Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékábana talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 4-én (%).
Rövid időtávon nem számíthatunk esőre, s ha lehet adni a hosszabbtávú előrejelzésekre, áprilisban sem hullik jelentős csapadékmennyiség. A nappali 20°C-t meghaladó hőmérsékletek (párosulva az ilyenkor szokásos szelekkel) a talaj további kiszáradását okozhatják.
Ugyan nem szokatlan jelenség, de mindig újra kell tanulni: a nedvességet, ami a talajban van, meg kell őrizni olyan formában, hogy a kukorica hozzáférjen. Az elvetett magnak a legfelső rétegben van szüksége a csírázáshoz és keléshez szükséges nedvességre, a felső 20-30 cm optimális nedvességállapota ahhoz szükséges, hogy a tápanyagok legnagyobb részét onnan felvehesse a növény, s a mélyebb rétegek nedvessége az a forrás, amely az aszályperiódusok túlélését biztosítja.
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékábana talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. április 4-én (%).
Most és a közeljövőben a legfelső rétegben – a helyesen művelt talajokban biztosan – még megtalálható nedvességre lesz szükség. A többire akkor kerül sor, amikor a növény gyökere odaér, s a rá jellemző módon átszövi.
Minden mozgatás nedvességvesztéssel jár! Az azonnali tömörítés csökkenti a párolgást, és segít abban, hogy az alsóbb rétegek készletéből a veszteség egy része visszapótlódjon. Igen, az alsó rétegek készletéből! Tehát, amikor egy talajművelési lépést tervezünk, ne csak a felső réteg kiszárítására gondoljunk, hanem a mélyebben még meglévőkre is. (A kapilláris erők és a gáztörvények akkor is jelen vannak és működnek a talajban, ha nem akarjuk, vagy nem gondolunk rájuk).