A Menőgazdászok Facebook csoportban tette fel a kérdést az egyik gazdálkodó, hogy ki, milyen ötletekkel rendelkezik arra az esetre, ha végképp leszámolna a reménnyel, hogy be tudja takarítani a kukoricát, amit tönkretett az aszály.

A kommentek között több javaslat is felmerült:

  • van, aki silózást, csőfóliás tárolást javasol,
  • van, aki zúzás után beforgatja zöldtrágyának,
  • de olyan is akad, aki lelegelteti az állataival.

A válaszolók között sokan vannak, akik még bíznak abban, hogy lesz csapadék, és így kukoricatermés is.

A kommentek között sokszor felmerült az a kérdés, hogy vajon a kárenyhítési alapból fognak-e kapni kártérítést a gazálkodók, hiszen óriási a kárral érintett terület. Ezzel kapcsolatban friss információ: Nagy István agrárminiszter szerdán jelentette be, hogy javaslatot tesz a kárenyhítási alap forrásainak növelésére, részletesen ITT írtunk erről.


A kárenyhítási juttatás igényléséhez kapcsolódó tájékoztató ITT érhető el.

Első lépés a kár bejelentése: a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül, de a betakarítást megelőzően legalább15 nappal kell a kárt a valóságnak megfelelően bejelenteni a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül, ügyfélkapus hozzáféréssel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai elemzése szerint ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ott alig hoznak csapadékot a frontok. A keleti országrészben a növények tovább szenvednek az aszálytól, öntözés nélkül sok nyári kultúra már visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A kukorica és a napraforgó is kritikusan fontos fenológiai fázisban jár (címerhányás és virágzás), ilyenkor rendkívül fontos lenne az a csapadék. Kellő nedvesség a talajban azonban csak az ország kisebb részén fordul elő.

A következő napokban a kánikula visszatérése nem valószínű, mint ahogyan országos csapadék sem.

Indexkép: Baranyi János