"A közvélemény még a horribilis magaságokban lévő terményárakról beszél, holott a piacokon immáron két hete jelentős, körülbelül 10 százalékos árcsökkenés tapasztalható, a május közepén jellemző árszintekhez képest pedig már 15 százalékos az áresés. A gabona és olajos mag tekintetében is ez a jellemző" – mondja Berta László, gabonakereskedő és mezőgazdasági termelő.

Annak ellenére is igaz ez, hogy Kelet-Magyarországról lesújtó hírek érkeznek a termésmennyiségekről az aszálynak köszönhetően. Európa-szerte komoly terméskieséseket okozhat az időjárás, de egyelőre ezzel nem foglalkozik a piac, mondhatni, levegőhöz jutottak a piaci szereplők az orosz-ukrán háború kitörése nyomán keletkező sokk után, ami valamelyest konszolidálta a terményárakat.

Ugyanis van gabona a piacokon

A háború kezdete után a gabonafeldogozók azzal szembesültek, hogy rövid távú, short pozíciók alakultak ki, akadoztak az ellátási láncok, viszont a feldolgozói szerződéseket mindenáron teljesíteni kellett. Ez áll annak hátterében, hogy 90 ezer forintról hirtelen 130 ezerre ugrott a kukorica ára, és 350 ezer forintra a repcéé.

aratás

Csökkentek a terményárak az elmúlt hetekben – Fotó: Shutterstock

Most viszont a kiugró áremelkedések mögött húzódó probklémák időlegesen megoldódtak, a termés elérhető közelségbe került a feldogozókhoz és a kereskedőkhöz, megindult az ukrán szállítás akkora mennyiségben, ami éppen elég ahhoz, hogy az európai piacokon kialakult akut hiányokat elhárítsa. Az ukrán gabona megtalálja azokat a lehetséges logisztikai pontokat, ami feltétlenül szükséges. Most rendeződnek évtizedek óta elhanyagolt logisztikai útvonalak, amelyek, bár nem képesek helyettesíteni a tengeri kikötőkből ellinduló több 10 millió tonnányi gabona szállítását, de folyamtosan érkezik az áru, ami likviditást ad a kereskedelemnek és a feldogozóknak egyaránt.

Jelenleg minden áru – a búza, naprafogó, kukorica – elérhető a magyar piacon, ezért a feldolgozók is vonakodnak hosszabb távra elkötelezni magukat, hiszen számukra nem annyira kifizetődő a magas áron megvásárolt alapanyag. Mostmár ők is tudnak várni.

Az elmúlt két évben az járt rosszul, aki előre leszerződött

A termelők, akik hozzászoktak az egyre magasabban szárnyaló árakhoz, most inkább nem kötnek le semmit, hiszen az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy rossz ötlet volt előre szerződni, hiszen folyamatosan nőttek az árak. A jelentősen megnövekedő inputanyagárak miatt ráadásul sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy mekkora árbevételt tud elérni a termelő, hiszen a nyereségből lehet fejelszteni, továbblépni.

Egyelőre viszont arra kell számítani, hogy egy olyan vételi piacon kell valamilyen árbevételt realizálni, amely pénzügyi likviditás szempontjából össze sem hasonlítható a korábbi évekkel. A kereskedői és feldogozói oldalnak ugyanis a relatíve magas termányárakhoz csökkentett hitelkerete van, kevesebbet tudnak vásárolni, magasabb kamatszintek mellett. Jobban meggondolják tehát a vásárlásokat. Az elmúlt 5-10 évben ez is ismeretlen probléma volt.

A magas árakhoz egy dolog kell: vevő

A magyar feldogozók most azon vannak, hogy kialakítsák a felvásárlási mixüket, igyekeznek előre tervezni, mert, ha nincs alapanyag, akkor az akár azzal is járhat, hogy le kell állnia a feldolgozóüzemnek időlegesen, ami pénzügyileg felér egy kataszrófával. De azért nem olyan súlyos a helyzet, mint néhány hónappal ezelőtt, hiszen itt van az aratás, lesz elérhető gabona, nincs mindenkinek tárolókapacitása. Ráadásul most az látszik, hogy a magyar gabona exportja még sokáig nem fog hiányt okozni a belső piacokon, mivel sokfelé van elérhető, a magyarnál olcsóbb áru. "A magyar termelőknek is fontos tudni, hogy Ukrajnából érkezik a kukorica, napraforgó, és érkezni fog valószínűleg búza is, a horribilis szállítási költségekkel együtt is olcsóbb lehet az ukrán áru a magyarnál."

Érdekes helyzet állt elő, ugyanis jelen vannak az árfelhajtó körülmények, de a magas árakhoz mégis csak vevőre lenne szükség, viszont egyre kisebb lendülettel fizetik ki a magasabb árakat. Ez a valóság.

Nincsenek egyszerű helyzetben a termelők, a kereskedők és a vevők sem, meglehetősen bonyolult a helyzet, nem ilyen körülmények között zajlott a terménykereskedelem az utóbbi években. De jelenleg, aki el akar adni, tud, aki venni akar, szintén van rá lehetősége, így nem várható egyelőre, hogy újra nagy ütemben emelkednének a terményárak.

Hosszabb távon természetesen nem lehet kitalálni, hogy mi történik. "Teljesen felesleges abban gondolkodni, hogyha most mondunk valamit, akkor az úgy lesz. Hiába vesszük biztosra, hogy majd még nőnek a terményárak, nem tudjuk, hogy lesz-e olyan vevő, aki meg is veszi azon a magas áron a gabonát. Hogy mi lesz fél év múlva, azt egyszerűen képtelenség megjósolni, viszont a spekulációval óriási volatilitást lehet belevinni a rendszerbe, ami miatt 50-100 euróval is mozoghatnak a tonnánkénti árak rövid idő leforgása alatt. Emiatt pedig sok termelőnek fogalma sincs, hogy mit csináljon. Szerződjön, eladjon, tároljon?"

Tanácsot adni mi sem tudunk, de megmutatjuk, hol tartanak az árak a párizsi árutőzsdén

  • A búza szeptemberi határidős jegyzése jelenleg 350 euró környékén áll. Május 16-án 430 eurónál is többért lehetett szerződni, azóta kisebb-nagyobb kilengésekkel folyamatosan csökken a búza ára.
  • A kukorica novemberi határidős jegyzése elenleg 297 euró körül van. Május közepén megközelítette a 380 eurót is a tonnánkénti ár erre a határidőre vonatkozóan.
  • A repce novemberi határidős jegyzése jelenleg 680 euró körül alakul. Május közepén több mint 860 euró volt a tonnánkénti ár.