A csapadékhiány miatt valószínűleg gyengébb terméssel kell majd számolni – fotó: Pixabay
Az erőteljes vízhiány miatt a kalásztengely felső részén fejlődő gabonaszemek apróak maradnak, míg a kalász alsó részén található szemek fejlődésését nem gátolja a légköri aszály. Egyre több helyen megjelenik a vetésfehérítő a kalászos gabonák levelein. A szárazságban táplálék mellett vízszükségletük kielégítése miatt is fokozottan támadják a növényeket a kártevő lárvái az árpacsigák. Előszor a tábla szélein jelennek meg majd ahogy nő a szárazság egyre beljebb húzódnak.
Ha a szegélyzónában több mint 8 bogarat találunk 1 m2-en belül azonnal el kell kezdeni a védekezést. Eredményesen védekezni csak a fiatal lárvák ellen lehet, ilyenkor még rendelkezésre állnak a kontakt taglózó hatású piretroidok, amelyek költséghatékony és eredményes védelmet adnak.
A kukorica csak nehezen tudott kikelni a száraz földből – fotó: Pixabay
A repcetermesztők sem lehetnek mehelégedve. Az állomány gyengén fejlett, kevés oldalelágazással. Emellet a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok kivonása miatt a szárormányosok és repcebolha elleni védekezés hatékonysága jelentősen csökkent. Jelentősen megnőhet a piretroidok használata, és mivel kevés helyettesítő más hatásmechanizmusú készítmény áll rendelkezésre, rezisztencia kialakulását eredményezheti.
A napraforgó és a kukorica csak vontatottan tudott előbújni a száraz talajból. A kevés csapadék miatt eredménytelenek voltak a preemergens védekezések, rengeteg erősen gyomos kultúra látható. Több esetben a csíranövényeket károsító barkók gyengítették az állományt.
Lassan május végéhez közelítünk, ha a növények most nem kapnak nagyobb mennyiségű csapadékot, akkor jelentős veszteségekre számíthatunk az egyes kultúrák esetében.