Három genetikailag módosított farkaskölyök született az Egyesült Államokban, melyek külsejükben a több mint 10 ezer éve kihalt rémfarkasokra hasonlítanak. A Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég áttörést jelentő kutatása azonban nemcsak a régmúlt élőlényeinek újjáélesztését célozza meg, hanem teljesen új utakat is nyithat a természetvédelemben.

A kölykök 3 és 6 hónaposak, hófehér bundával, erőteljes állkapcsokkal rendelkeznek, és már most körülbelül 36 kilogrammot nyomnak, felnőtt korukra elérhetik akár a 63 kilogrammot is – írja a hirado.hu az AP News cikke alapján.

A rémfarkasok (dire wolves) a ma élő szürke farkasok legközelebbi rokonai a jégkorszak idején éltek Észak-Amerikában, és mintegy 10 ezer éve haltak ki.

"A projekt célja nem az, hogy pontos másolatot hozzanak létre a kihalt fajból, hanem hogy bizonyos fizikai jellemzőiket visszahozzák" – mondta Beth Shapiro, a Colossal vezető tudósa.

A kutatók egy 13 ezer éves fogat Ohióból és egy 72 ezer éves koponyatöredéket vizsgáltak Idahóból. A régi fosszíliákból származó DNS alapján a CRISPR technológia segítségével 20 genetikai ponton módosították a szürke farkas vérsejtjeinek DNS-ét, majd a genetikai anyagot kutyapetébe ültették: a kifejlődő embriókat kutyák hordozták ki.


"Bár a farkaskölykök fizikailag hasonlítanak a rémfarkasokra, a viselkedésük és ösztöneik valószínűleg eltérnek, mivel nem tanulhatnak vadon élő elődeiktől" – hívta fel a figyelmet Matt James, a Colossal állatgondozási vezetője.

A Colossal Biosciences már több alkalommal próbálkozott a kihalt fajok visszahozásával: korábban a gyapjas mamut és a dodó modern megfelelőinek megalkotására is indított kutatásokat.

Most a délkeleti Egyesült Államok vad populációiból származó vérminták felhasználásával négy vörös farkast is sikeresen klónoztak, hogy növeljék a faj genetikai változatosságát és esélyét a fennmaradásra.

A Montanai Egyetem vadállatvédelmi szakértője, Christopher Preston szerint ez az eljárás kevésbé invazív, mint más klónozási technikák, de így is komoly kihívást jelent vad farkasokból vérmintát venni.

Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója elmondta, hogy március végén megbeszélést folytatott az amerikai belügyminisztérium tisztségviselőivel a projektről. Doug Burgum belügyminiszter hétfőn „a tudományos csodák izgalmas új korszakának" nevezte a munkát.

Azonban nem minden tudós ilyen optimista: Vincent Lynch, a Buffalói Egyetem biológusa szerint ezek az állatok ugyan hasonlíthatnak a rémfarkasokra, de mégsem tudják betölteni ugyanazt az ökológiai szerepet, mint egykoron: „Bármennyire is lenyűgöző a technológia, a múlt élőlényei nem tudnak újra teljes értékű részei lenni a jelen ökoszisztémájának." – fogalmazott.

Indexkép: Youtube videóból kivágva