a drón alapú precíziós növényvédelmi eljárásokat mutatta be. A folyamat részei: állomány-felvételezés, adatfeldolgozás, differenciált kijuttatási térkép elkészítése és a kijuttatás elvégzése. Ezen részfeladatok előkészítését és végrehajtásának lépéseit ismertette meg a résztvevőkkel, fókuszban a drónos differenciált kijuttatási rendszerrel.

Növényvédelem a xarvio FIELD MANAGER-rel – Csatári Ildikó (xarvio™ Digital Farming Solutions): A xarvio FIELD MANAGER funkciói együttesen segítik a gazdákat a naponta megalapozottabb táblamenedzsment döntések meghozatalában, miközben optimalizálják a kijuttatások időzítését és az adagolását. Permetezés időzítő: a betegség kritikus progressziójának előrejelzése, permetezési javaslat lisztharmatra, levélfoltra, hálófoltra és barna rozsdára az őszi árpában. Precíziós kijuttatási térképek: automatikus zónázás a magas vegetációs zóna dózisbevitele alapján, az aktuális levélfelület-index térkép felhasználásával.