Az Európai Parlament és a Tanács rendelete többek között az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szól. A rendelet fontos lépés az EU élelmiszer-biztonsági politikájának korszerűsítésébe, kötelezően és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban – olvasható az inventori.io oldalon.

A szabályozás előzménye az, hogy 2017 októberében „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” elnevezésű polgári kezdeményezést nyújtottak be az Európai Bizottságnak, melyet több mint egymillióan támogattak.

A kezdeményezés célja az volt, hogy kezdődjön egy jogalkotási folyamat a glifozát tartalmú gyomirtó szerek betiltását illetően. Egy másik kérelem célja pedig annak biztosítása, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek.

gyomirtás

A mezőgazdaságban dolgozók számára szinte nélkülözhetetlen a glifozát, a helyettesítő hatóanyagok kifejlesztése folyamatban van – Fotó: Agroinform

Ehhez kapcsolódóan a Bizottság elkötelezte magát, hogy jogalkotási javaslatot tesz annak érdekében, hogy javuljon az EFSA által végzett tudományos szakvélemény átláthatósága, minősége és függetlensége.

Mit garantál ez a rendelet?

Nagyobb átláthatóságot

Ez a rendelet javítja az élelmiszerekkel kapcsolatos uniós kockázatértékelés átláthatóságát és az állampolgárok számára nagy aggodalomra okot adó termékek széles körét fedi le. Az uniós kockázatértékelési folyamat elején az összes benyújtott tudományos tanulmányt és adatot proaktív módon nyilvánosságra hozzák. Ez egy könnyen hozzáférhető formátumban fog történni az EFSA weboldalán.

Függetlenséget

Ezek után olyan kutatások indításánál, melyek EU-s szintű engedélyeztetés bevezetését segítik elő, az érintett üzletvezetők vagy laboratóriumok kötelesek jelenteni a kutatásokat az EFSA weboldalán már a beadást megelőzően.

Ennek az intézkedésnek garantálnia kell, hogy az engedélyt kérő vállalatok minden lényeges információt benyújtsanak, és ne tartsák vissza a kedvezőtlen tanulmányokat.

Nagyobb nemzeti hatáskört

Nagyobb szerepet biztosítanak a tagállamoknak, ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a civil társadalom és az élelmiszerlánc érdekképviseletei is bekapcsolódnak az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) irányításába. Emellett a jogszabály előírja a tagállamok aktívabb részvételét az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tudományos kapacitásának elősegítésében.

A Bizottság által közzétett magyar nyelvű útmutatóról többet ITT olvashat.

Miért pont a glifozát?

Az agrártársadalom számára az 1970-ben bevezetett gyomirtó és deszikkáló szer közel 50 évig elfogadható volt, és általában nem tartották sokkal veszélyesebbnek a többi növényvédő szernél.

A fogyasztóknak a szer ártalmaitól való félelmét és ennek alapján a tiltakozást az USA-ban indított perek motiválták, amelyeket egészségkárosodás miatt egyes emberek kezdeményeztek.

Korábban egy német szakértő, Hans Rudolf Kiesgen arról írt hosszan, hogy a glifozát természetesen káros az egészségre és az élő környezetre, veszélyességét azonban a világ közvéleményének szemében erősen felnagyította az a tény, hogy az amerikai bíróság hatalmas összegeket ítélt meg a károsultak javára, és valószínű, hogy a megítélt összegek nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a glifozát igazi veszélyességével.

A glifozát betiltásával kapcsolatban számos heves vita alakult már ki, a Franciaországban kialakult helyzetről ITT írtunk, a németországi helyzetről pedig ITT.

Az is árnyalja a képet, hogy a Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) kutatói szerint nem is a glifozát az igazi bűnös, hanem a segédanyagok.