Baktériumölő szer

Holmer

2024. június 25., szerda 12:03

A végrehajtási rendelettel sokminden meg fog változni...azthiszem nem éppen a javunkra: Változások lesznek a növényvédő szerek felhasználásában és árusításában is, két forgalmi kategóriát hoznak létre. A nagyobb termelőknek valószínűleg növényvédelmi szakirányítót kell majd alkalmazniuk.A bevethető hatóanyagok ötödével csökkennek, ez legfőképpen a gombaölő szereket érinti.

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Üdv Mindenkinek. Nem tudom kinek hogy, de mivel akác minimális lett. de kárpótolt mindezért a vegyes, az bőven lett. Ettől függetlenül viszont, úgy gondolom hogy ha nehezen is de el kell hogy férjen egymás mellett a méhészet és a produktív földművelés, eddig is , évszázadok alatt ez működött,akkor ma is kell működjön. Tessék egy kis olvasnivaló: "Növényvédelem és a méhek A növényvédelem és a méhészet célja jórészt azonos: a minőségi termelés biztosítása. A méhek a rendszeres, megbízható pollen-átvitellel elősegítik a magkezdemények kifejlődését, a növényvédelem pedig igyekszik megvédeni a termést a termelők és fogyasztók javára. Az azonos irányú törekvés teljes összhangot feltételez, ám, sajnos ez a kívánatos harmónia nem valósul meg mindig. Ennek oka, hogy a növényvédő szakemberek olykor nincsenek tekintettel a méhekre, másrészt előfordul, hogy a méhészek sem ismerik fel a méheket, méhészeti termékeket károsító veszélyeket. Általános az a vélemény, hogy a méhészkedésre csak a rovarölő szerek lehetnek veszélyesek. Ez általában igaz, de a riasztó hatású inszekticideket elkerülhetik a méhek, mert már olyan hígításban megérzik, ami még nem mérgező, és akkor elmenekülnek a permetezett területről. Ez a hatás megfigyelhető volt háti permetezőgéppel kijuttatott nikotin esetében, viszont a levegőből permetezett piretroidokat még ha van is riasztó képességük, a méhek ne tudják elkerülni. Általános az a vélemény is, hogy bizonyos alacsony töménységben kijuttatott inszekticid vegyszer nem árt a méheknek. Ez az önmegnyugtató nézet félrevezető, mert a méhek számára nem halálosnak (szubletálisnak) mutatkozó hígítás a káros rovarokra sem lesz hatással. Másrészt ha egy nagymértékben hígított rovarölőszert más típusú méreggel kevernek – összegző hatásra – bekövetkezik a méhelhullás. Franciaországban végzett permetezés alkalmával 0,125 g/ha dózisban használtak deltametrint (inszekticid). Ez a szubletális adag 96 óra alatt nem is okozott szignifikánsabb, magasabb elhullást (mortalitást), mint a permetezetlen területen tapasztalt elhullás. Amikor viszont 25 g/ha pochlorázt (fungicid) a deltametrinnel kombinálva juttattak ki, az első 24 órában 73,2%-ra nőtt a méhek elhullása. A növényvédő szerek nem csupán a méheket pusztítják, hanem közvetlenül szennyezik a virágokat is. Amikor egy kísérletben csak 210 ml malathiont permeteztek ki hektáronként (ULV módszer) a káposztatáblára, akkor 1 km-ig 1-43%-os méhpusztulást mértek, de ugyanakkor a malathion kimutatható volt a káposzta virágporcsapdába került pollenjében és a kinyílt virágokban a permetezést követő 12 órában. Ám nehogy azt gondolják, hogy csak a rovarölőszerek, vagy a velük együtt kijuttatott gombaölőszerek lehetnek károsak a méhészetre. Lengyel kutatók alaposan megvizsgálták a herbicidek hatását. A kijuttatást követő 9. napon elemezték a glifozate, a fluszitop és az MCPA hatását a méhek pusztulására. A kapott mortalitási arány sorban 11,06; 8,7 és 3,3%-os volt. Az MCPA (belsőleg hat) mutatkozott az eredeti töménységben a legkedvezőbbnek, de amikor töménységét 1,0%-ig emelték, akkor az általa okozott pusztulás ötszörösére fokozódott. Kanadai tudósok egy tábla takarmánylucernát 4 éven át minden tavasszal gyomirtóztak (Metribuzin nevű herbiciddel). Megállapították, hogy a lucerna szignifikánsan kevesebb nektárt termelt és benne csökkent a cukortartalom. Lehetséges, hogy más növény, vagy más gyomirtószer ettől eltérő eredményt adna. Az biztos, hogy a konkurensek hiánya pozitív hatású, a gyomok ellen védekezni kell, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt hogyan tesszük. A műtrágyák is okozhatnak méhpusztulást. Lengyelországban (Wroclaw) urea és ammonium-szulfát műtrágyázást követően határozott méhpusztulást észleltek. A harmatban, a kerékvágások vizében oldott műtrágyák felszívása okoz „akcidentális” mérgezést. Természetesen előnyös a tápanyagpótlás, de ebben a vonatkozásban sem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk. A világ bonyolult. A növényvédelem és a méhészkedés sem egyszerű. Egy Angliában végzett felmérés szerint ott 30-féle növényvédelmi hatóanyag szokott méhmérgezést előidézni. A teljesség kedvéért rá kell mutatnunk arra, hogy a méhek nem egészen védtelenek az őket ért mérgezésekkel szemben. A peszticid-támadásra ők detoxikáló enzimek termelésével válaszolnak. Ezeket összefoglalóan MFO (mixed function oxidases) jelzéssel illetjük. Ennek mennyisége a méh testében tájékoztat a környezet szennyezettségéről. Így is, de egyszerű megfigyeléssel is megállapíthatjuk a terület vegyi tisztaságát, méhészkedésre való alkalmasságát. Valójában a méh kitűnő környezeti indikátor. A szelíd, az ökologikus növényvédelem hatásos, és emellett kíméli a méheket. Ezért harmonikus a viszony a biokertészek és a bioméhészek között. dr. Szalay László" Forrás: http://goo.gl/pmPbgJ

gergő07

2014. október 15., csütörtök 11:43

Előírások a rovarölő szerrel csávázott vetőmag pneumatikus géppel történő vetésére a méhek védelme érdekében Syngenta VETÉS ELŐTT: Rendszeresen ellenőrizze és tartsa karban, vetés előtt gondosan állítsa be a vetőgépet ! A csávázott vetőmag felülkezelése tilos, mert ez fokozza a leporlás kockázatát! A vetőmagos zsák alján esetlegesen felgyülemlő port ne töltse a vetőgépbe! A porral szennyezett vetőmag zsákot veszélyes hulladékként kell kezelni! VETÉS KÖZBEN: Meg kell akadályozni avetőmagról esetlegesen ledörzsölődő por elsodródását a szomszédos virágzó kultúrákat látogató méhek védelme érdekében! Direktvetés esetén, a táblán előforduló virágzó növényeket a vetés előtt el kell távolítani. Erős szélben ne vessen csávázott vetőmagot. A vetés során ügyeljen a vetőmag norma és a haladási sebesség betartására. Pneumatikus vetőgépek esetében a magokról esetlegesen ledörzsölődő portmegfelelő csővezetékkel (deflektorral) a talajfelszínre vagy a barázdába kell vezetni. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR DEFLEKTOR használata 2010-től KÖTELEZŐ a pneumatikus vetőgépekhez EU Bizottság 2010. április 28-i határozata szerint. Magyarországon 2010. októberétől a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szer engedélyokiratok előírása szerint. Az EU Fenntarthatósági Irányelvének megfelelően 2012. decemberében közzétett Nemzeti Cselekvési Terv szerint. Válasz #3642 hozzászólásra

kissviktor

2014. október 15., csütörtök 11:43

Amistar szerintem jó szer, bár nem használtam még, de elég sok mindenre ajánlják, akkor gondolom rossz nem lehet! Mi Cuproxat Fw-t és Curzate R-t alkalmazunk. Épp ma adtuk neki az utolsó adag Curzate R-t. Tripsz ellen jó szer a Laser. 0,3 liter/400-500liter víz/ha. 1 liter kb 50.000ft. Actara. Nem hittem el amikor kiszámoltam, hogy a helyes dózis mennyibe is kerülne 1 hektárra levetítve! Pl Actara 200 g/100 l víz....számoljunk csak. Egy 250g-os Actara kb 20ezer ft...akkor mennyi kell 1 hektárra??Nah inkább nem is folytatom :D Dimetoát tartalmú rovarölő szerek pl: Danadim Progress vagy Bi58 is jó tripsz ellen. Érdemes konzultálni növényvédelmi szakemberrel, kiválasztani a legjobb megoldást. Figyelni kell természetesen azt is, hogy mi engedélyezett vöröshagymában és mi nem, nehogy ebből baj legyen. pl Reldan 40Ec volt jó rovarölő, de idén már nem lehet alkalmazni. Reldan 22ec van helyette, ami fele hatóanyagot tartalmaz és betiltották vöröshagymára. Szóval figyelni kell! Érdemes a mindenkori aktuális szerjegyzéket beszerezni.

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

A Magyar Kukoricaklubtól... " Mire ügyelj az idei kukoricatermésed érdekében? Ha hiányos a kelés, még nem biztos, hogy a vetőmag minősége volt gyege - kapard ki a hiányhelyen a magot, lehet, hogy megtalálod a kártevőt! A hiányos kelést szabad szemmel nem látható kártevő is okozhatja - kérd ki szakértő véleményét, vagy küldj mintát vizsgálatra! A későbbi vetések hiányos kelésének is oka lehet, hogy a lehűlés miatt nem képesek kijönni a gyengébb kelési erélyű magok. A sok csapadék kimoshatja a nitrogént a gyökérzónából, ezt tápkultivátorozással pótolni kell! A lehűlés átmenetileg gátolhatja a foszforfelvételt - foszfort is tartalmazó levéltrágya használata csökkentheti a hiányt a növényben! A tápanyaghiánytól, hidegtől, levegőtlenségtől és szélveréstől gyötört kukorica meghálálja a szakszerű többlet gondozást - kérd szakértő segítségét a a megfelelő intézkedéshez! A már kikelt kukorica torz, rendellenes, satnya fejlődését ne fogd egyértelműen az időjárásra - fritlégy és más kártevők is közrejátszhatnak a tünetek kialakulásában, tetemes veszteségeket okozva! Ha meggyőződtél a valódi okról, további károkat előzhetsz meg! A hideg, csapadékos időjárásban károsító hatásúak lehetnek a hormonbázisú hatóanyagot is tartalmazó gyomirtó szerek - használatuk előtt kérd ki szakértő véleményét! A csapadékos időjárás hatására elgyomosodnak a posztemergens permetezére tervezett vetések, lehetőséget adva a vetési bagolylepke betelepülésének - adj rovarölő szert is a permetléhez! A szer helyes megválasztásához kérd ki szakértő véleményét - a kukoricatáblán, ne az irodájában! Ne taposd feleslegesen a sorközöket -csak akkor végezz növényápolást, ha a talaj is megfelelő állapotban van! A kukoricamoly és a gombaspóra az el nem bomló szármaradványban telel! Ha sok a lebomlatlan szármaradvány a területen - ide értve a kukorica elővetemányű más kultúrákat is - vizsgáltasd meg laboratóriumban a várható fetőzés mértékének becsléséhez! Ha bálázottan tároltad a kukoricaszárat, mielőbb szabadulj meg tőle, vagy vizsgáltasd meg kukoricamoly fertőzöttségét és az alapján dönts a felhasználásáról! Mindig figyeld a különböző vetőmag tételek, hibridek és elővetemények reakcióját/hatását az állomány fejlődésére - fontos következtetéseket vonhatsz le az operatív beavatkozásokra, és a jövőbeni döntésekre is! Még nem esett túl sok eső! Ha megfelelő a kukorica talajának állapota, ezt a vizet is a termés kialakítsához fogja felhasználni, vigyázz rá! Ne feledd: az a hasznos víz, amely a növényen keresztül távozik a talajból! Ha bel- vagy árvíz borítja el a kukoricát, mielőbb vezesd el, vagy szivattyúzd le, mert a kukorica a zuhanyozni szeret, de a fürödni nem! Az ezután (május 10-15) vetett kukorica már a vetésidő miatt is veszíthet termőképességéből - kompenzálni akkor tud, ha még nagyobb gonddal zárod ki a korlátozó tényezőket! Ne adj esélyt a kártevőknek! A rágott, beteg növény sínylődik, pazarolja a vizet, tápanyagot! Ne adj esélyt a gyomoknak - minden dkg gyom/m2 100 kg termést visz el hektáronként! A gyomirtó szert az arra vonatkozó előírásoknak megfelelően használd - a kukoricának is árthatsz! Tarts határszemléket! Hívd meg a szomszédot és távolabbi gazdatársaidat is - ne feledd: az irígység a legjobb szemorvos! Átgondoltad már? Ugyanakkora ráfordítással akkor éred el a legnagyobb termést, ha minden elvetett kukoricaszemből termő növény fejlődik! Hatvanezer tövön 12 tonna terem, ha mindegyik cső 20 dekás. Ehhez elegendő, ha 6-700 szem fejlődik egy csövön. A jó terméshez nem kell csoda - elég, ha odafigyelsz!"