Az extrém túlfogyasztás miatt óriási veszély fenyegeti Európa vízkészletét. Vannak olyan országok, ahol a vízkészlet annyira megfogyatkozott, hogy a mezőgazdaság és az energiatermelés mellett kevésnek bizonyult az emberi fogyasztásra szánt víz is.

víz

Több országban vízkorlátozásokat vezethetnek be – fotó: pixabay.com

Tunéziában vízkorlátozásokat vezettek be

Vízkorlátozásokat vezettek be Tunéziában, a gazdasági válsággal és az évek óta tartó szárazsággal küzdő észak-afrikai országban a szabályozás vélhetően a mezőgazdasági szektort sújtja majd leginkább – adta hírül szerdán a The Guardian című brit napilap.

Az állami vízszolgáltató este 9 és hajnali 4 óra között zárja el a vizet, a mezőgazdasági minisztérium pedig megtiltotta a víz öntözési felhasználását, valamint betiltották az autómosást is.

Egy tuniszi lakos, Hajszem Házil a sajtónak nyilatkozva elmondta, az utóbbi két-három hétben már tapasztaltak vízkorlátozásokat, hozzátéve, hogy alig pár óra is nagyon nehéz víz nélkül.
"Mindezt már a hetvenes években előrejelezték, de senki soha semmit nem tett. A (2011-es) forradalom után a dolgok rosszabbra fordultak, az egymást követő kormányok pedig csak ígérgettek" - mondta Dzsamel Dzsridzser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) környezetvédő szervezet észak-afrikai irodavezetője.

Tunéziában a víztározók töltöttsége becslések szerint 30 százalékkal elmarad a kívánt mennyiségtől, a Szidi Szálem-i tározó pedig, amely a többi között Tunisz vízellátását is biztosítaná, alig 16 százalékos telítettségen áll.

Tunézia vízellátásának régóta fontos része a csapadék, az évek óta tartó szárazság miatt azonban egyre kevesebb eső esik, s az előrejelzések szerint 2050-re legalább további négy százalékkal csökkenhet az évi csapadékmennyiség. Problémát jelent a vízellátórendszer infrastruktúrája is, elsősorban a csövek elöregedése. A WWF szerint a szivárgás miatt a meglévő vízmennyiség mintegy 30 százaléka tűnik el, mielőtt a csapokba kerülne.

Bár a vízhiány a háztartásokat is súlyosan érinti, a nehézségek leginkább a mezőgazdasági szektort sújtják, amely az ország vízfogyasztásának 75 százalékáért felelős.

Mohammed Rdzsajbíja, a mezőgazdászok szakszervezetének egyik munkatára a múlt héten katasztrofálisnak nevezte az aszályt, és elmondta, hogy az idei év gabonatermése várhatóan a tavalyi egyharmada lesz csupán, azaz alig 200-250 tonnára számítanak, szemben a 2022-es 750 ezer tonnával. A vezetés a probléma megoldását új kutak létesítésében, szennyvíztisztításban, valamint a tengervíz sótalanításában keresi, mindezek azonban nem nyújtanak rövid távon megoldást a válságra – írja az MTI


Egyre nagyobb veszély fenyegeti a vízkészleteket

Az Euronews számolt be az ausztriai Grazi Műszaki Egyetem friss tanulmányának eredményeiről, amiből kiderült, hogy Európában már 2018 óta szárazság uralkodik, a kutatók szerint a vízhelyzet mostanra nagyon bizonytalanná vált.

A kontinens országai vízhiánnyal küszködtek a tél folyamán is, a készletek ebben a jellemzően csapadékos időszakban sem tudtak helyreállni. Aggodalomra ad okot a helyzet Észak-Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban is akár az emberi felhasználásra, a mezőgazdaságra és az energiatermelésre szánt vízellátásról van szó – írja az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) az európai aszályokról szóló legfrissebb jelentése.

A JRC szerint az idén is szélsőséges nyarat élhet át Európa és a mediterrán térség, az Európai Bizottság azt vetíti előre, hogy a nyár még szárazabb lehet, mint a korábbi években, a történések szempontjából az elkövetkező hetek csapadékmennyisége döntő fontosságú lehet.

locsolás

Franciaországban az idén már több tartományban rendeltek el aszályriasztást – fotó: pixabay.com

Tilos a locsolás, takarékoskodni kell

Franciaország szinte valamennyi megyéjét érintette a vízkorlátozás a tavalyi szárazság idején, az ivóvízellátással több mint 700 településnek támadtak nehézségei.

Idén már több tartományban rendeltek el aszályriasztást, folyamatosan arra ösztönözve a lakosokat, hogy a rendelkezésre álló vízzel minden módszert bevetve takarékoskodjanak. A kijelölt területeken élőknek nem lehet locsolni a pázsitot, feltölteni az úszómedencét, vagy öntözni a veteményest, gyümölcsöst.

Az év elején Christophe Béchu francia környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a válságra való tekintettel a kormány aszályellenes terven dolgozik. Álláspontjuk szerint a napi 150 literes átlagos vízfogyasztás fejenként nem fenntartható, így minden iparágat arra szólított fel, hogy csökkentsék a vízfelhasználást, és felhívta arra is a figyelmet, hogy korlátozások bevezetésére lesz szükség.

kiszárad

Rossz a helyzet Olaszországban is, ahol a Pó folyó vízszintje rekordalacsonyra csökkent – fotó: pixabay.com

Spanyolországban a szinte teljesen csapadékmentes tél után, tombol az aszály, legjobban az ország északkeleti része érintett. Katalóniában a Sau víztározó teljes kapacitásának 9 százalékán áll, emiatt veszélyben van a Barcelona területén élő hatmillió ember ivóvize is.   Több településre már most is tartálykocsik szállítanak vizet a lakosságnak.

Hasonlóan rossz a helyzet Olaszországban is, a Pó folyó vízszintje rekordalacsonyra csökkent: a helyiek a 10 méter mély kutakból nyerik a vizet, de ezek idővel a talajvíz csökkenése miatt kiszáradhatnak. A környéken élők számára ez megélhetési problémákat okozhat, hiszen kút nélkül sem az állattartás, sem a termelés nem kivitelezhető. Mindez komoly veszélyt jelenthet az élelmiszerellátásra.

Ráadásul Olaszországban nem a csapadékhiány az egyetlen probléma, hanem az is, hogy az olasz vízvezetékek a szállított vízmennyiség 42 százalékát elveszítik a szivárgások miatt.