A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) minden évben Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díjjal ismeri el azon személyek, szakmai műhelyek munkásságát, akik/amelyek kiemelkedő sikereket érnek el a digitalizáció elterjedésében és elterjesztésében. Az idei elismerést Varga Péter okleveles kertészmérnök, a Karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola igazgatója, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport és a Széchenyi István Egyetem érdemelte ki. Az átadásra Kecskeméten a 10. PREGA agrárdigitalizációs konferencián került sor.
A Széchenyi István Egyetem – azon belül is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ, illetve a Digitális Fejlesztési Központ – kiemelkedő szerepet játszik a precíziós mezőgazdaság magyarországi fejlesztésében. Az intézmény az Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díjat az indoklás szerint úttörő, kiemelkedő képzési és kutatási tevékenységéért, valamint a Kárpát-medencei termelők felkészítésében, oktatásában végzett munkája elismeréseként érdemelte ki. A kitüntetés kapcsán az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánjával, dr. Tóth Tamással és szakértő kollégáival beszélgettünk.
Segítő kéz az alkalmazkodáshoz
– Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar – igazodva a Széchenyi István Egyetem fő stratégiai céljaihoz – oktatási-kutatási tevékenységét a fenntarthatóság mellett olyan hívószavak jellemzik, mint a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció – bocsátotta előre Dr. Tóth Tamás dékán. – Fontos feladatunknak tekintjük, hogy segítsük az agráriumot a változó körülményekhez való alkalmazkodásban, az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok széles körű érvényesítésében és a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, továbbá hogy e célokat a legkorszerűbb technológiákkal támogassuk. Ez a díj a Széchenyi István Egyetemen belüli szervezeti egységek multidiszciplináris szemléletű együttműködésének eredményességét dicséri, amelyben – többek között – az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, a Digitális Fejlesztési Központ, az Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpont, valamint Smart Farm tangazdaságunk munkatársai vesznek részt. Így most is igazolást nyert intézményünk névadójának, Széchenyi Istvánnak az ismert gondolata: „Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen".
A díjazottak és a díjátadók (balról jobbra): Dr. Milics Gábor, az MPGE elnöke, Dr. Vona Viktória, Varga Péter, Prof. Dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem tudományos elnökhelyettese, rektora, Varga Péter, az MPGE általános alelnöke, Dr. Tóth Tamás, a SZIE dékánja, valamint Bolyki Bence, az MPGE gazdasági alelnöke, az Agroinform portálvezetője. Hiányzik a fotóról Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője – forrás: Agroinform
Dr. Tóth Tamás hozzátette: egyetemük az elsők között ismerte fel a precíziós technológia fontosságát a hazai felsőoktatásban. Mindez egészen a kilencvenes évek közepéig nyúlik vissza, amikor már elkezdték kutatni a helymeghatározás és hozamtérképezés műszaki feltételrendszerét. Az elmúlt harminc évben folyamatosan építették és fejlesztették ezt a tudásbázist, így ma már olyan korszerű területek is beépültek az oktatási portfóliójukba, mint a mezőgazdasági robotok, a gépi látás vagy a mesterséges intelligencia.
A valóságot adják át a hallgatóknak
– A gyors reakció nálunk mindig előrelátó, stratégiai gondolkodáson alapul – vette át a szót Dr. Nyéki Anikó egyetemi docens, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék munkatársa. – Arra törekszünk, hogy a piacon megjelenő technológiai trendeket a már kipróbált, gyakorlati megoldásokkal mutathassuk be hallgatóinknak, és időben beépítsük azokat az oktatásunkba. Karunk emellett szoros kapcsolatot ápol az ipari szereplőkkel és a gazdálkodókkal, így pontos képet kapunk az aktuális szakmai igényekről, és ennek megfelelően formáljuk a képzés struktúráját. Oktatási modellünk kezdettől fogva arra épült, hogy hallgatóink valós mezőgazdasági projekteken, korszerű digitális eszközök segítségével sajátítsák el a legmodernebb technológiák alkalmazását. Kiemelendő továbbá egyetemünk rugalmas és innovatív szemlélete, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljunk a változásokra. Az agrárdigitalizáció fókuszterületünkké vált, így mind oktatói-kutatói közösségünk, mind ipari partnereink elkötelezetten támogatják a fejlesztéseket. Közös célunk, hogy hallgatóink a legkorszerűbb tudással és versenyképes gyakorlati tapasztalattal léphessenek ki a munkaerőpiacra.
Azt már Dr. Vona Viktória, a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője mondta, hogy a képzés tematikája lépésről lépésre haladt előre, mindig igazodva a szakmai és technológiai fejlődéshez. Az agrárdigitalizáció rohamos fejlődése az elmúlt évtizedekben a képzés tartalmában is megmutatkozik: míg korábban az alapvető precíziós technológiák elsajátítása volt a cél, ma már az adatalapú döntéshozatal és a komplex rendszerek állnak a középpontban.
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnöknek lenni ma már fogalom
– Fontosnak tartjuk, hogy minden szintre és igényre figyeljünk az oktatásban, mert így fejlődhet jól a képzés – szögezte le. – Az agrárdigitalizáció területén elengedhetetlen a tudás folyamatos bővítése, ezért képzéseinkben kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a legújabb technológiai fejlődések mellett a gyakorlati, akár kisebb léptékű igényekre is választ adjunk. Az oktatásnak rugalmasnak kell lennie, hogy minden hallgató megtalálja benne azt a tudást, amire szüksége van – legyen szó egy kisebb gazdaság digitális fejlesztéséről vagy egy nagyobb üzem teljes precíziós átalakításáról. Ezért az alapoktól a legösszetettebb rendszerekig biztosítunk tanulási lehetőséget, így mindenki a saját igényeihez és tapasztalataihoz igazodva fejlődhet tovább. Az első csoportoktól kezdve erős szakmai közösségek alakultak ki, amelyek a mai napig összetartanak, és ez a hagyomány minden évben folytatódik, évfolyamokon átívelően is. Az „óvári gazdászhoz" hasonlóan az „óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök" is szinte fogalommá vált – emelte ki dr. Vona Viktória.
Varga Péter, Dr. Vona Viktória és Prof. Dr. Friedler Ferenc – forrás: Agroinform
Dr. Kulmány István Mihály, a Széchenyi István Egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központjának vezetője szerint a Széchenyi István Egyetem képzési palettájának egyik legújabb ékköve az országosan elsőnek indított „agrártérinformatikai és agrárdigitalizációs specialista" mikrotanúsítványt nyújtó képzés, amely a központ fiatal szakembereinek gondozásában érhető el 2024 második félévétől. Ennek célja, hogy – az eddig elérhető szakirányú szakmérnöki képzéseket kiegészítve – olyan specifikus gyakorlati szaktudást adjon a mezőgazdasági cégek szakembereinek és egyéni gazdálkodóknak, amellyel képesek lesznek a gazdaságuk eszközparkjában lévő technológiai potenciált kiaknázni, így növelve hatékonyságát.
A szaktanácsadók képzésére is hangsúlyt fektetnek
– A képzésben rejlő lehetőségek teljes körű kamatoztatása érdekében a program országosan öt helyszínen – Mosonmagyaróváron, Budapesten, Zalaegerszegen, Baján és Debrecenben – indult el 2024 novembere és 2025 februárja között, amelyen több mint negyven gyakorlati szakember kapta meg a legfrissebb precíziós mezőgazdasági ismereteket – jelezte. – A gyakorló mezőgazdasági szakemberek képzésén túl a szaktanácsadók fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk. A kar, illetve az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ élen jár a mezőgazdasági tanácsadók módszertani képzésében, köszönhetően intézményünk kétszáz évet is meghaladó szakmai tapasztalatának.
Ugyanakkor az agrárágazat digitális transzformációjának megfelelően szakismereti képzéseinkkel segítjük a szaktanácsadókat abban, hogy képesek legyenek a gazdaságok digitális átállást megvalósítani. Ennek egyik mintapéldája a Digitális Agrárakadémia Plusz keretében megvalósuló „Mezőgazdasági üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadó" részismereti képzés, amely az ország nyolc helyszínén, valamint Székelyföldön, Felvidéken és a Bánságban mintegy százhúsz szaktanácsadó képzését biztosítja a Digitális Agrár Stratégia céljainak még szélesebb körű megvalósítása érdekében – hangsúlyozta dr. Kulmány István Mihály.
Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar – igazodva a Széchenyi István Egyetem fő stratégiai céljaihoz – oktatási-kutatási tevékenységét a fenntarthatóság mellett olyan hívószavak jellemzik, mint a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció – forrás: SZIE
Végül Dr. Tóth Tamás dékán kérdésünkre elmondta: a precíziós mezőgazdasági képzéseket elvégzők számára egyre bővülő elhelyezkedési lehetőségek állnak rendelkezésre. Az agrárdigitalizáció és a precíziós technológiák térnyerésével folyamatosan nő az igény olyan szakemberekre, akik értenek a modern agrárinformatikai rendszerekhez, az adatelemzéshez és a precíziós gazdálkodási technológiák alkalmazásához. A jövő mezőgazdasága erről szól, így nem kérdés, hogy az automatizálás, a digitalizáció és az adatalapú döntéshozatal miatt egyre több szakemberre lesz szükség.
A precíziós technológia terjedése egyre gyorsabb
– A precíziós technológia és az agrárdigitalizáció egyre nagyobb teret nyer Magyarországon is, és a következő években várhatóan még inkább felgyorsul az elterjedésük. Több tényező is folyamatosan erősíti ezeket a folyamatokat. Így például a közeljövőben jelentős EU-s és hazai támogatások (Közös Agrárpolitika – KAP) érkeznek a precíziós eszközök beszerzésére, az adatvezérelt gazdálkodás fejlesztésére, valamint az agrárdigitalizáció előmozdítására. A precíziós technológiák közül az automata kormányzás, a drónokkal végzett növényvédelemmel összefüggő felmérések, a precíziós hatóanyagkijuttatás, a talaj- és növénymonitoring-szenzorok, az automata meteorológiai állomások, valamint az energiahatékonyságot (például napelemrendszereket) is figyelembe vevő okosöntözési rendszerek a jövőben sokkal nagyobb teret fognak kapni.
A digitális adatgyűjtés és elemzés, továbbá a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tapasztalható munkaerőhiány miatt az automatizált megoldások (így a robotika vagy az önjáró mezőgazdasági gépek) egyre markánsabb szerephez jutnak. Ezenkívül nem szabad elfeledkezni a fokozódó fenntarthatósági és környezetvédelmi előírásokról sem, amelyeknek a betartásához a precíziós technológiák nagyban hozzájárulnak.
A közeljövőt illetően bízom abban, hogy a precíziós mezőgazdasági termelés egy olyan komplex precíziós élelmiszerláncot (talaj–növény–állat–fogyasztó–egészség) fog megvalósítani, amely széles körű elismerést ad a benne dolgozók számára. A fogyasztók pedig felismerik majd a precíziós körülmények között előállított élelmiszerek hozzáadott értékét. Összességében a precíziós mezőgazdaság elterjedése Magyarországon elkerülhetetlen és folyamatosan gyorsul, de a sikeres átálláshoz szükség van támogatásokra, képzésekre és megfelelő infrastruktúrára – zárta a beszélgetést Dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja.
Indexkép: Agroinform
_fill_100x75_0.jpg)
