Moldova gazdaságának fő pillére a mezőgazdaság: a kedvező természeti adottságok, valamint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, hogy gyümölcs-, zöldségtermesztésben, valamint a gabonatermelésben kedvező pozíciót foglaljon el – éppen ez az a szegmens, amiből az EU termelői a romló klimatikus viszonyok miatt mind inkább kiszorulnak. Moldova GDP-jének hatvan százalékát a feldolgozóipar és a mezőgazdaság adja, ipara jóval szerényebb. Az Oeconomus Gazdaságkutató azt vizsgálta, hogy Moldova piaci jelenlétének erősödése miatt kell-e aggódniuk a magyar gazdáknak.
Nyolc éve lépett érvénybe az Európai Unió és Moldova között az a társulási megállapodás, melynek része volt, hogy átfogó szabadkereskedelmi térség alakul a felek között.
Ez a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazta az export-import könnyítéseket, valamint csökkentette a vámokat. Amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moldova kereskedelmi helyzete is megváltozott. Az ország – helyesen felismerve a lehetőséget – nagy hangsúlyt fektetett a mezőgazdasági termékek termelésére és exportjára és a kieső ukrán kapacitások helyén támadt űr betöltésére.
A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során – forrás: Pixabay
A moldovai export keretében az alma-, szőlő-, cseresznye- és szilvaexportja az utóbbi években bővült, de a kertészeti zöldségek, valamint a barack kivitele esetében ez egyáltalán nem mondható el. Többek között azért, mert az uniós piaci szabályok szigorúbbak, mint máshol, így az ottani gazdáknak erre fel kell készülniük. Moldova mezőgazdasága jó pozícióba került, jelentős bortermelőnek számít, ráadásul az orosz megrendelések csökkentek, így jelentős árualap van az országban.
A vámmentesség, valamint a kontingensek eltörlése, csökkentése kapcsán joggal merült fel a hazai gazdáktól és a mezőgazdasági társaságok részéről a kérdés, hogy vajon kell-e tartaniuk a moldovai megemelkedett gyümölcsexporttól. Az agrárterméket Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától, de jelentős a cseh és a lengyel kereslet is. Magyarország szerényebb, 61,6 millió dollár értékben importált agrárárut Moldovától 2022-ben. A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az EU, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország – írta az Oeconomus. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték területeiket. Míg 2020-ban 3500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám csaknem hatezer hektárra nőtt.
Mindebből az látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, de a magyar termelők gyümölcs- és zöldségárujára azonban továbbra is nagy kereslet mutatkozik az Európai Unió piacain – állapította meg a gazdaságkutató.
A moldovai agrárium helyzete a magyar soros elnökség időszakában is fontos kérdés. Ennek célkitűzései között szerepel a magyar–moldovai agrárkapcsolatok bővítése, a technológiai fejlesztések egymás közötti felhasználása. A magyar elnökség emellett lehetőséget teremtene arra is, hogy a moldovai vezetés az unió agrárminiszterei előtt ismertesse országa akadályait a mezőgazdasági kérdésekben. Tehát Magyarország partnerként tekint Moldovára, amellyel a gazdasági kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul – írja az elemzés.
Forrás: Magyar Nemzet
_fill_100x75_0.jpg)
