Alig két napja számoltunk be arról, hogy az Európai Parlament egyes növényvédő szerek használatát 2030-ra a tervezett 50 százalék helyett 80 százalékkal csökkentené, most újabb részlet került napvilágra ezzel kapcsolatban.

növényvédelem

Az Európai Parlament várakozásai szerint a növényvédő szerek megadóztatása annyi bevételt hozna a tagállamoknak, hogy abból már finanszírozható lenne a biológiai növényvédelmi rendszerekre való átállás – fotó: pixabay.com

Új adót vezetnének be a növényvédő szerekre

Az Európai Parlament kiszivárgott jelentéstervezetében nemcsak a növényvédő szerek 2018-2020-as intervallumhoz viszonyított használatának 80 százalékos csökkentéséről van szó, hanem egy alternatíváról is, az úgynevezett integrált növényvédelemről.

A parlament szerint az európai termelők ezzel a növényvédő szerek használatának drasztikus korlátozása mellett is megfelelő védelmet tudnak kialakítani. Újdonság, hogy a költséges integrált növényvédelmi rendszerek kialakítását az EP – szemben az Európai Bizottság javaslatával – nem a Közös Agrárpolitika költségvetéséből finanszírozná, hanem a javaslat szerint a „fizessenek a szennyezők" elv szerint a növényvédő szerek után fizetendő új adó bevezetésével teremtene rá forrást.


Peszticidadó: ha drágább lesz a növényvédő szer, akkor előfordulhat, hogy nem is kell?

A dokumentumot Sarah Weiner osztrák zöldpárti EP-képviselő terjesztette elő, mondván, hogy az integrált növényvédelmi rendszerek elterjedése lehetővé tenné a növényvédő szerek használatának csökkentését 2030-ig.

Az integrált növényvédelmi rendszer ugyanis a megelőzésre alapoz, a Nébih definíciója szerint:

  • előtérbe helyezi a biológiai sokféleséget;
  • a természeti erőforrásokat megőrző gyakorlatokat;
  • kiváló minőségű, egészséges termékeket állít elő úgy, hogy a tevékenység biztosan jövedelmező legyen.

Kidolgozásához és elterjesztéséhez kellő szakmai ismeret, egységes megközelítésmód és harmonizált gyakorlat kell.  Az Európai Unió 2014-től kötelezően előírta és szabályozta ennek érdekében a növényvédő szerek fenntartható használatát és az integrált növényvédelem alkalmazását a tagországokban.

Az integrált növényvédelem ahelyett, hogy a kártevők megsemmisítésére fókuszálna, inkább a megjelenésük, vagy túlzott elszaporodásuk megakadályozására, azaz a megelőzésre összpontosít. A vegyszerek használata sem tiltott, de csak szükség esetén, korlátozott mennyiségben és korlátozott ideig lehet alkalmazni őket.

Az Európai Parlament várakozásai szerint a növényvédő szerek megadóztatása annyi bevételt hozna a tagállamoknak, hogy abból már finanszírozható lenne a biológiai növényvédelmi rendszerekre való átállás.

Jelentősen megemelkedhet a peszticidek ára

Az új adó miatt jelentősen emelkedne a peszticidek beszerzési ára, ami visszavetné a keresletet. A növényvédő szerek felhasználásával főként azok a kistermelők hagynának fel, akiknek most sincs nagy szükségük ezek alkalmazására. Bár már régóta kötelező lenne az integrált rendszerek használata, de az utóbbi években nem történt érdemi előrelépés a tömeges elterjedésükben.

Jelenleg már több tagállamban is különadót kell fizetni a növényvédő szerek után, például Dániában is, ahol az adó bevezetése után rövid idő alatt 18 százalékkal esett vissza a peszticidek iránti kereslet. A dán modell most példaként szolgál az EP számára.

Dániában minden növényvédő szer felhasználása után  adót kell fizetni, méghozzá egy többsávos rendszerben, ahol a környezetet és az egészséget jobban terhelő és kockázatosabb szerekre az adó mértéke jóval magasabb.

Az EP-javaslat szerint egységes uniós szabályt kellene elfogadnia a közösségnek a peszticidadó bevezetésére, az adó mértékére és az abból befolyt összeg felhasználására.

A lakosság és a civil szervezetek egyértelműen a minél fenntarthatóbb, vegyszermentes mezőgazdaság mellett állnak – fotó: pixabay.com

Nem lesz egyszerű kompromisszumos megoldást találni

Ennek az az egyszerű oka, hogy minden érintett szereplő más-más megoldást tart elfogadhatónak:

  • A gazdák és a termelői szervezetek szerint mivel nincs működő alternatíva a védekezésre a vegyszerek használatának drasztikus csökkentési terve jelentős hozamkiesést okozna. Emiatt aztán kivitelezhetetlennek tartják a parlamenti és a bizottsági javaslatokat. Ennek a francia gazdák hangot is adtak a napokban, amikor demonstrációt tartottak az Európai Bizottság friss jogerős ítélete miatt, ami egy növényvédő-használatát korlátozta.
  • Az Európai Bizottság megfelelőnek tartaná 2030-ig a kémiai szerek alkalmazásának az 50 százalékos csökkentését, de minden körülmény között ragaszkodik ehhez az értékhez, akkor is ha nincs alternatív növényvédelmi rendszer helyettük. Az átállásra külön forrást nem biztosítana, a gazdák támogatását a KAP keretéből kellene fedezni.
  • A tagállamok szakminiszterei a drasztikus lépésről még nem foglaltak állást. A növényvédő szerek kötelező visszafogását nem utasítják el, viszont a bizottságtól egy átfogó hatástanulmányt kértek, amelynek eredményei a tárgyalások további menetét érdemben befolyásolják majd.
  • Az Európai Parlament 80 százalékos csökkentést írna elő, és az átállást különadóból finanszírozná.
  • A szakértők véleménye nagyon megoszlik: a jelentéseik egy része nagymértékű hozamcsökkenést, a kártevők és a növénybetegségek elterjedését tekinti a legnagyobb veszélyforrásnak. Viszont olyan jelentések is léteznek, amelyek alátámasztják, hogy  a mostani felhasználás a méhekre érdemi veszélyt jelent, a méhcsaládok számának további csökkenése pedig világméretű katasztrófát okozhat.
  • A lakosság és a civil szervezetek egyértelműen a minél fenntarthatóbb, vegyszermentes mezőgazdaság mellett állnak.