A listákra azért van szükség, mert az ökológiai termelést szabályzó rendelet csak növényvédő szer hatóanyagokat és trágya alapanyagokat sorol fel, amelyekből készült termékek megfelelőségének megítélése a termelők számára sokszor nem egyszerű feladat – közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a honlapján.

Az ÖMKi kezdeményezésére a Nébih koordinálásában ezért 2016-ban létrejött az úgynevezett Öko Munkabizottság, amelynek tagjai – az illetékes hatóságok, az öko ellenőrző és tanúsító, illetve érdekképviseleti szervezetek és az ÖMKi – elbírálják a hazai engedélyokirattal rendelkező készítmények használhatóságát – írták.

ökogazdálkodás eper

A készítmények öko-gazdálkodásban való felhasználhatóságát a szakértők jogi és szakmai szempontból ellenőrizték – fotó: Shutterstock

Kiemelték, a Nébih öko szerlistára kerülés díjmentes, bárki kérelmezheti, de a termék gyártója/forgalmazója, vagyis az úgynevezett engedélytulajdonos hozzájárulása mindenképpen szükséges a bírálat elvégzéséhez.

Külön listán találhatóak az úgynevezett egyszerű anyagok, amelyek a növényvédelmet szabályzó rendeletben hatóanyagként elismerésre kerültek. Egyszerű anyag például a csalán, a zsurló, az ecet, a sör és a fűzfakéreg is.

A lista és minden anyaghoz részletes felhasználási útmutató is elérhető a Nébih vonatkozó oldalán.

Felhívták a figyelmet, hogy a listákon nem szerepelnek a felhasználható EK műtrágyák, ezekkel az anyagokkal kapcsolatban a gazdálkodók közvetlenül a tanúsító szervezetüktől tudnak felvilágosítást kérni. Az EK műtrágya rendelet hatálya alá tartozik sok természetes, és így az öko termelésben is felhasználható anyag, például egyes kálium- és foszfortrágyák, meszezőanyagok, gipsz és a mikroelem-trágyák.

Javasolták, hogy a minősített ökotermelők különösen figyeljenek a termékek pontos azonosítására, elsősorban a termékcsaládok különböző termékei esetén, valamint a növényvédelmi kezelést azonnal vezessék fel a gazdálkodási naplóba is.