Agrárpolitika

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Ez komoly? Az EU megfelezné a magyar támogatást 2010.05.03. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2013 utáni reformja során új támogatási rendszert vezetne be Brüsszel. Több terv körvonalazódik, az egyik kimondottan hátrányos lenne Magyarország számára. A kiszivárgott számok alapján egyszerűen elveszne a mezőgazdaságnak szánt támogatások fele! Az EU hivatalos állásfoglalását a Közös Agrárpolitika fő irányairól és sarokszámairól csak több hónap múlva hozzák nyilvánosságra, egy dolog azonban már most bizonyosra vehető: a területalapú támogatások (SFP) jelenlegi sémája alapos felrázásra szorul. Az is világos, hogy mindkét jelenleg alkalmazott pillért fenn kell tartani – olvasható az Agrár Európa hírleveléből. A tagországok azonban egyelőre messze vannak attól, hogy egységesen képzeljék el a folytatást. Két politikai tényező ugyanis amellett szól, hogy az SFP rendszert a jelenlegi formában lenne célszerű megőrizni. Egyrészt a Közös Agrárpolitika új változatának indokolhatónak kell lennie az európai közvélemény előtt, másrészt pedig a 12 új tagország egyre hangosabban tiltakozik a támogatási arányoknak a számukra hátrányos megkülönböztetése ellen. A támogatási szintek kiegyenlítése azonban nem biztos, hogy igazságosabb helyzetet teremtene bár az – egyszerűsége révén – uniós szinten több millió eurós adminisztrációs költségmegtakarítással járhatna együtt. Ugyanakkor viszont egy ilyen módosítás aligha tekinthető igazságosnak, mivel – bevezetése esetén – pl. a Görögországnak járó támogatás több mint 50 százalékkal csökkenne, az egyik legszegényebb tagországnak, Bulgáriának 67 százalékkal kevesebb jutna, Lettország pedig a jelenleginél 61 százalékkal többet kapna. Emellett, a javaslatban szereplő új rendszer torzításokat eredményezhetne az egyes szektorok között, nevezetesen a kertészetnek 70 százalékkal nagyobb nyereséget biztosítana, viszont 15 százalékkal csökkentené a tejszektornak járó támogatást, amelyek közül az utóbbi jelenleg szóba sem kerülhet. Fentiek alapján a tagországok a Bizottsággal együtt későbbre halasztották az új támogatási rendszerről kialakítandó döntést. Az új rendszer esetleges bevezetése után az egyes tagországoknak járó támogatásokat az adott országok GDP értékeihez viszonyítva a fenti táblázat szemlélteti. Az EU javasolt hektáronkénti mezőgazdasági támogatásai, az EU átlagos területalapú kifizetései szerint kalkulálva és vásárlóerő-paritás (PPP) alapján kiigazítva FORRÁS

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Üdv Mindenkinek. Egyszer már feltöltöttem, de íme tessék újra. "Vis maior igazolással rendelkező gazdákat polgári perben sem lehet meghurcolni. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a mezőgazdaságot sújtó vis maior esetek kezeléséről. A Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tőlük. A minisztérium kiáll a gazdák mellett, és a felvásárlókat felszólítja a törvény betartására. A minisztérium információi szerint egyes terményfelvásárlással foglalkozó vállalkozások nem fogadják el a gazdák vis maior (szélvihar, jégeső, belvíz, árvíz) igazolását, és kötbér megfizetését, illetve terményt követelnek a velük szerződésben álló gazdálkodóktól. A termelők emiatt a fizetésképtelenség határára sodródnak, hiszen a termésük nagy része, de akár teljes mennyisége is megsemmisült. A Vidékfejlesztési Minisztérium tudatában van annak, hogy egyedi szerződések megítélése a bíróság, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, azonban jogot formál arra, hogy amennyiben agrárpolitikai célkitűzéseivel ellentétes kereskedelmi gyakorlatról szerez tudomást, álláspontját a széles nyilvánossággal is megismertesse. A Vidékfejlesztési Minisztérium – az érintett gazdák, gazdálkodók kérésére – ismételten kinyilvánítja azon álláspontját, miszerint a vis maior igazolással rendelkező gazdákat, gazdálkodókat, valamint az igazolásokban megjelölt területeket nemcsak a támogatások igénybevételével összefüggő, hanem más – ide értve a polgári jogviszonyokat is – eljárásokban is vis maior esemény által sújtott gazdának, gazdálkodónak, valamint területnek tekinti. Ezt a minisztériumi álláspontot a bírói gyakorlat is alátámasztja. A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz számos bejelentés érkezett arról, hogy az idén, tavasszal a felvásárlók a 2010. évi termésre úgy kötöttek adásvételi szerződést, hogy az áru valójában még meg sem termett. A Ptk. rendelkezései értelmében a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebben az időpontban az érintettek a kereskedelmi gyakorlat szerint 2010. évi termésű gabonafélékre legfeljebb szállítási, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köthettek volna. Információkat kaptunk arról is, hogy több felvásárló a nem teljesítő gazdákat, gazdálkodókat kötbér megfizetésére kívánja kötelezni. A Ptk.246.§ (1) bekezdése értelmében kötbér csak a kötelezettnek felróható magatartás esetén követelhető. Az igazolt vis maior eset mentesíti a kötelezettet a kötbér megfizetése alól. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben a vis maior miatti károkozás csak a termés egy részét érintette, az érintett gazdáknak, gazdálkodóknak szerződéseiket arányosan teljesíteniük kell. " LINK !!!

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

moly

2014. október 15., csütörtök 11:43

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 42/2009. (IV. 07.) számú KÖZLEMÉNYE az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható 2008. évi kiegészítő támogatás kifizetésének feltételeiről és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének szabályairól I. A közlemény célja A 2008. évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet alapján a támogatás kifizetéséhez az alábbiakban részletezett jelentéseket kell elkészíteni és benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). II. Az energianövények termelőire vonatkozó jelentési kötelezettség A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyagnak az elismert piaci szereplőhöz történt leszállítását követően az alábbi nyomtatvány benyújtásával: 􀂃 K0950 számú formanyomtatvány – Jelentés a betakarított alapanyag mennyiségéről és szállításáról (1. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Figyelem! A jelentést alá kell írnia mind a termelőnek, mind az elismert piaci szereplőnek. A Felek együttes aláírása nélkül a jelentés érvénytelen! III. Az elismert elsődleges feldolgozókra és elismert felvásárlókra vonatkozó jelentési kötelezettségek a) Az elismert piaci szereplők között történő alapanyag átadásról (eladásról) az alapanyag értékesítője (eladója) értesíti az MVH-t az alábbiak szerint: 􀂃 K0952 számú formanyomtatvány – Jelentés az átvett alapanyag értékesítéséről (2. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: a jelentéseket – az eladásokat követően – folyamatosan lehet benyújtani Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagok eladását úgy szükséges ütemezni, hogy biztosítva legyen az alapanyagnak legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig történő elsődleges feldolgozása! b) Az elsődleges feldolgozóknak az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet); 􀂃 K0954 számú formanyomtatvány – Végtermék előállítási adatai (4. számú melléklet). A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a szerződésekben meghatározott végtermékké! V. Az alapanyag saját üzemben történő felhasználásának szabályai az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 8. fejezetének 7. szakasza értelmében Azon termelőknek, akik az energetikai célból termesztett energianövényeket saját mezőgazdasági üzemükben használják/dolgozzák fel, a következő feltételeket kell teljesíteniük: i. Kizárólag az alábbi KN-kódú alapanyagokat használhatják fel: − ex 0602 90 41 rövid vágásfordulójú fák − 1201 00 90-, − 1205 10 90-, − 1205 90 00-, − 1206 00 91-, − 1206 00 99 KN kódú gabonafélék és olajnövények. ii. Az alapanyag feldolgozásának/felhasználásának kötelezettsége elsődlegesen a tüzelőanyagként saját mezőgazdasági üzemük fűtésére, a mezőgazdasági üzemben energia vagy bioüzemanyag előállítására, illetve az üzemük területén betakarított összes alapanyag a 2711 29 00 KN kód által szabályozott biogázzá történő átalakítására terjed ki. iii. A termelő köteles az alapanyag felhasználásáról, alapanyag fajtánként külön nyilvántartást vezetni, amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: − alapanyag-készlet adatait, − a felhasznált alapanyag és az abból kapott végtermékek, társtermékek és melléktermékek típusát és mennyiségét, − a feldolgozás során keletkező hulladék típusát és mennyiségét, − megsemmisített mennyiségeket és a megsemmisítés okait. A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyag leszállítását követően az alábbiak szerint: 􀂃 K0951 számú formanyomtatvány – Beszállítási nyilatkozat (saját felhasználású alapanyag esetén) (5. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Az alapanyagot saját mezőgazdasági üzemükben felhasználó termelőknek az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat a betakarítás évét követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a saját felhasználásról szóló nyilatkozatban meghatározott végtermékké! VI. Reprezentatív hozam teljesítése Annak érdekében, hogy a termelő az energianövény kiegészítő támogatásra jogosulttá váljon, teljesítenie kell minden szerződött növénykultúrára vonatkozóan az FVM által előírt – megyei bontású – reprezentatív hozamokat (6. számú melléklet). A 2008. évre vonatkozó reprezentatív hozamok megtekinthetőek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben a termelőnek több megyében is található azonos növénykultúrával bevetett területe, akkor a reprezentatív hozamok az adott megyé(k)hez tartozó percellá(k)ról beszállított alapanyagok alapján kerül kiszámításra. VII. A közlemény hatálya Jelen közlemény az MVH honlapján történő közzététele napján lép hatályba. VIII. Kapcsolódó jogszabályok és közlemény − a Tanács 2003. szeptember 29.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1782/2003/EK rendelete; − a Bizottság 2004. október 29.-i, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelete; − a Bizottság 2004. április 21.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelete; − a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; − a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet; − a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet; − az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet; − a 2008. évi területhez kapcsolódó támogatások kérelmének benyújtásáról szóló 55/2008. (IV. 30.) számú MVH közlemény. További információ a www.mvh.gov.hu honlapon található, valamint az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhető. Budapest, 2009. április 7. Margittai Miklós elnök

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Változások a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) szabályozásában 2011. április 27. 8:57 Az elmúlt évek tapasztalatai és a gazdák visszajelzései alapján a minisztérium több ponton megváltoztatta a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszerét. Az új rendelet módosítja a vetésváltási szabályokat. A gazdálkodó például ugyanazon a területen négy egymást követő éven keresztül termelhet vetőmagtermesztés céljából hibridkukoricát. A változtatás szerint ugyanazon a területen egymást követő évben nem termeszthető a burgonya, a napraforgó, a káposztarepce, a szójabab, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye. További újdonság, hogy a két évig termelhető kultúrák köre kiegészül a zabbal és a cirokfélékkel. A rendeletmódosítás pontosítja a gyommentes állapot fogalmát, egyértelműsíti az öntözési célú vízhasználat előírását, tisztázza a kunhalmok – a mesterségesen létrehozott védett dombok - területén a fafelhasználás kérdését. A rendelet április 23-tól hatályos. Az EU 2003-as közös agrárpolitikai (KAP) reformja bevezette a kölcsönös megfeleltetést (KM), amely a termeléstől elválasztott közvetlen támogatások új egységes szakmai feltételrendszere. A KM meghatározza az uniós mezőgazdasági termelésre vonatkozó kötelezettségeket és előírásokat, a szabályok betartását, ellenőrzését és a meg nem felelés esetén, szankciók alkalmazását. A közvetlen támogatási kifizetések így elősegítik a környezet megóvását és a mezőgazdasági földterület jó ökológiai állapotának megőrzését. A KM követelményrendszere két nagy részre osztható. A KM egyik része a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), amely az uniós rendeletekben és irányelvekben foglalt természetvédelemre, környezetvédelemre, állatjelölésre, élelmiszerbiztonságra, állatjólétre, állategészségügyre vonatkozó követelményeket tartalmazza. Másik része a HMKÁ, amely a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását határozza meg. A HMKÁ előírásainak be nem tartása a támogatási összeg csökkenésével jár. A HMKÁ kereteit az Európai Unió határozza meg, de a tagállamok szabadon kidolgozhatják a részleteit. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)