Tápanyagvisszapótlás

rongyos

2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #24 hozzászólásra Hello ! Majdnem jó az elmélet, de az csak visszterhes vagyonátruházásoknál áll meg. A bérletnél nem fog menni. Ez a laesio enormis ( feltűnő értékaránytalanság, vagy felén túli sérelem ) tehát 50% nál nagyobb mértékű különbségnél lehet alkalmazni. Ha valaki 2o %-kal kevesebbet fizet a szomszédoknál akkor az még rendben van. Pláne azért, mert amikor megkötötték a szerződést gondolom az utolsó pontban ez szerepelt. "a jelenlévő felek a szerződést elolvasás és értelmezés során, mint akaratukkal mindenben egyezőt a mai napon aláírják" Fontos még az elévülési idő is. Szerintem egyikünk sem örülne, ha most pl. a nemzeti vagyonkezelő zrt. benyújtaná a számlát, mert 1993-1994-ben 500-1000 Ft/ AK - ért vettük a földet, most meg sok esetben 30-50 ezer forintot is ér...... Meg ilyen esetekben, nagy pofont lehet adni a szarnak, mert a bíróságok a környékbeli árakat nézik, a nagyokét TSZ, RT, KFT-k stb.♠ Gesztenye: a földet a tápanyagvisszapótlás elmaradásával is lehet rongálni. Ez kimutatható. Kihívod a földkóstolókat most ( bázis év ) meg jövőre is. Ha romlik a föld termőképessége, akkor az illető rongálta a talajt. ha több évben megcsinálod akkor folyamatos jogsértő magatartást tudsz bizonyítani.....bár óvatosan, mert az ugaroltatás is egy művelési mód!!!!!

szanberg

2014. október 15., csütörtök 11:42

Válasz #1 hozzászólásra Szeva cimbim! Akkor meg is vetted a gépet? mi pénzért árulták a karcagi témát??? ha nem titok szívesen venném az infót! No én nagyon sokat agyalok nézegetek, telefonálok olvasgatok videózok a direktvetésről. Engemet egyenlőre a tavaszi szemenkénti direktvetés napraforgó-kukorica érdekel, kalászosok nem. A lényeg, hogy amiről még abszolút nem beszéltünk itt, azok a költségek. Okés, hogy kevesebb, mert nincsen három lépésben talajelőkészítés magágykészítés, illetve preemergensen egy totálirtás és egészen jól működne a dolog, viszont a tápanyagvisszapótlás az már más tészta. A Genezis helyi területi képviselője elég jó szakember, már 87-ben valahol v.melyik szövetkezetben vagy gazdaságban ilyen talajművelési módszerekkel dolgoztak folyamatosan, és vizsgálták az eredményeket. Ő is mondta, hogy sokkal több műtrágyát igényel a dolog, viszont ha megvan adva amit kér nincs termésveszteség normál műveléshez képest, főleg ha mondjuk aszályos az év, tavasszal a forgatás elművelés kiszárítja a földet, direktbe meg még nedvesbe rakhatjuk jobban a forgatások nélkül, szármaradványokkal borított talajfelszín nem cserepesedik úgy, plusz nem is szárad úgy ki. Sok csapadéknál pedig az erózió csökken, néhány évente mélyen megkell lazítani a táblákat, így a vízfoltok sem lesznek annyira jellemzőek, nincs ugye se tárcsatalp sem eketalp, erózió defláció, csepp erózió minden csökken illetve ellenállób lesz a talaj. Tehát jó dolog, de jól ügyesn célszerűen kell kezelni az egészet, plusz adni kell az anyagot a növénynek, legyen miből dolgoznia fúrni a "gyökérutat" szívni a vizet...

szanberg

2014. október 15., csütörtök 11:22

Ha itt felénk nem volna támogatás majdnem mindenki beledöglene és felhagyna a főddel, csakúgy mint régebben amikor felszámolódott a tsz mindenki bepróbálta magát aztán kétév után otthagyta úgy hogy azóta sem látta, szó nélkül eladták bérbe adták mert megútálták. Aztán 2004-óta meg mindenki ebből akar meggazdagodni, veszik fel a nem mávelt fődekre a nagy lóvékat, persze azok nem kapnak ellenőrzést és a hazárdírozásból tényleg megélnek meggazdagodnak. No mindegy ez máskérdés, de a lényeg, hogy látom azt hogy ha nem volna támogatás kegyetlen cudar világ lenne felénk! Mivel a fődek elég nagy részén egyszerűen nem lehet hasznot termelni! Lehetne, ha menne az állat és kellene a sok legelő kaszáló, mert arra jók a rossz szántók is. Ezeket azért műveljük mert ha kijön nullára akkor a támogatásból marad egy kis pénz. Aztán vannak a közepesebb fődek amiken időnként lehet termelni hasznot, de ezeknél a vetésforgó és ebbe megfelelően beillesztett növények szükségesek, hogy ez fenntartható legyen, tehát egy-egy év ezeknél is kiesik a profit termelésből rendszeresen így egy 5éves terv után talán ezeken is az van hogy jójó megélünk de újítás nemlesz belőle. Nem beszélve roszabb időjárásról esatöbbi... A job fődeken melyek helyileg is jók és tehető bele kukorica ahol megvédhető nem vadveszélyes és tud teremni azokon marad az amire törekedne az ember. Nagyon régen megy a repce lucerna a vetésforgóba, aztán sokéve az olajretek, bükköny, szarvaskerep, mostmár szója is, talajvizsgálatok alapján készül el a tápanyagvisszapótlási terv, megfelelő komplexekkel vannak töltve a fődek ésatöbbi... Remélem lesz mindennek értelme és ami belement kivehető lesz kamatostól, mert valljuk meg amiket felsoroltam ezekből pénzt nemlehet termelni csak elviszi, szükséges rossz egyoldalról a támogatások végett is mert kritériumok vannak ugye, másrészt ha tényleg mosjavítja a talajainkat akkor legyen csináljuk. Majd most a lazítások sűrűbbre vételével meg az utóbbi időben mulcsosan dolgozgattunk elég sokat elvileg ez is javíthat a termelésen. De hogy a hamu mennyire jó azt csak az tudja aki rendszeresen szórja ki nagyobb mennyiségben(csakhogy témánál maradjunk

dobó+

2014. október 15., csütörtök 11:20

Válasz #549 hozzászólásra Próbálkozik az ember de még én is csak sejtem a helyes irányt Itt mifelénk még sokak fejében a régi világ él vagyis a kalászos csak földet pihentetni vetésforgó miatt alkalmazható szükségből. Ez a szedett vetett innen onnan szerzett vetőmagokra igaz is pár éve a 15-20 mázsás átlagokkal meg voltak elégedve . De a mezőgazdaságban is jönnek a fiatalok aranykalász technikum stb. És újra felfedezik hogy a hazai vetőmag és malomipar világszinvonalu . Próbálnak változtatni a berögzött technológiákon és jelentem sikerrel !!! A tárcsa, sószóró, berena és tavasszal egy kis nitrogén helyett Szántás, forgóberena gabonavetőgép, gyűrűshenger , tápanyagvisszapótlás jellemzi az új generációt. Ja és kipróbált minőségi vetőmag! Nem azt mondom hogy nem lehet termelni régimódian mert lehet de ahhoz nagy szerencse is kell.Próbálkozni kell és fejleszteni . Búzát azért nem termelünk mert igényesebb és fogékonyabbak a betegségekre kártevőkre ráadásul az ára 500 ft-al szokott több lenni a tritikálénál. Ezért választottuk a hungarot mert igénytelen akár biotermék is lehet mert vegyszer és műtrágya nélkül is termelhető gazdaságosan. A szalma is kell és ez a fajta ad rendesen szalmát is

BNC

2014. október 15., csütörtök 10:41

Termesztése Az őszi alapos mélyszántás vagy ásás előtt juttassuk ki a szerves és műtrágyákat. Ügyeljünk a kiszórás egyenletességére. A hantosán hagyott talajba könnyebben jut le a téli csapadék. Tavasszal gereblyézzük el a fagy által szétmállasztott rögöket és vetésig tartsuk gyommentesen a talajt. Nagyobb tökterületet repce-, napraforgótáblák közelében alakítsuk ki, hogy a beporzás minél kedvezőbb legyen. Ha ez nem sikerül, mivel a hím-és nővirágok aránya 1:20-30 (60), ezért célszerű a jobb megtermékenyítés érdekében méhcsaládot elhelyezni a környéken. Vetését a tavaszi fagyok elmúltával és legalább 8-12 °C-ra felmelegedett talajba kezdjük meg. Ez szabad földön általában május első felében következik be, de néha már április végén is vethetjük. Túl késői (május végi) vetéssel csökken a hozam. Palántázni nem szükséges. A magokból 3-4-et tegyünk egy-egy fészekbe, a fészkek egymástól 50-70 cm-re legyenek. Nedves talajon 2-3, szárazabb körülmények között 3-4 cm mélyre helyezzük a magokat. Az első lomblevelek megjelenésekor a legerősebb növényke meghagyásával állítsuk be fészkenként a tőszámot, a többit húzzuk ki. Erős lombosodás előtt legalább kétszer kapáljuk meg a területet, nehogy nagyon elgyomosodjon. Speciális kártevője vagy betegsége nincs ugyan, de vírusfertőzés, lisztharmat, esetleg fenésedés fellépésére valamennyi töknél, így az olajtöknél is számítani lehet. Betakarításra általában az ősz közepén (tenyészidő 150-170 nap) kerül sor, ekkorra már az érett, sárgacsíkos termések nagy részének a héja kemény (a köröm nem megy bele), kocsánya és szára száradni kezd. A kocsánnyal együtt levágott terméseket ajánlatos 5-10 napig utóérlelni. Az óvatosan, kézzel kiszedett magokat a jól utóérlelt termések bélanyagától könnyen elválaszthatjuk, így nem szükséges megmosni. A magokat vékonyán kiterítve, száraz, szellős helyen szárítsuk meg, hogy finom, „ezüstös héjúak" legyenek. A magozás után fennmaradó nagy mennyiségű húsrész (húsvastagság: 3-4 cm) nemcsak takarmánynak, hanem tápanyagvisszapótlásra is alkalmas. A leszedett termések fagymentes helyen 4-8 hétig tárolhatók. 10 m2-en 15-20 db (60-80 kg) töktermésre, illetve 1-3 kg maghozamra számíthatunk. Ezermagtömege: 250-300 g.

4964

2014. október 15., csütörtök 05:58

Válasz #50 hozzászólásra parcellánként kell vezetni, a műveleti naplóba írom a parcella hozamát is, hiszen attól is függ a tápanyagvisszapótlás szintje. A homokosabb dombokra nem annyi műtrágya megy mint a réti földekre.

4964

2014. június 10., szerda 19:08

Válasz #14038 hozzászólásra Amit 2 éve vettem bérbe azt is ugyanazzal a géppel meg technológiával művelem mint amit 15 éve használunk. Egyértelmű hogy más a tápanyagtőkéje mindkét területnek, ebben a szalma csak az egyik elem, a másik a tápanyagvisszapótlás mértéke és időtartama.

Feri

2014. június 10., szerda 15:28

Sziasztok! Jó a téma! Engedjétek meg,hohy néhány gondolatot hozzáfüzzek a témához.Az idén a száraz évjárat hatására elhatároztan.hogy szilárd mütrágyát kalászosra,repcére egyáltalán nem fogok szórni,csak folyékony nitrosolt és ebben azoldatban adagolom a növény számára a legfontossabb mikroelemeket is!Végigondolva a 2009 ben kalászosra repcére kiszórt szilárd müganék hatása szinte zeljesen elmaradt!A legnagyobb veszteséget igy könyvelhettem el:75ooFt-s árú x so-sok tonnával kiszórva a semmibe........ hozadékát sosem láttam viszont!!! Kukorica esetén teljesen helyénvalónak tartom az állomány szórást,teljesen mindegy,hogy kultival vagy tárcsás szóróval,az a lényeg,hogy a nap elől takarva legyen a keksz!Azonnal bedolgozni a talajba!MAS előnyben, föleg a pormentes mútrágya ne féljetek tőle, nagygázzal szórjátok!Az idén 400 kg linzisóval vetettem vetőgéppel starterként -jó lett!Állományban az idén nem szórtam -de ezt tápanyagvisszapótlást a kukorica esetén nagyon meg kell fontolni,itt vannak atartalékok lehetőségek elretve!

Feri

2014. június 10., szerda 15:28

Válasz #497 hozzászólásra Gézám! Valószínű ,hogy Feco barátunk nem 90-Eurós kukira szerződött, ilyen magasszintű tápanyagvisszapótlás melett!

tm155

2014. június 10., szerda 15:28

Válasz #75 hozzászólásra akkor arra tényleg ráfért a meszezés. Az agrofil féle tápanyagvisszapótlási kísérletekről mi a véleményetek?