1. ábra: 5 napos csapadékösszeg 2020. június 10-ig (mm)
Az ábrán még nem látszik a csütörtök délelőtti eső, ami a Tiszántúl középső tájain adott számottevő mennyiséget. A talajok felszín közeli része ebből adódóan sokfelé átnedvesedett, sárossá vált (2. ábra), a 10-20 cm-nél mélyebb rétegekben azonban még nagy szükség van további nedvesedésre. A felső fél méteres réteg víztartalma foltokban még mindig a kritikus 40%-os érték alatt van, és sokfelé nem haladja meg a növények számára hasznosítható víztartalom 50%-át (3. ábra).
2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékábana talaj felső 20 cm-es rétegében június 10-én (%)
Az 50 cm-nél mélyebb rétegekbe egyelőre még nem szivárgott le a csapadékból, ott továbbra is a nedvességvesztés a jellemző.A hőmérséklet többnyire az átlagos körül vagy kicsit fölötte alakult az elmúlt napokban. Bár a maximum értékek kissé visszaestek a hétvégéhez képest, így is jellemzően 22-27 fokközé melegedett délutánonként a levegő.
3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékábana talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. június 10-én (%)
Szántóföldi növényeink közül az őszi búza a szemeket neveli, az őszi árpa viszont már az érés fenológiai fázisban jár, egyre többfelé szépen szőkül, a repce pedig a magot fejleszti, néhol már érni kezd. A búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények közül a napraforgó sokat fejlődött, 6-8, többfelé már 8-10 leveles állapotú. A kukoricának végre megjött a meleg, eddigi fejlődése elég vontatott volt, de már az 5-7 leveles állapot a jellemző.
Őszi búza Miskolc térségében 2020. június 5-én –fotó: Kovács Attila
Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Az eddig lehullott csapadék rendkívül jól jött, az őszi vetések szemfejlődésében nagyon sokat segít. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a nedvesebb idő, a magasabb páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.