A Nébih jelentése szerint összesen 43 823 hektáron (szemlélt terület) szaporítottak kalászos gabonát 2022-ben, ebből 41 879 hektár kapott alkalmas minősítést. Az előző évhez viszonyítva ez 5,5 százalékos területcsökkenést jelentett. A felhasznált fajták száma 394 volt. Az őszi és tavaszi kalászosok szaporítóterületének aránya 9:1-hez alakult, amennyiben a homoki zabot a tavaszi vetésűekhez soroljuk. A kalászosok közül továbbra is a legnagyobb területen, 24 691 hektáron vetettek vetőmagcéllal őszi búzát, de szaporítóterülete 9,3 százalékkal visszaesett 2021-hez képest. Az előállított fajták száma 182 volt (tavaszi búzával együtt) – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.

A 174-féle előállított őszibúza-fajtából a rangsor első öt helyezettje közül három hazai nemesítésű fajta volt 2022-ben, amely a szaporítóterület 31,3 százalékát adta – húzzák alá.

Rámutatnak, hogy az őszi árpa szaporítóterülete az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2022-ben 7738 hektáron történt az alapanyag-előállítás, ez az elmúlt évhez képest további 14,5 százalékos emelkedést jelentett. A 2023-as nem végleges adatok szerint újabb 3500 hektárral bővült az őszi árpa szaporítóterülete. Ezzel szemben a tavaszi árpa vetőmag-előállító területe továbbra is csökkent. Az őszi árpa és a tavaszi árpa szaporítóterületének aránya 10:1-hez alakult.

Kukoricát 28 327 hektáron szaporítottak 2022-ben, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 93 718 tonna került 335 fajta felhasználásával. Ebből 4 fajta szuperelit, 48 fajtaelit, míg 286 fajta HF1 szaporítási fokkal rendelkezett. A kukorica vetésterülete 2023-ban 746,3 ezer hektár volt, ehhez 21 kg/hektár vetőmagnormával számolva 16 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges, a fémzárolt volumen közel egyötöde fedezi a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 2023 szeptemberéig mintegy 37,6 ezer tonna kukorica-vetőmag került exportra. Kukoricavetőmagot a legnagyobb arányban Jász-NagykunSzolnok és Békés vármegyében állítottak elő – derül ki a jelentésből.


Napraforgót 2530 hektáron állítottak elő 2022-ben, másfél százalékkal nagyobb területen, mint 2021- ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 25 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták elsődlegesen I. szaporítási fokkal rendelkeztek, az elit és szuperelit fokozat nem érte el a fél hektárt sem. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. A szezonban 2910 tonna vetőmagot állítottak elő, fémzárolásra pedig 6500 tonna került. 2023 tavaszán 676 822 hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2 százalékkal kisebb  területen. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét biztosította a 2023-as évi napraforgó-vetőmag igénynek, amennyiben 8 kg/ha vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 3700 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére – összegzi a jelentés.

Indexkép: Shutterstock