Permetezőszer

Juhász József

2024. június 25., szerda 12:03

link folicur solo permetezőszert ajálották nekem lisztharmat ellen! Gyökeret szeretném vele lefújni de a fenti linken is látható ,hogy ezt a növényfajtát nem írja! Kérdezném a hozzáértő emberkéktől ,hogy jó-e gyökérre vagy inkább hagyjam rá? Milyen szert ajánlanátok? Csak 12 lánc területre kellene... Válaszokat előre is köszönöm.

Matyi50

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #760 hozzászólásra Szerintem ne olajozz,használj direkt permetezéshez kifejlesztett tapadás és hatásfokozót. Nem akkora tétel,hogy ne érje meg. "Az adjuváns olyan adalék-anyag, amely a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatott elősegíteni. Az adalékanyagok a biológiai hatékonyság fokozása mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást is kínálnak a gazdálkodók számára. Az adalékanyagok a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatottak elősegíteni. A növényvédő szerek hatóanyagait ugyanis önmagukban nem érdemes kijuttatni a növény felületére. Gondoljunk csak a legrégebben használt rézszulfátra, azaz kékkőre, amelyhez oltott meszet kell adagolni egyrészt a permetlé semleges kémhatásának biztosítása, másrészt a permetlé-cseppek jobb tapadása érdekében. A hatóanyagok mellé tehát segédanyagokra van szükség. Ezek közül az egyik a permetlékészítés során biztosítja a hatóanyag egyenletes eloszlását, az azonos koncentrációt a tartályban, a másik a permetlé-cseppek minél jobb terülékenységét, vagy a tapadását a célfelületen. Más adalékanyagok a tárolhatósági tulajdonságokat, a hatóanyag stabilitását stb. biztosítják. Ezeknek a segédanyagoknak a kombinációit a formáló-kutató vegyészek kísérletezik ki. A hatóanyag hasznosulása tehát a növényvédő szer formálásától függ. Milyen adalékanyagok lehetnek? A felületaktív anyagok a felületi feszültséget csökkentik. E tulajdonságukkal biztosítják, hogy a különböző határfelületű anyagok ne váljanak szét a rendszerben, például az emulzióknál az olaj és víz között, a szuszpenzióknál a szilárd részecske (pl. hatóanyag) és a víz között folytonos átmenetet képeznek. Funkciójuk szerint lehetnek diszpergáló-, nedvesítő- és emulgeálószerek. Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetőséget biztosító készítményeket, habzásgátlókat, vízlágyítókat, és a pH-értéket befolyásoló (puffer képességű) segédanyagokat. Ezek többsége alkatrésze a készterméknek, azaz a gyártási recept is tartalmazza, mégis sokszor a gyakorlatban a kész permetlé adalékanyagaként külön is használatosak lehetnek. Ez azért van, mert a gyakorlatban egyre igényesebb műszaki megoldású, precíziós permetezőgépek jelentek meg, melyekkel jelentősen csökkenthető az egységnyi felületre kiszórható permetlé mennyisége, de csak a kezelt felület teljes borítottsága mellett. Viszont ezt a kritériumot a növényvédő szerekben alkalmazott felületaktív anyagok már nem képesek teljesíteni. Másként fogalmazva: mert már nem fértek bele a kívánt részaránnyal a késztermék receptjébe. Viszont a sokszorta hígabb permetlé esetében ez a részarány könnyedén biztosítható. Milyen adalékanyagokat kínálnak a gyártók? A mész hozzákeverését a rézgálic oldatához az adagolt segédanyagok ősének tekinthetjük, hiszen az oltott mész a permetlé semleges pH-értékre történő beállítása mellett annak tapadását is segítette a levél felületén. A permetlé-csepp felületre tapadása pedig egyik feltétele a kezelés eredményességének, de a jól tapadó permetlének a csapadéklemosódási kockázata is kisebb. Talán ennek felismerése vezette a gyártókat abba az irányba, hogy az első adalékokat éppen a tapadás fokozására dolgozták ki. Hasonló eredményt hoznak a különböző olaj alapú adalékok is: erős adszorpciós tulajdonságuknál fogva jól tapadnak a levél felületén, hidrofób tulajdonságuk pedig az esőállóságukat javítja. Az adalékanyagok másik nagy csoportját a felületi feszültségcsökkentő termékek alkotják. Ebben az esetben olyan anyagok kikísérletezése volt a cél, amelyek a permetlé-csepp terülését, a kezelt felület lefedettségét növelik. Azt ma már egy gyakorlati szakembernek sem kell bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van annak, ha sikerül megtöbbszörözni a növényvédő szer hatóanyagának jelenlétét a kezelt felületen, különösen akkor, ha a hatóanyag kontakt hatású. Az egyenletesebb borítottság nemcsak a megvédendő felület növelésével, de sokszor a hatóanyag esetenként éppen annak vivőanyaga, vagy oldószere okozta perzselési kockázatot is csökkenti. Sokszor együttjár a terülékenység-növelés a permetlé-felhasználás mennyiségének a csökkentési lehetőségével is, azaz kevesebb vízzel biztosítható a kezelni kívánt, megvédendő felület borítottsága. A gyakorlat számos ilyen adalékanyagot ismer, sőt egyre több állománykezelésre alkalmas herbicid mellé is javasolnak a gyártók ilyen készítményeket a hatékonyság javítása, fokozása érdekében. E készítmények esetenként a postemergens gyomirtó szerekkel együtt kerülnek értékesítésre, annak mintegy csomagolási részeként, mondván, ami nem fért bele a herbicid formálási receptjébe, az belefér az egységcsomagjába. Ebbe a csoportba tartozó adalékanyagok például a Dash HC, a Trend-90, vagy az Extravon. Az adjuvánsok speciális csoportjába tartozik a Silwet L-77, amely nincs egy növényvédő szer értékesítési csomagjához sem kötve, ezért szinte valamennyi permetezőszernek adalékanyaga lehet. Hogy miért speciális, arra nemionos detergensek között is speciális apoláros volta ad magyarázatot. A nemionos detergensek ugyanis általában könnyen lebomlanak a természetben, sőt több olyan vegyület van közöttük, amely már a kipermetezést követően a permetlé beszáradása után a napfény és a levegő hatására elveszti felületi feszültségcsökkentő tulajdonságát. Ez a kedvező tulajdonság a polialkoxi lánc hasadásával van összefüggésben, aminek azért van jelentősége a gyakorlat szempontjából, mert a permetlé felszáradása után 1-2 nap múlva érkező esőzés hatására a levél viaszrétege újra működőképes, az esővíz lepereg a levelekről, a termésről. A nem ionos detergensek vízben általában jól oldódnak, de az oldékonyság, valamint az oldódási idő függ az apoláros csoport kiterjedtségétől, a lánc hosszától, a kettő egymáshoz viszonyított arányától. Ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák a nem ionos detergensek azon származékait, amelyek apoláros csoportját valamely polisziloxán (pl. heptametil-triloxán) vegyület alkotja. Ennek az előnye az, hogy a sziloxán csoport térbelileg kedvezőbben helyezkedik el a hosszú szénláncú alkilvegyületekkel ellentétben, ami miatt kevesebb detergens molekula képes azonos felületi feszültségcsökkentő hatást kiváltani írja Tóth Ágoston az adjuvánsokról összeállított munkájában. Az adalékanyagok sorát gazdagítják az úgynevezett hatásfokozók is, amelyek ugyancsak a már említett tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek, és ennek eredményeként javítják a kijuttatott növényvédő szer hatékonyságát. Szót kell ejteni a habzásgátló és a permetlé-cseppek elsodródását csökkentő cseppnehezítő készítményekről is. Habzásgátló készterméket Antifoam márkanéven ismerhették meg a növényvédősök, míg a különböző gyomirtó, vagy érésgyorsító készítmények repülőgépes kijuttatásakor a Bandrift Plus márkanevű adalékanyagot használhatják. Olvassuk el a felhasználási útmutatót A felhasználási útmutatókat az adalékanyagok alkalmazása előtt is gondosan olvassuk át, hogy elkerüljük a kezelések utáni kellemetlen meglepetéseket. Ilyen nem kívánt következményekkel szembesülhet a gyakorló növényvédős, amikor az anionos detergensek kationos hatóanyaggal, vivőanyaggal, vagy diszpergáló anyagokkal reakcióba lépnek, azaz semlegesítik egymást, ezzel hatásukat vesztik, s kicsapódnak. Például ilyen eseteknek lehettek tanúi egykor a Nonit alkalmazói, ha ezt a szabályt figyelmen kívül hagyták. Ezért javasolt az előzetes keverési próba elvégzése. A hatásfokozó adalékok esetében az alkalmazott növényvédő szerek kombinációira is legyünk figyelemmel, hiszen a hatékonyság fokozásával megnőhet a fitotoxicitás kockázata. " 2007-Uj Szo

novenyszerviz

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #554 hozzászólásra Fokhagymát is érintő engedélyváltozás /!/: Az engedélyező hatóság a Bi 58 EC rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének megadásáról szóló 04.2/6664-1/2011. MgSzH számú határozatot - egyéb rendelkezések változatlanul hagyása mellett - az alábbiak szerint m ó d o s í t j a: fokhagyma szárfonálféreg, gyökératka, levélatka ellen 0,6 liter szer 300-400 liter vízben kipermetezve. IV. Az engedélyokirat 8. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: 8. Forgalmazási kategória: I. Szóval a lényeg hogy 2013 évtől kiskereskedelemben és gazdaboltokban nem kapható sem a Bi-56 EC és a Danadim Progress sem. Vásárlásuk növényvédelmi felsőfokú végzettséghez kötött. A Totrilt engedélyét is pár éven belül kivonják. Biztos helyről tudom. Nesze neked kis kultúrák ,nesze neked kistermelők……

gazda001

2014. október 15., csütörtök 11:40

Válasz #1201 hozzászólásra A teljes FORESTER technológia: Javasolt technológia FELHASZNÁLÁS ÉS DÓZIS Erdészetben, lomblevelű és tűlevelű kultúrákban a terméket eredeti formában, hígítás nélkül alkalmazzuk. A fiatal telepítéseknél a precíz kijuttatás biztosítja a zavartalan növekedést a fa biológiai értékének megőrzése mellett. A készítményt a védendő területre egyenletes cseppekben kell kijuttatni az ősz végi – tél elejei fagymentes napokon, ill. a tavaszi – nyári kijuttatási időszakban. Az alkalmazott dózis (10–20 liter/ha) a kultúrától és a növény fejlődési stádiumától függ (pl. rügyes vessző, vagy leveles hajtás). A két kijuttatási időszakban általában 1–1 kezelés javasolt. Almástermésűekben kora tavasszal (rügypattanáskor) kel a kezelést elvégezni 20 l/ha dózisban, a terméket vagy hígítás nélkül, vagy a jobb fedettség biztosítása érdekében az 1:3 vagy az 1:5 arányú vizes hígításban kell kijuttatni a levelek megjelenése előtt. Szőlőben 10–15 l/ha dózisban juttatható ki termék a háromleveles hajtásállapottól a virágzás kezdetéig 1:3-1:5 arányú vizes hígításban. Ha a szőlő fejlődési stádiuma megengedi a kezelést követően 28–42 nap elteltével a permetezés megismételhető, amennyiben újra kártétel észlelhető. Szántóföldi kultúrákban (kukorica, repce, naprafogó, szója) 15 l/ha-os dózisban juttassuk ki a terméket 3–4 lombleveles állapottól. Az erről szóló engedélyokirat kiterjesztés 2009. első negyedévében várható! A készítménnyel végzett szegélykezelések (minimum 20 m széleségben) nagy táblák esetében gazdaságos megoldás lehet a nagyvadak rágási kárának csökkentésére. A 15 l/ha-os dózist ebben az esetben területegységre kell visszaszámolni. Javasolt kombinációk, keverhetőség Figyelem! A ForesterŽ EW más növényvédő szerekkel nem keverhető, csak önmagában juttatható ki. Megjegyzés Gyakorlati tanácsok A készítményt higítás nélkül a védendő területre (a kultúrák fenológiai fázisához igazodva) kell permetezni. A hatástartam biztosításához a permetlének be kell száradnia, ezért a kezelés elsősorban száraz időben javasolt. HATÁSMECHANIZMUS A ForesterŽ EW vadriasztó permetezőszer az őz, gímszarvas és muflon rágása elleni védekezésre alkalmazható készítmény erdészeti- és gyümölcs kultúrákban. Az állati eredetű zsiradék hatóanyagot a természetben történt megfigyelések alapján fejlesztették ki, melynek használatával megvédhetőek a különböző erdészeti- és gyümölcs kultúrák a nagyvadak rágásától. A készítmény az állatok számára kellemetlen szagával váltja ki a riasztó hatást. A védendő terület kezelése után a hatástartam biztosítása érdekében a permetlének be kell száradnia, ezért száraz időben végezzük el a kezelést. Ködös, esős időben nem szabad a kezelést elvégezni, mivel a növényt védő, megszáradt permetréteg kialakulására ilyenkor nincs esély. A kezelés előtt egy héttel, és a kelés után egy héten át más növényvédő szer alkalmazása sem javasolt, az esetleges hatáscsökkenés miatt. Meleg napokon csak a reggeli és az esti órákban juttatható ki. Fagypont alatti hőmérsékleten nem alkalmazható. A munka végeztével alaposan mossuk ki a permetezőgépet!

kiskertész

2014. október 15., csütörtök 11:40

Szomjas növények, száraz szántóföldek A mai felhőszakadás ellenére idén tíz éve nem látott szárazság pusztít Somogyban. Összességében harmadannyi eső esett, mint egy átlagos tavaszon. Az őszi vetés alig nőtt valamit, s alig látszik ki a sok gyom közül. Tavaly szinte megállás nélkül esett az eső Somogyban, többször is elmosta szinte a fél megyét, a szántóföldeken is hömpölyögtek a megáradt patakok. Sok helyen kipusztult a termés, ősszel alig tudtak vetni a gazdák. Most azonban óriási a szárazság a szántóföldeken, a gazdák ilyen esőmentes tavaszra nem emlékeznek. A tavaszi gabonák, köztük a kukorica kétharmadát elvetették, a napraforgóval pedig már hetekkel ezelőtt végeztek, a permetezőszerek azonban a száraz időben nem hatnak, emiatt erős gyomosodás indult el. - Nagy a baj, ha két héten belül nem esik jelentős mennyiségű eső, a somogyi gazdáknak óriási veszteségeik lesznek - mondta a Kapospontnak Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke. - Alacsonyabb a vetés,, a kiszórt trágya sem úgy hasznosult, ahogy kell, hiányzik a bemosó csapadék. A siófoki obszervatórium adatai szerint 45 milliméter csapadék esett április végéig Somogyban. Ez harmada az átlagos mennyiségnek - tíz éve nem volt ilyen kevés eső tavasszal. A gazdák jelentősebb mennyiségű csapadékban reménykednek, de az időjósok nem igazán biztatják ezzel őket. Szinte egész tavasszal porzott a határ... Kapospont/AgroLine 2011. május 2.