A mikrobiológiai készítményekkel történő talajoltás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai gazdák körében. A talajoltóknak számos pozitív hatása igazolt: a kezelések révén javuló talajszerkezet, a kiegyensúlyozott talajélet, a növekvő humusztartalom és a kedvezőbb vízgazdálkodás fokozza a növények stressztűrő-képességét.

Mivel a talajoltó baktériumok bizonyítottan támogatják a növények optimális fejlődését, ezért terméshozam növekedést és minőségi javulást tapasztalhatunk. Kevésbé ismert tény azonban, hogy széles körben történő alkalmazásuk a talaj szénraktározó képességének növelése által hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez is.

A talajélet intenzitását a giliszták jelenléte jelzi – fotó: Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége

A talaj szénraktározó képessége és a szén körforgása kulcsfontosságú szerepet játszik a globális klímaváltozásban. A talajban tárolt szén mennyisége, amely mintegy 2700 gigatonna, meghaladja a légkörben és az összes élőlényben együttesen tárolt szén mennyiségét. Ez a mennyiség körülbelül 240-szerese az éves emberi szén-dioxid-kibocsátásnak.

A szén körforgásának „gyors” része a következőképpen zajlik:

  1. A növények fotoszintézisük során szén-dioxidot kötnek meg a légkörből.
  2. Az elhalt növényi anyagokat a talajban élő mikroorganizmusok bontják le. Ezen folyamat során a lebomló szerves anyag egy része teljesen visszaalakul ásványi anyagokká, vízzé és szén-dioxiddá, amely visszakerül a légkörbe. A másik része humusszá alakul, amely a talajban raktározódik.
  3. A humuszanyagok bomlása – visszaalakulása ásványi anyagokká, szén-dioxiddá és vízzé – folyamatosan zajlik.

Ez a folyamat egy dinamikus körforgást alkot, amelynek részeként a talaj képes nagy mennyiségű szén-dioxidot megkötni és tárolni. Ha kedvezően avatkozunk be a talaj biokémiai folyamataiba, például a megfelelő talajművelési technikák alkalmazásával, az akár segíthet hosszú távon szén-dioxidot megkötni a légkörből, és elérni, hogy az hosszabb ideig ne kerüljön oda vissza. Ezáltal a talaj szerepe a klímaváltozás mérséklésében kiemelkedő lehet.


A talaj szénmegkötő képességének növelése érdekében számos stratégia létezik

Ilyen például a szerves anyagok talajba juttatása, a talaj eróziójának megakadályozása, a talaj pH-jának optimalizálása, vagy a talaj mikrobiológiai aktivitásának fokozása. A mikroorganizmusok – mint például a baktériumok, gombák – elősegítik a szerves anyagok lebontását a talajban.

Ez a folyamat növeli a talaj humusztartalmát, mert a mikroorganizmusok által termelt szerves anyag jelentős mértékben hozzájárul a talaj összes szerves anyagához. A humusz egy viszonylag stabil anyag, amelynek lebontása nagyon hosszú időt vesz igénybe – akár évszázadokat vagy évezredeket.

A talajban lévő szerves anyag (SOM) mennyisége bár kicsi (a legtöbb ásványi talajban kevesebb, mint 5%), mégis óriási biológiai jelentőséggel bír. Élelmet biztosít a mikroorganizmusok számára, tápanyagokat tárol, vizet tart vissza, mulcsként működik, talajjavító- és aggregálószerként is funkcionál. Ilyen módon a talaj szerves anyaga jelentősen hozzájárul a szén megkötéséhez.

A talajban élő mikroorganizmusok által lebontott szerves anyagokból származó szén-dioxid egy része a talajban marad, míg a másik része visszakerül a légkörbe. A talaj és az óceánok együttesen több mint a felét kötik meg a légkörbe kibocsátott szén-dioxidnak.

A mikroorganizmusok használata a mezőgazdaságban, mint bio termésnövelők, és bio növényvédő szerek, fenntartható és hatékony módszerek a növénytermesztésben. A mikrobiológiai készítményekkel történő talajoltás továbbá javítja a talaj szerkezetét és növeli a vízmegtartó képességét. Ezenkívül a mikroorganizmusok segítenek a tápanyagok felszabadításában és hozzáférhetővé tételében a növények számára, ami javítja a talaj termékenységét.

Mindezen tényezők hozzájárulnak a talaj szénraktározó képességének növeléséhez, ami hosszú távon segíthet a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében is.