A döntés és annak háttere

Megszavazták a farkasok védettségi fokának csökkentését december 3-án, a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának 44. ülésén. A döntést a természetvédelmi szervezetek és a szakértők egyaránt bírálják, mivel szerintük az nem tudományos alapokon nyugszik – derül ki az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), a Természetvédelmi Világalap (WWF), a BirdLife Europe és a ClientEarth közös közleményéből.

Azt írják: a Berni Egyezmény ezzel a szavazással figyelmen kívül hagyta több száz civil szervezet, illetve állampolgárok százezreinek arra irányuló kérelmét, hogy a farkasokkal történő együttélés kialakítását és népszerűsítését helyezzék előtérbe. Ehelyett egy politikai célzatú javaslatot támogattak, amely ráadásul személyes okokban gyökerezhet. Az előterjesztést benyújtó Ursula von der Leyen szeretett póniját ugyanis 2022-ben egy farkas ölte meg.

"A farkasok visszatérése jó hír az európai biodiverzitás számára, azonban a falkák koncentrációja egyes európai régiókban valódi veszélyt jelent, különösen a haszonállatokra nézve. A helyi hatóságok több rugalmasságot kértek, hogy kezelhessék a problémát, efelé fontos lépés a most elindított folyamat. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy célzott megoldásokat találunk, amelyek egyszerre védik a biodiverzitást és vidéki megélhetésünket" – fogalmazott korábban a javaslatot benyújtó Ursula von der Leyen.

A most megszavazott javaslat értelmében a farkasokat fokozottan védettről védett, de vadászható fajjá minősítették le, ezzel megkönnyítve legális kilövésüket.


A döntést azzal indokolták, hogy az egyre szaporodó ragadozók sok haszonállattal végeznek a vidékeken, amivel nehéz helyzetbe kerülnek az állattartók: az elszaporodott ragadozók évente legalább 65.500 haszonállatot pusztítanak el az EU-ban. A természetvédők azonban úgy vélik, a farkasok vadászata nem oldja meg ezt a problémát, viszont veszélybe sodorja a törékeny európai farkaspopulációkat, amelyek még alig álltak helyre, miután a kontinens nagy részéről kihaltak az elmúlt századok során. (Az európai populációk becsült egyedszáma csaknem megduplázódott az elmúlt 10 évben: 2012 és 2023 között 11.193-ról 20.300-ra nőtt.)

A természetvédők tiltakoznak

A WWF az Európai Unió egyik legfigyelemreméltóbb teljesítmények nevezte azt, hogy sikerült megmenteni a szürke farkast a kihalás széléről, amihez képest a mostani javaslat óriási visszalépést jelent.

A WWF Magyarország azt írta: az eddigi kutatások szerint a farkasokkal kapcsolatos gazdasági és társadalmi konfliktusok kezelésére a faj állományszabályozása nem hatékony eszköz – egy 2023-ban publikált tanulmány szerint Szlovákiában a farkasok akkor sem öltek meg kevesebb haszonállatot, amikor legális volt rájuk vadászni –, sőt akár kontraproduktív is lehet. A kilövések következtében a falkákból kiszakadt egyedek ugyanis nagyobb eséllyel fordulnak a könnyebb prédát jelentő háziállatok felé.

Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése ráadásul költségesebb megoldás, mint a már bizonyítottan hatékony, a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra – ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák – alkalmazása és telepítésének támogatása.

farkas

A természetvédelmi szervezetek úgy vélik, a farkasok megfosztása a védelemtől évtizedek természetvédelmi munkáját sodorja veszélybe – fotó: Pixabay

Marta Klimkiewicz, a ClientEarth tudományos tanácsadója hangsúlyozta: azon túl, hogy e döntés zöld utat ad a farkasok kilövésére, fenyegetést jelent más védett fajok számára is Európa-szerte.

A csúcsragadozók visszatérte és jelenléte fontos az egészségesen működő ökoszisztémák szempontjából, amelyeknek helyreállítása és biológiai sokféleségük megőrzése az EU deklarált célja volt eddig.

A farkasok megfosztása a védelemtől évtizedek természetvédelmi munkáját sodorja veszélybe. Ahelyett, hogy tudományos alapú intézkedéseket tennének az emberek és vadállatok békés együtt élésének érdekében, a vezetők olyan politikai narratívát választottak, amely a vadon élő állatokat teszi meg bűnbaknak társadalmi problémákért. A farkasok leminősítése nem oldja meg a vidéki közösségek előtt álló kihívásokat, de veszélyes precedenst teremt: a tudomány helyett populizmus formálta döntéseket – nyilatkozta Sofie Ruysschaert, a BirdLife munkatársa.

A döntést egyelőre még semmisé lehet tenni: ha a Berni Egyezmény tagjainak egyharmada, 17 ország írásban ellenezné, akkor nem válhatna jogerőssé.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Shutterstock