Egyre népszerűbbek hazánkban a mediterrán növények, nagy menyiségben hoznak be a nemzetközi kertészeti kereskedő cégek enyhébb éghajlaton honos növényeket. Ilyen a fűszerbabér is (Laurus nobilis), ami az eredeti helyén egy szabadban élő fás-szárú, évelő, örökzöld növény, melyet fűszernövényként és dísznövényként is hasznosítanak – írja bejegyzésében dr. Némethy Zsuzsanna a novenydoktor.hu oldalán.

Fűszerbabér is (Laurus nobilis) – fotó: pixabay.com

A fűszerbabér hazájában gyakran megjelenő kártevő a babér levélbolha (Lauritrioza alacris), ami a mediterrán országokban egy elterjedt rovar, de már Európa szinte valamennyi országában is előfordul.

Gazdanövényei  elsősorban a babérfélék: a fűszerbabér (Laurus nobilis), a kanári babér (Laurus novocanariensis) és az avokádó (Persea indica).

Magyarországon a babért cserepes vagy konténeres növényként, különböző fejlettségű állapotában forgalmazzák. Általában ezeket a meleg éghajlatú országok kertészeteiben dugványozással szaporítják, nevelik, majd gyökeres növényként árusítják, nálunk a szaporításuk ritka.

A kártevő a külföldi eredetű fertőzött növényekkel kerül be, hazánkban 2009-ben írták le először az előfordulását, egy külföldről származó növényen találtak rá. Azóta valószínűleg többször behurcolták, a megtelepedése, áttelelése a szabadban eddig nem történt meg. A klímánk megváltozásával, a téli átlaghőmérséklet emelkedésével azonban várható, hogy ez is hamarosan bekövetkezik.  A szabadban áttelelt babéron kifejezetten védett helyen tartott növényen nem kizárt áttelelése, de a teleltetett, fagymentes helyen tartott növényeken a fennmaradása biztosított – írja a szerző.


Hogyan kell gondozni és védeni a babért?

A hobbikertészek az idei évben már több ízben hírt adtak a babér levélbolha jellegzetes kártételéről. Ez szúró-szívó szájszervvel rendelkező kártevő, a babér hajtások fiatal, hajtásvégi, még puha szövetű leveleit szívogatja, annak a nedvével táplálkozik. Szúrása után az auxin tartalmú nyála hatásra a levélkárosított szövetrész a többszörösére megnő, megvastagodik, majd összesodródik. A levelek szélén kifejlődnek a jellegzetes, hosszúkás alakú, gubacsszerű képletek.

Ezek belsejében élnek, fejlődnek majd a petékből kikelt 1-2 mm nagyságú lapos, barna színű lárvák, amelyek testén fehéres viaszbevonat látható. A hártyás szárnyú 3-4 mm hosszú kifejlett alakjai (az imágók) már a gubacsokon kívül a levelek felszínén élnek, és a testükhöz képest nagy áttetsző szárnyakkal rendelkeznek. Mézharmatot képeznek, ezen gyakran másodlagosan megtelepedhet a fekete színű korompenésznek nevezett bevonat.

Hazájukban évente 2 nemzedékfejlődését figyelték meg. Kifejlett alakjait a természetes ellenségei gyérítik, a sáskák és bogárfajok is fogyasztják. Ismert ellensége a körte levélbolha elleni biológiai védelemben is hatékony fakó virágpoloska (Anthocoris nemoralis) is.

A babér levélbolha elleni védekezés több lépésből áll

Lássuk, hogy mik ezek:

  • Mindig csak mentes, egészséges növényt válasszunk, ne vállaljuk fel az otthoni mentesítés bonyolult és időigényes feladatát.
  • Az új növényt 1-2 hónapos időtartamra helyezzük karanténba, jól elkülönítve a többi növénytől.
  • Távolítsuk el a bokor hajtásait, azok visszametszésével ugyanis az esetlegesen már fertőzött hajtásvégek is ártalmatlanná tehetők.
  • Kártétel fellépése esetén javasolt a felszívódó hatású rovarölő szeres permetezés, ez azért hatékony, mert az összesodródott levelek közé a kontakt hatású rovarülő szer nem tud bejutni, így az ott élő rovarokra nem tud hatást kifejteni. Jelenleg a Mospilan és Teppeki szabad forgalmú szerek alkalmazhatók erre.
  • A babér viaszos levélfelülete miatt adagolnunk kell tapadásfokozó szert is, anélkül a rovarölő szer nem képes hatását kifejteni.
  • Fontos, hogy a vegyszerrel kezelt babér bokrokról 60 napig ne gyűjtsön leveleket fűszerezésre, ételízesítésre, azaz étkezési célra.