Szilárd vagy folyékony nitrogénformák? Talajszkenner vagy N-szenzor?

A témában Lajos Mihállyal, az Agrofi-SZMI Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Feltehetők-e a címben szereplő kérdések ebben a formában?

A kérdés jó és nagyon kompakt, nagyon az elevenébe nyúl a problémának, de nem lehet ugyanilyen „huszárosan” megválaszolni. Mindenképpen fontos az ökológiai és az agronómiai kérdések feltárása, a műszerek sokszínűségének és alkalmazhatóságuk megvilágítása.

Magyarország az az ország, ahol termeszthető a paprika, a paradicsom, a kajszibarack, a repce, cukorrépa, burgonya. (Sőt, a déli országrészben felmerült már az olajfaültetvények telepítése is).  A felsorolásból érezhetjük, hogy e növények környezeti optimumai nagyon távol vannak egymástól. Változatos kultúrflóránk mellett a klímánk is nagyon változatos (változékony). Egyes évjáratokban szélsőséges és amennyiben a klímajóslatok beválnak, ez csak fokozódni fog. Így a mi viszonyaink között a sokkal inkább az „és”, mint a „vagy” a helyes problémafelvetés. Még így is marad bőven tisztázandó terület a felvetett témában.

Az idei évjáratban is megéltünk mindent: kemény fagy, csapadékhiány, majd – országrészenként eltérően –csapadékbőség. Márciusi „hőség” után jött a fagyos április, a cikkírásakor még mindig nem tudjuk, miben végződik a május, illetve hol melyik országrészben, melyik arcát mutatja meg a hónap (nálunk a Mosoni- Síkon, egyelőre a szárazat).

Ilyen ökológiai körülmények közé, nem lehet sémákat ajánlani (főként nem nyugati, atlanti klíma alól származó kliséket). Egyértelmű tendencia a folyékony N-formák térhódítása. Azonban itt is hamarosan érvényesülni fog az „expander-elv”, azaz visszaáll az a természetes egyensúly a két forma között.

Gyakori kép a tavaszi gyakorlatból: folyékony N-perzselés "madártávlatból. Az okok nagyon sokrétűek lehetnek. Hol van az ésszerű határ?

Miből gondolod?

A folyékony forma ilyen mértékű térhódítását szakmai indokok nem támasztják alá. (Kereskedelmi okok esetleg igen, magasabb árrés).  A makrotápanyagokat a növények dominánsan a gyökéren keresztül veszik fel. Csapadék nélkül egyik N formánál sincs meg a felvétel lehetősége, talán a beoldás esélye nagyobb a folyékony változatnál, de a gyökérhez csak eső, vagy öntözővíz juttathatja le. Sokan még most tanulják a folyékony nitrogén használatát (A tavaly tavaszi időjárás emléke sokakat ebbe az irányba terelt). Szórófej-típusok, keverhetőség, szél, csapadék, „házimixek” minden közrejátszik abban, hogy milyen mértékű perzseléseket okozunk a különböző állományokban.

Ez a tavasz – ebben témában – bizony elég „NAPALM-osra” sikerült. Olyan mértékű perzseléseket láttam országszerte, hogy, ha ezt gyomirtószerek okozták volna, ma kártérítési perek százai indulnának a bíróságokon. Magunkkal szemben sokkal elnézőbben vagyunk.

Mi lehet a megoldás?

Ahol lehet, előtérbe kell helyezni a kalászosok őszi N-trágyázását és tavasszal korai N-kijuttatást kell alkalmazni (formától függetlenül) esélyt adva gyökérzónába való bejutásra.

Nem kockázatos ez?

Csak annyira, amennyire egy megkésett kijuttatás. Meg kell érteni, a vázolt környezeti adottságok mellett nincs biztos séma. Nálunk a tavaszi N-trágyázás időzítése alig különbözik a szerencsejáték kategóriától. A nyugati trágyázási sémák mantrázása, majd a nitrátérzékeny területek és azok direktívája teljesen felforgatta a hazai szakmai elveket. Nem kalkulálunk a talajaink tápanyagmegtartó képességével és csak a N kilúgzásáról beszélünk. Pedig mérhető áthúzódó N-készletek maradnak egy-egy növénykultúra után a következő évre, veszteségek nélkül. Megvannak a „technológia” korlátai (termőréteg vastagsága, alapképző kőzet tulajdonságai, mechanikai összetétel, lejtőkitettség) de ezeket ismerni kell a gazdaságunkban.

Mit és hol segíthet itt a csúcstechnika és az innováció?

Önmagában megérne egy beszélgetést, hogy hol kezdődik ma a mezőgazdaságban az innováció és a csúcstechnika. Szorosabban a témára koncentrálva, azt gondolom, a „N-szenzorok” (ez most nem egy készüléket, hanem egy eltérő elven működő, de azonos alkalmazású műszercsoportot jelent) és a műholdas és drónos biomassza térképeket – kissé megerőszakolva mindezeket egy kalap alá véve –,  pillanatnyi állapotokat mérnek fel. Amennyiben RÖGTÖN történik is beavatkozás, lehet, hogy – a klímánk szeszélyességéből adódóan – már el is késtünk. Szó szerint eső után köpönyeg. Erre az idei tavasz sokáig emlékezetes példa marad.

A helyzetet tovább dramatizálja, mondjuk, ha nem tudjuk elkezdeni a szórást (még mintavételre is, laborra is várni kell esetleg). Egyébként indokolt (és idén ez is előfordult), hogy nem csak hasznot nem hoz a precíziós gazdálkodás, hanem kárt is okoztunk magunknak a befektetett erőforrásainkkal. Ilyen helyzet számos évjáratban kialakulhat….és valljuk be – a klímánk a szeszélyességéből adódóan – az ellenkezője is.

Talajszkenner vs. távérzékelés? Esetleg mindkettő?

A mi éghajlatunk alatt a megfelelő mélységű és minőségű talajszkennelés alapján történő zónalehatárolás és annak validálása után, egy kora tavaszi ásványinitrogén információ nagyon jó sziganalizációt (gyors előrejelzést) adhat az időbeni beavatkozáshoz, a várható N-igény kielégítésére. Az alkalmazott dózis kiegészítésének megalapozása már történhet bármilyen távérzékeléssel (drón, műhold, NDVI) vagy N-szenzorral és társaival, de az alapot, a felhasználandó nitrogénműtrágya-mennyiség gerincét Magyarországon korán kell kijuttatni és ehhez időben kell információhoz jutnunk. Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás elveit itt HASZONNAL alkalmazni lehessen, nehezen megkerülhető a talajszkennelés, amit a zónalehatároláshoz csak egyszer kell elvégezni (de akkor jól!!) és utána évekig, évtizedekig használható.

A talajszkennelés időben szolgáltat információt a döntéshozatal megalapozásához.

Mi az, ami ezek közül elérhető Agrofil-nél?

Az AgroField programunk mindenre kínál megoldást, belépőknek és haladóknak egyaránt. Ráadásul a program mögé már régen felsorakozott egy saját, nemzetközi szinten is elismert, nagyon erős fejlesztőcsapat és infrastruktúra. Folyamatosan fokozzuk a jelenlétünket a precíziós gazdálkodásban. Nálunk nem csak cél, hanem el is érhető a VALÓS HASZON.

Ha többet is szeretne tudni a témáról, látogasson el az Agrofi-SZMI Kft. honlapjára.