A témával kapcsolatban a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság osztott meg figyelemfelhívó posztot a Facebook-on. Mint ebben írták: a száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease – FMD) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely komoly veszélyt jelent a mezőgazdasági állattartásra, de egyre inkább felértékelődik a vadon élő állatok – különösen a vaddisznók és szarvasfélék – szerepe is a vírus terjesztésében.

A vadon élő állatok is hordozói lehetnek

Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászati és vadgazdálkodási vezetője elmondta: a száj- és körömfájás nemcsak a háziállatokat – szarvasmarhát, juhot, sertést és kecskét – érinti, hanem a vadon élő párosujjú patásokat is, így a szarvasokat és vaddisznókat. Bár a vadállomány körében a betegség gyakran kevésbé súlyos lefolyású, a háziállatokra gyakorolt járványügyi kockázat kiemelkedő.

A vadon élő patásokkal való közvetett vagy közvetlen kontaktus növeli a fertőzés esélyét a haszonállatok körében, különösen, ha a betegséget nem ismerik fel időben vagy nem történik meg a hatékony karantén és vakcinázás.

A vaddisznók kiemelt kockázatot jelentenek

A vaddisznókat különösen veszélyes hordozóknak tartják, mivel nagy területeket járnak be és fertőzött házi sertésekkel, takarmánnyal vagy vízforrásokkal érintkezve terjeszthetik a vírust. Vírusürítésük nyálon, ürüléken vagy testnedveken keresztül történik, és a fertőzés szennyezett eszközökön, ruházaton, cipőn keresztül is átkerülhet az állattartó telepekre.

Járványvédelmi intézkedések és vadgazdálkodási hatások

Európában a FMD szigorúan ellenőrzött betegség, így egy esetleges járványkitörés során a hatóságok gyors beavatkozása elkerülhetetlen. Ez érintheti a vadászatot, a vadhús-kereskedelmet, valamint az érintett térségek állattenyésztési és természetvédelmi tevékenységeit is. Mint rámutatott: a vadhús-felvásárlás árai máris esni kezdtek, s egyre több, előre bejelentkezett osztrák vendégvadász mondja vissza őzbakvadászatát.


A sertéstenyészetek és a vaddisznó-populáció közötti kapcsolat minimalizálása kiemelten fontos. Ezt megfelelő kerítések, szigorú biológiai biztonsági szabályok és a vadhús szigorú ellenőrzése révén lehet elérni. Ez az időszak minden érintettől nagyobb odafigyelést igényel, bár – mint azt Hohmann Endre hozzátette, a neten keringő videók tanúsága szerint a föld felszíne fölé kerülő tetemekre bizonyosan rájárhatnak éjszakánként a ragadozók, például rókák, sakálok. Ezek aztán jó eséllyel viszik tovább a vírust.

Emberre nem veszélyes, de közvetítő lehet

Fontos megjegyezni, hogy az ember nem betegszik meg az FMD-vírustól, még fertőzött vadhús elfogyasztása esetén sem. Azonban az ember közvetítőként szerepet játszhat a vírus terjesztésében: cipőjén, ruháján vagy vadászfelszerelésén keresztül tudja továbbvinni a kórokozót háziállat-állományokra.

Ezért a vadászoknak, vadhúsfeldolgozóknak, természetjáróknak járványos időszakban különösen körültekintőnek kell lenniük, betartva minden higiéniai előírást – hangsúlyozta újra.

Indexkép: Pixabay