Emu
Magyarországon az emu tenyésztése rövidke múltra tekint vissza. Az emut, mint haszonmadarat Új-Zélandról hozták Magyarországra az 1970-es évek végén, és azóta, elszórt állományokban tartják országszerte. Ma Hazánkban kb. 4500 db. Emu áll mesterséges tartás alatt.
Emu garázdálkodott Szegeden, a rendőrök „letartóztatták”
A Szegedi Rendőrkapitányság körzeti megbízottai, egy menekülő emut fogtak be, majd biztonságba helyezték.
Érésgyorsítás Arysta készítményekkel (x)
Szerencsére az elmúlt években az Arysta termékkínálata több olyan termékkel bővült, amelyek felhasználhatók termesztett növényeink deszikkálására.
Fórum hozzászólások
Szőlőtermesztés »
Válasz #760 hozzászólásra Szerintem ne olajozz,használj direkt permetezéshez kifejlesztett tapadás és hatásfokozót. Nem akkora tétel,hogy ne érje meg. "Az adjuváns olyan adalék-anyag, amely a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatott elősegíteni. Az adalékanyagok a biológiai hatékonyság fokozása mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást is kínálnak a gazdálkodók számára. Az adalékanyagok a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatottak elősegíteni. A növényvédő szerek hatóanyagait ugyanis önmagukban nem érdemes kijuttatni a növény felületére. Gondoljunk csak a legrégebben használt rézszulfátra, azaz kékkőre, amelyhez oltott meszet kell adagolni egyrészt a permetlé semleges kémhatásának biztosítása, másrészt a permetlé-cseppek jobb tapadása érdekében. A hatóanyagok mellé tehát segédanyagokra van szükség. Ezek közül az egyik a permetlékészítés során biztosítja a hatóanyag egyenletes eloszlását, az azonos koncentrációt a tartályban, a másik a permetlé-cseppek minél jobb terülékenységét, vagy a tapadását a célfelületen. Más adalékanyagok a tárolhatósági tulajdonságokat, a hatóanyag stabilitását stb. biztosítják. Ezeknek a segédanyagoknak a kombinációit a formáló-kutató vegyészek kísérletezik ki. A hatóanyag hasznosulása tehát a növényvédő szer formálásától függ. Milyen adalékanyagok lehetnek? A felületaktív anyagok a felületi feszültséget csökkentik. E tulajdonságukkal biztosítják, hogy a különböző határfelületű anyagok ne váljanak szét a rendszerben, például az emulzióknál az olaj és víz között, a szuszpenzióknál a szilárd részecske (pl. hatóanyag) és a víz között folytonos átmenetet képeznek. Funkciójuk szerint lehetnek diszpergáló-, nedvesítő- és emulgeálószerek. Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetőséget biztosító készítményeket, habzásgátlókat, vízlágyítókat, és a pH-értéket befolyásoló (puffer képességű) segédanyagokat. Ezek többsége alkatrésze a készterméknek, azaz a gyártási recept is tartalmazza, mégis sokszor a gyakorlatban a kész permetlé adalékanyagaként külön is használatosak lehetnek. Ez azért van, mert a gyakorlatban egyre igényesebb műszaki megoldású, precíziós permetezőgépek jelentek meg, melyekkel jelentősen csökkenthető az egységnyi felületre kiszórható permetlé mennyisége, de csak a kezelt felület teljes borítottsága mellett. Viszont ezt a kritériumot a növényvédő szerekben alkalmazott felületaktív anyagok már nem képesek teljesíteni. Másként fogalmazva: mert már nem fértek bele a kívánt részaránnyal a késztermék receptjébe. Viszont a sokszorta hígabb permetlé esetében ez a részarány könnyedén biztosítható. Milyen adalékanyagokat kínálnak a gyártók? A mész hozzákeverését a rézgálic oldatához az adagolt segédanyagok ősének tekinthetjük, hiszen az oltott mész a permetlé semleges pH-értékre történő beállítása mellett annak tapadását is segítette a levél felületén. A permetlé-csepp felületre tapadása pedig egyik feltétele a kezelés eredményességének, de a jól tapadó permetlének a csapadéklemosódási kockázata is kisebb. Talán ennek felismerése vezette a gyártókat abba az irányba, hogy az első adalékokat éppen a tapadás fokozására dolgozták ki. Hasonló eredményt hoznak a különböző olaj alapú adalékok is: erős adszorpciós tulajdonságuknál fogva jól tapadnak a levél felületén, hidrofób tulajdonságuk pedig az esőállóságukat javítja. Az adalékanyagok másik nagy csoportját a felületi feszültségcsökkentő termékek alkotják. Ebben az esetben olyan anyagok kikísérletezése volt a cél, amelyek a permetlé-csepp terülését, a kezelt felület lefedettségét növelik. Azt ma már egy gyakorlati szakembernek sem kell bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van annak, ha sikerül megtöbbszörözni a növényvédő szer hatóanyagának jelenlétét a kezelt felületen, különösen akkor, ha a hatóanyag kontakt hatású. Az egyenletesebb borítottság nemcsak a megvédendő felület növelésével, de sokszor a hatóanyag esetenként éppen annak vivőanyaga, vagy oldószere okozta perzselési kockázatot is csökkenti. Sokszor együttjár a terülékenység-növelés a permetlé-felhasználás mennyiségének a csökkentési lehetőségével is, azaz kevesebb vízzel biztosítható a kezelni kívánt, megvédendő felület borítottsága. A gyakorlat számos ilyen adalékanyagot ismer, sőt egyre több állománykezelésre alkalmas herbicid mellé is javasolnak a gyártók ilyen készítményeket a hatékonyság javítása, fokozása érdekében. E készítmények esetenként a postemergens gyomirtó szerekkel együtt kerülnek értékesítésre, annak mintegy csomagolási részeként, mondván, ami nem fért bele a herbicid formálási receptjébe, az belefér az egységcsomagjába. Ebbe a csoportba tartozó adalékanyagok például a Dash HC, a Trend-90, vagy az Extravon. Az adjuvánsok speciális csoportjába tartozik a Silwet L-77, amely nincs egy növényvédő szer értékesítési csomagjához sem kötve, ezért szinte valamennyi permetezőszernek adalékanyaga lehet. Hogy miért speciális, arra nemionos detergensek között is speciális apoláros volta ad magyarázatot. A nemionos detergensek ugyanis általában könnyen lebomlanak a természetben, sőt több olyan vegyület van közöttük, amely már a kipermetezést követően a permetlé beszáradása után a napfény és a levegő hatására elveszti felületi feszültségcsökkentő tulajdonságát. Ez a kedvező tulajdonság a polialkoxi lánc hasadásával van összefüggésben, aminek azért van jelentősége a gyakorlat szempontjából, mert a permetlé felszáradása után 1-2 nap múlva érkező esőzés hatására a levél viaszrétege újra működőképes, az esővíz lepereg a levelekről, a termésről. A nem ionos detergensek vízben általában jól oldódnak, de az oldékonyság, valamint az oldódási idő függ az apoláros csoport kiterjedtségétől, a lánc hosszától, a kettő egymáshoz viszonyított arányától. Ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák a nem ionos detergensek azon származékait, amelyek apoláros csoportját valamely polisziloxán (pl. heptametil-triloxán) vegyület alkotja. Ennek az előnye az, hogy a sziloxán csoport térbelileg kedvezőbben helyezkedik el a hosszú szénláncú alkilvegyületekkel ellentétben, ami miatt kevesebb detergens molekula képes azonos felületi feszültségcsökkentő hatást kiváltani írja Tóth Ágoston az adjuvánsokról összeállított munkájában. Az adalékanyagok sorát gazdagítják az úgynevezett hatásfokozók is, amelyek ugyancsak a már említett tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek, és ennek eredményeként javítják a kijuttatott növényvédő szer hatékonyságát. Szót kell ejteni a habzásgátló és a permetlé-cseppek elsodródását csökkentő cseppnehezítő készítményekről is. Habzásgátló készterméket Antifoam márkanéven ismerhették meg a növényvédősök, míg a különböző gyomirtó, vagy érésgyorsító készítmények repülőgépes kijuttatásakor a Bandrift Plus márkanevű adalékanyagot használhatják. Olvassuk el a felhasználási útmutatót A felhasználási útmutatókat az adalékanyagok alkalmazása előtt is gondosan olvassuk át, hogy elkerüljük a kezelések utáni kellemetlen meglepetéseket. Ilyen nem kívánt következményekkel szembesülhet a gyakorló növényvédős, amikor az anionos detergensek kationos hatóanyaggal, vivőanyaggal, vagy diszpergáló anyagokkal reakcióba lépnek, azaz semlegesítik egymást, ezzel hatásukat vesztik, s kicsapódnak. Például ilyen eseteknek lehettek tanúi egykor a Nonit alkalmazói, ha ezt a szabályt figyelmen kívül hagyták. Ezért javasolt az előzetes keverési próba elvégzése. A hatásfokozó adalékok esetében az alkalmazott növényvédő szerek kombinációira is legyünk figyelemmel, hiszen a hatékonyság fokozásával megnőhet a fitotoxicitás kockázata. " 2007-Uj Szo
Japán kistraktorok »
Sziasztok Ma végre komolyabban kitudtam próbálni,a "kis" traktort.A munka szép lett,a szervós kormány nagyon könyűvé teszi a kanyarodást(jut eszembe ott is cserélni kell majd olajat) A gép lezsírozva (egy teljes zsírzó zsír ment bele) összesen 2 zsírzószemet kellett cserélni,nem vették be a zsírt.Kipróbáltam a szerszám lerakást és felvételt,a gyors csatlakozóval ez gyerekjáték.Mondjuk kell is mert,megpróbáltam arráb rakni a marót,hát nem volt könnyű.Szerintem egy mázsánál több,csak az egyik felét emeltem meg,de elég keményen kellett belekapaszkodnom,vagy én lettem gyengébb. Kérdés: Most még víz van a gépben,mert mosatni szeretném,ti mivel csináljátok?Egy ötlet lenne az,hogy ecetes vízzel feltölteni, ez a vízkövet bontja ha van.A másik ötlet az emulzió kérdése,olaj és víz keverék kb 0,5-1l olaj 10l víz,ez kenést is biztosít.Esetleg hallott e valaki ilyenről?A pontosabb keverési arányról,hátrányról előnyről.A hűtőrendszer kimosása, a használat után érdekelne még,mivel ez nem fagyálló,vagy csak mérsékelten és az olaj nem biztos,hogy jó a fagyállónak. Tudom sok a kérdés.de ti ezt már megszokjátok lassan. A gép sokkal nagyobb mint a másik,ez elég szokatlan nekem ,ezzel nem férek el mindenütt.Az előző Yanival szinte mindenütt elfértem.Pedig csak 10cm-el szélesebb,és 25cm-el hosszabb,mondjuk magasabb is,nem tudom mennyivel. Még valami ezen nincs orrsúly!Valami kéne rá,öntsek betonból?Vagy tudok valami rávenni?Tudom,hogy valaki vágatott,vagy csináltatott valami dekoratívat,az mennyibe fájt,hol lehet hozzájutni.Kerékre nem szeretnék rakni semmit, főleg kívülre nem mert szélesít,a hátulja elég nehéz oda nekem nem kell.
Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden ami sertés »
Találtam !!! ---Egy hentes levele !!!!!!! Az egyik szemem sír, a másik nevet, 1984 óta vagyok hentes és sok mindent láttam és sok helyen dolgoztam. Nem azért dolgoztam sok helyen, mert rossz hentes vagyok, csak az ott tapasztalt dolgokat nem tudtam összeegyeztetni a lelkemmel. Na, nem azért mert én 45 kg-os Barbi baba vagyok., ellenkezőleg! 150 kg-os paraszt gyerek, akinek helyén van a szíve meg mindene. De ez nem a saját reklámomról akar szólni, inkább arról, amit már régóta el akarok mondani, de fogalmam sincs, kit érdekel és mi a búbánat az értelme. Még bevezetőként csak annyit, hogy 10 éve nem vagyok a szakmámban. Ja, a lelkiismeretem miatt. Tettem ugyan még kísérletet 2007-ben az Interspárban és a Darnózseli húsipari cégnél. Erről később! 10 évvel ezelőtt 3 féle adalékanyag létezett. A: SOLUPRAT, TEJPOR, és SZÓJAFEHÉRJE. Már ez elég volt nekem, hogy abbahagyjam. A régi hentesektől azt tanultam, hogy a kolbász ( meg minden) húsból van. Ezzel nem érdemes vitázni! A "SOLUPRAT" egy igen érdekes kémiai anyag. Az a tulajdonsága, hogy súlyának min. 10x-es víz mennyiséget képes megkötni, sőt főzés, sütés, füstölés hatására sem engedi ki magából. Miért kell ez az anyag? Hús helyett !!! Biztos tapasztaltál már olyat, hogy egy-egy felvágott után, "megiszod a londoni ködöt is". Az anyag a beleidben is működik, tehát még ott is veszi fel a folyadékot! Régebben a parizerbe és olcsóbb hentesárukba tettek, de ma már mindenbe! "TEJPOR" az egy jó anyag, de mit keres a szakmámba? Ez az anyag is húst helyettesít, mégpedig ezzel állítják be a fehérjetartalmat, a receptúra szerinti mértékre. A "SZÓJAFEHÉRJE" is húspótló, a magasabb áru termékekbe teszik, szintén a fehérjetartalom miatt. Tehát ha te veszel egy 2500 Ft/kg áron szalámit, akkor igazából egy kb. 500 Ft-os anyagot majszolsz jóízűen. Van még egy "kedvenc" anyagom az "EMULGÁLÓSZER". Ó ez nagyon remek! Egyik fő funkciója a zsír megkötése, oly módon, hogy ne legyen látható! Tehát minél több zsír van benne, annál több az emulgálószer benne! Ezt a szájpadlásodon érezheted legelőbb amikor "fent ragad" a falat. Az elmúlt 10 év alatt az adalékanyagok arzenálja alakult ki. Nem hiszed? http://www.adalekanyag.lap.hu Lassan nincs szükség a szakmámra! Tovább. A másik kedvenc, de ide tartózó témakör a: MŰBELEK A műbél színe, állaga alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlót. Pl.: egy jó barna színű virsliről azt gondoljuk, milyen jól meg van füstölve. Ja. míg le nem húzod a celofánt. Emberek! A húsipari termékek húsból, némi zsiradékból, valódi fűszerekből állnak, amit a végén füstőlnek és/vagy főznek! Az összes többi max.20% húst tartalmazó: SZEMÉT !!! Hogy mi a megoldás? Háznál vásárolni vagy kicsi hentesnél falun. A multikat kerüljük, úgyis hülye biorobotnak és kísérleti nyúlnak néznek, akiken ki lehet próbálni a MEGA PRIMITÍV reklámjaikat. "Megveszem mert ólcsó".....vegyél, vásárolj, egyél, fogyassz, hízál, legyél ökör, használhatatlan fogyasztó, aki elsőre mindent szemetet megvesz, mert "ólcsó". Amit ilyenkor megspórolsz annak a 10-szeresét ráköltöd a gyógyszerekre, meg a rákszürésre. Melczer Lajos http://www.ketesaruk.hu/az_egyszeru_vas ... ng-a-neten
Szén-dioxid levéltrágya »
Válasz #64 hozzászólásra Az AGROSOLution négy féle karbonát keveréke, nagyon finomra őrölve. NEM OLDÓDIK vízben, hanem ún. EMULZIÓ-t képeznek a vízzel. Képes arra, hogy leülepedjen (ilyenkor kipermetezzük a vizet, de a szer egy része leülepedve ottmarad a tartály fenekén), de dugulást akkor okozhat, hogyha trehány módon permetezőt használat után nem mossuk el rendesen. A kedve akkor megy el a gazdálkodónak az AGROSOLution használatától, ha az előző hozzászólásban részletezett módon nem a megfelelő időpontban juttatjuk ki a növényre, valamint a kijuttatás módja (finom, ködszerű vízpermet) nem megfelelő, és az AGROSOLution nem jut el a levél fonákán lévő sztómákhoz (légcserenyílás). A gazdaságossági számítások elvégzéséhez ez a fórum nem a legmegfelelőbb. Kérlek hívj, vagy küldj emailt és ha szükséges akár személyesen is tájékoztatlak a szükséges ismeretekről.
S.O.S. »
Válasz #1422 hozzászólásra http://www.equus.hu/shop/?p=productsMore&iProduct=475&sName=Permammas-emulzió---250-mlNekem ez van,majd ipróbálom.