A főigazgató emlékeztetett rá, hogy a 2010-es árvizek után árvízvédelmi koncepciók születtek, a természeti katasztrófa kivédése érdekében, 2014-től pedig tudatos öntözésfejlesztés indult meg az aszálykárok enyhítésére, amit az európai uniós pályázati források tettek lehetővé.
A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock
A most átadott rekonstrukció keretében elvégezték a Keleti-főcsatorna torkolati szakaszának kotrását, a tiszavasvári beeresztőzsilip rekonstrukcióját, a balmazújvárosi bukó felújítását. Hajdúszoboszlónál új duzzasztózsilipet, míg Bakonszegnél új vízleadó zsilipet építettek.
Láng István kiemelte, a magyar kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot szán öntözésfejlesztésre.
Vitányi István országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt egyebek mellett, hogy a közeli Derecskén folyó 3,5 milliárd forintos vízgazdálkodási beruházásnak köszönhetően 9000 hektár termőterület válik öntözhetővé.
Pajna Zoltán, a hajdú-bihar megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) a vízgazdálkodást olyan területnek nevezte, amellyel a teljes mezőgazdasági szerkezet képes megújulni. Reményét fejezte ki, hogy 2030-ra a kormány elképzelésének megfelelően minden gazda számára elérhető lesz az öntözéses gazdálkodás.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárkamara – NAK – megyei elnöke kiemelte, a vízgazdálkodás terén a legfontosabb a víz visszatartása, ugyanis több víz hagyja el délen az országot, mint amennyi északon beérkezik. Jelenleg 2 százalék az öntözhető terület nagysága az országban, míg az EU-ban 8 százalék – jelentette be, hozzátéve, ezen az arányon mindenképpen javítani kell.
A beruházást a kivitelezők nevében Kocsi Mihály jelképesen átadta Bara Sándornak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának, aki bejelentette, jövőre elkezdődik a Keleti-főcsatorna Körös-völgyi 40 km-es szakaszának rekonstrukciója, hazai forrásból.