Brikett
A brikettálási eljárás célja egy adott anyag térfogatának csökkentése (azaz sűrűségnövelése), ami által az anyag kedvezőbb fizikai tulajdonságokkal fog rendelkezni (könnyebb tárolás, mozgatás, kezelés). A folyamat végeredménye a brikett, mely jellemzően 5-10 cm átmérővel, 10-40 cm hosszúsággal rendelkező hasáb vagy henger. Ömlesztett, illetve 10-20 kg-os kiszerelésben kerül forgalomba.
Olcsóbb lett a tűzifa, de 2022-höz képest még mindig borsos árat kérnek érte
Az állami erdészeti társaságok megfelelő készletekkel várják az érdeklődőket.
Tévhitek a fatüzelésről
Dolgok, amiket biztosan máshogy tudtál a fával való tüzeléssel kapcsolatban.
Mire hasznosítható a szalma?
A szalma most is fontos az állatok almozásában.
Fűnyesedékek és egyéb növényi hulladékok energetikai hasznosítása
Az EU által finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások között kiemelt jelentősége van a gazdaságok energiaellátásának átváltását célzó intézkedéseknek. Ezek célja a mezőgazdaságban a megújuló energiaforrások kiterjedt használatának elősegítése, valamint a termelők fosszilis energiaforrásoktól való függőségének csökkentése.
Volverini ágaprító gépek már Magyarországon is! (x)
A megújuló energia felhasználása fellendülőben van már Magyarországon is; rengeteg Önkormányzat, cég és manapság már magánszemélyek is korszerűsítik fűtésüket megújuló energiát hasznosító rendszerekkel. A legelterjedtebb fajtája ezeknek a rendszereknek a vegyes tüzelésű kazánok, a pellet kazánok, és az apríték kazánok.
Piactér
Szalmadaráló, Lucerna daráló megrendelhető. Alom készítéshez, gomba termesztéshez állatok takarmányozásához Gép katalógusban szereplő gépek. Az ár egy...
Fórum hozzászólások
Fásszárú energianövények »
Válasz #16 hozzászólásra
Sok energiát emészt fel a brikettálás,olcsóbb 1 égetőben eltüzelni közvetlenül a száraz aprítékot.Ezt nézd meg.
http://biottomat.atw.hu/
Mobil Bio Brikettáló »
Az iménti brikettes videón elgondolkodva arra jutottam hogy ez csak 1 előnnyel jár addig sem lopnak.
De ugyanakkor lehetne ezt okosan is csinálni!
A papír szalma gally venyige stb éghető anyag csak olyan kazán kell amiben el lehet égetni felesleges aprítani és ujra összenyomni tömbökké.
A másik hogy például ezek az emberek régen nagyon jól tudtak vájogot vetni (egyes mozzanatok a videóban is feltünnek)
Miért nem lehetne ujra vájogot vetni?
Csak egy épitési törvény módosítás kellene hogy mezőgazdasági létesítmények építhetőek legyenek vályogfalból is persze megfelelő alapozás vízszigeteléssel stb.
Mennyi most egy vájog vajon?
Legyen 100Ft egy ember kivet egy nap 100 db-ot kényelmesen .
És legyen egy csapat mondjuk 10 fős akkor van 1000 vájog/ nap Ami már tudja fedezni a költségeket sőt hasznot is hozhat.
De sajnos ez álom mert a dolgozni akarással van a legnagyobb baj!
Szalmabrikett gyártás »
Válasz #12 hozzászólásra
Akinek nincs kedve "piszkolni", annak marad a brikett.
Árban viszont sokkal kedvezőtlenebb, mint a bála.
Valamikor a TSZ gyártott, "csutka bogyót"
Ennek is jó kalória értéke volt. Igaz takarmánynak készült, de osztozkodás után tűzrevalónak is ki lett próbálva.
Mivel ez kukoricaszárból készült, így energia kellett a szárításhoz.
Ez viszont nem hullt szét, csak a költsége sok.
Van ismerősöm, aki nádcsörmőből készített tűzrevalót.
Ez három éve volt, nem tudom, hogy mi lett vele.
Ilyen energia árak mellett megérné kiokoskodni, csokorba szedni a gyakorlatban elterjedt megoldásokat és "terjeszteni az imát"
Pl. egy személyes Fórum találkozón a strand melletti sörözőben.
Szalmabrikett gyártás »
Válasz #33 hozzászólásra Mi beüzemeltük a gépet, még nemvolt bekopva meg semmi és a tavalyi bála is 20% feletti nedvességgel bírt, a zervízes aztmondta ebből nehéz lesz jót csinálni de menni fog ne aggódjak. 1 mázsa így is lejött 1óra alatt!!! najó picit több volt, de ez úgy máködik, hogy először felfűtöd aztán megindúl a gépezet az első sor anyag még nem az igazi mert eleve nincs kitelve a sín brikettel ami tudná adni az ellenállását a rendszernek így ez nem áll még össze rendesen ezért is úgy érdemes dolgozni, hogy napi 8-10órát egyfolyamban, nem pedig többször keveset. Szóval (és ez Benducinak is szól!) beindítod, felfűti a présfejet kicsit rákell várni amíg totál beáll a hőfok és akkor kezdeni. Először egy fadarabbal ellen kell tartani neki hogy a csiga tudja minek nekinyomni az anyagot, illetve a sínt összekell jól szorítani. Aztán elkezd magától is tömörödni amikor a sínen már van egykét méter anyag. E közben kicsit visszább is hűl a fej ami nemsokára vissza is melegedik majd, ezért írom hogy az első sor ami kijön belőle az még nem a brikett, főleg az eleje még szét is omlik, ezt visszakell hányni a darálóba, majd a közepe már nem rossz de még nem tárolható sokáig így saját tűzre kell dobni még aznap és kész, majd a sín belső végénél már jön a jó anyag ami kemény tömör sötétedett a színe és innentől kezdve indúl meg az üzem rendesen! Szóval egy félórás "rendszerfelépülés" van a műszak elején. Aztán amikor már jó anyag jön ki a sínen akkor fokozatosan fel lehet lazítani a leszorítókat a hűtősínen kissé annak függvényében, hogy a kívánt tömörség-szín megmaradjon. Amikor a sín már tele van megfelelő állapotú anyaggal akkor ez a brikett rúd ami több méter hosszú olyan ellenállást képez hogy még lehet rajta lazítani mert kölönben már túl tömörré is égeti össze és akkor csökken a teljesítmény és a hatékonyság, mert felesleges energiát adsz át a brikettnek. Ezt kilehet tapasztalni egy üzem után már menni fog simán. Ha komolyabban érdekel gyere el, igaz nemtudom mikor fog indulni most még tisztítjuk a repcét meg ilyenek vannak ha idő adja még aratni is kell majd.
_fill_540x300_0.jpg)
T-25/A kistraktor »
Válasz #3171 hozzászólásra Szeva Jancsi&. Nem igen energiaigényes a brikettálás? Engem az aprítékégető fogott +. Vettem 1 ágdarálót,hogy a gyümiben lemetszett ágakat leaprítva itthon eltüzelem ezzel az égetővel,de nem jött össze. Sajnos a daráló nem csinál homogén aprítékot,másfelől macerás az apríték tárolása. Csak csontszáraz állapotban ledarált cucc tárolható máskülönben bepenészesedik. Pedig de jó lett volna 1 ilyen automata rendszer!!!! http://biottomat.atw.hu/